Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-235

32g 235. országos ülés májas 1. 1877. lapot ugy a kormány, mint a köztapa^sztalat nyi­latkozata szerint is javult Mit mutat ez egyebet mint azt, hogy azon irány, melyet az ujabbi idő kezdett inaugurálni, de mely jogtörténelmi fejlődé­sünknek is megfelel, okvetlenül egészséges ós fej­lödésképes alapokon nyugszik. A közigazgatási bizottság tehát t. ház, melyet e helyről képviselni szemcsém van, nem zárkóz­hatott el e tények, e körülmények elöl, és azért elfogadta a hozzá utasított törvényjavaslatnak azon alapeszméjét, mely szerint eltekintve a szi­gorú értelemben vett jogi kérdésektől, a gyám­sági és gondnoksági ügyeket a közigazgatási szer­vezettel biró gyámhatóságokra ruházta Kétségtelen az t. ház, hogy ezen törvényjavaslat tartalmaz sok oly intézkedést, mely nem e törvényben, hanem legjobban egy alkotandó. Polgári törvénybon. egy civile-codexban foglalhatna helyet. Ámde t. ház, számoljunk itt is a tényekkel. Polgári törvény­könyvünk nincs, és én azt hiszem, nem állítok .•;i lótlan.t, ha azt mondom, hogy igen opíirmsíi­ais várakozás volna azt reménvleui, hogv vala­mi rövid idő alatt a törvényhozás az országot egy polgári törvénykönyvvel meg fog la a-iándc­k-zhatni. Es már most t. ház, ha ugy teszik fel a kérdést, hogy rendezzük-e ezen kérdést, most és azon a helyen, a hol lehet és tegyünk annyit, mennyi legalább moclus vivendit ad a jövőre nézve ; vagy pedig csak azért, mert alaki szem­pontból, hogy ugy mondjam codificatori szem­pontból kifogás alá eshetik az eljárás, hogy pél­dául a családjognak több szabványa foglaltatik e törvényjavaslatban és várjunk a polgári törvény­könyv megalkotására: én legalább t. ház, egy perczig sem habozom kimondani azt, hogy ily esetekben mindig inkább föláldozom az alaksze­rűség követelményét, mintsem hogy feláldozzam a lényeget és mindig inkább hiszem, hogy job­ban teljesiti az illető törvényhozói kötelességét hogyha megteszi kötelességét azon irányban és akkor, midőn a javítást eszközölni lehetséges. (Helyeslés.) A törvényhozás kezei t. képviselőház, ezen a téren megkötve nincsenek Várhat a tör­vényhozás addig, ameddig akar, mert hiszen a polgári codex megalkotása még kilátásba sincs helyezve. De én azt hiszem, hogy e viszonyokat rendezni kell annyival inkább itt e helyen, a hol lehet, mert — és erre különösen bátor vagyok felkérni a t. ház figyelmét, — itt azoknak érde­kéről van szó, kik épen önjoguságuk hiánya miatt kívánják meg leginkább a törvény oltalmát és az államhatalom őrködését. (Helyeslés.) Több volna t. ház, hiúságnál azt állítani, hogy e törvényjavaslat egy kifogástalan tökéletes mű, melyhez sem hozzáadni, melyből sem elvenni nem lehet. Ezt komolyan gondolkozó ember sem ezen törvényjavaslatról, sem bármely más törvény­javaslatról állítani nem fogja. De igenis komoly és erős meggyőződésem az, hogy e törvényja­vaslat okvetlenül javulást fog előidézni, és ered­ménye az lesz, hogy néhány év alatt a gyámsági és gondnoksági ügyek bizonyos fokig mulhatla­nul rendbe fognak jönni, a mi a mai állapottal szemben nagy haladást fog jelezni. Én tehát bátorkodom a t. házat arra kérni, hogy e törvényjavaslatot a mely fejlődésképes, egészséges alapelveken nyugszik, a mely megfe­lel jogtörténelmi fejlődésünknek, idomítva van hazai viszonyainkhoz és a mely törvényeink so­rában okvetetlenül nagy hézagot fog pótolni: áta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni méltóztassék. (Elénk helyeslés.) Balogh Károly : T. ház! Én a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvény­javaslat általános tárgyalása alkalmából egyedül an­nak átalános törvényhozási értékét vévén bírálat alá, bátor vagyok a t. ház figyelmét arra felhívni, hogy minden civilizált jogállamban, de különösen azokban, a hol codificált anyagi jog létezik, a személyjog és annak a házassági, családi, gyám­sági és gondnoksági ügyekre kiterjedő ágazatai, mint a szerződési jogból származó viszonyok, mindenhol az anyagi jog a birói hatalom köztár­gyát képezi. A tutela és curatelára nézve külö­nösen a római jog határozottan kimondja : tutela et curatela est potestas in eapite libera jure civili data ae permissa stb. Ennek alapján fejlődött a jelen idő szerint tökélyre minden a római cánoni és a hűbéri jogrendszerek tételein alakult jogál­lamban, ugy Francziaországban, ugy a legtöbb német államban ; de különösen Magyarországban is a tutela és curatela körüli jogrend ós jogtan. Hivatkozom Magyarországot illetőleg e tekintetben Verbőczy hármas köuyvének I. része 115-ik czi­mére, hivatkozom az 1848-iki korszakot megelőző törvénykezési gyakorlatra, miután továbbá maga az 1848. évi XV. t.-cz. 1. §. határozottan utasítja a magyar ministeriumot, hogy az ősiség tökéle­tes és teljes eltörlése alapján dolgozza ki a pol­gári törvénykönyvet; sőt tekintve az 1873. év előtti e czélra irányzott nevezetes összegekre, az 1873. évi XXXV. t.-cz.-ben a rendkívüli kiadások 7. fejezetének 4. czimében e czélra 15,000 frt irányoztatott elő, és az 1874. évi zárszámadások tanúsága szerint e czélra 10,269 frt. Csakugyan kiadványoztatott is, 1876-ra ismét 10,000 frt, 1877-re ujabban 10,000 frt irányoztatott ugyan­ezen czélra ós miután 1875-ben a codiíicationak nevezetes tárgyai, minő a kereskedelmi jog, minő a váltójog 1875. és 187Ö-ban törvónynyó váltak, tehát ezen összegek leginkább az anyagi jog co­diíicatiojának rendelkezésére állanak, — mindezt én egyátalában nem azért hozom fel, mintha egy életre való anyagi jog codificatioját az ahhoz megkívántató magas értelmiségét, a technikai munkásságot, a törvényalkotási emelkedett érdé-

Next

/
Thumbnails
Contents