Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-235

235. országos ülés májas 1. 1877. 327 hogy a képviselőház ezen határozatát a török szultán ő Felségének tudomására juttassa. Következik a gyámsági és gondnoksági ügy rendezéséről szóló törvényjavaslatnak és a közigazgatási bizottság erre vonatkozó jelentésének tárgyalása. Ha a t. ház a közigazgatási bizottság jelentését a hozzácsatolt törvényjavaslattal együtt felolvasottnak méltóztatik elfogadni : {Helyeslés) akkor az átalános vitatkozást megkezdjük. Az előadó urat illeti az első szó. Gulner Gyula előadó: T. ház! Midőn a házszabályokban az előadóra rótt kötelességet teljesíteném, ajánlván a szőnyegen levő törvényjavaslatot a t. háznak elfogadására, nem lehel czélom ós föladatom már ez alkalommal kiterjeszkedni mind azon érvekre, melyek agy a sajtóban, mint a házon kivül képviselői körökben e törvényjavaslat ellen föllhozattak, s azon támadásokra, melyek ellene intéztettek. E helyütt nekem csak is az lehet föladatom, hogy megkísértsem föltüntetni azon alapelveket, melyeken a törvényjavaslat nyugszik; és hogy megkísértsem indokolni azt, hogy miért ajánlja a közigazgatás bizottság e törvényjavaslatot ugy, a mint az általa előterjesztve lett, elfogadásra. (Halljuk!) Nem lehet tagadni t. ház, hogy a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezését már régóta sürgetik az egész országban, s hogy e rendezés átalánosan érzett szükség. Hivatkozhatnám e tekintetben a házban történt gyakori felszólalásokra; hivatkozhatnám az ország több törvényhatóságában, az ország minden részében nyilvánuló kívánságokra; de én most csak arra akarok utalni, hogy a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezésének halasztása már azért sem lehet előnyös és czélszerü a közérdek szempontjából, mert azon törvények, melyek szerint a gyámhatóságok eljárni hivatva vannak, részint hiányosak, részint pedig elavultak olyannyira, hogy azok nagyrészt a mai viszonyokra alig alkalmazhatók. Ezen felül t. ház, még egy ujabb anomália forog fen, a mennyiben az ország egyik részében a magyar törvények, másik részében pedig az osztrák polgári törvénykönyv rendeletei vannak érvényben. Növeli azon anomáliát még az is, hogy a legújabban : történt területrendezés folytán előfordul oly eset, hogy egy és ugyanazon törvényhatóság gyámhatósága ugyanazon területen két külömböző törvényt, részben a régi magyar törvényeket, részben pedig az osztrák polgári törvénykönyv határozmányait lesz kénytelen alkalmazni azért: mert azon területre vonatkozólag ezen törvények vannak érvényben. De szükséges t. ház, a gyámsági és gondnoksági ügyeknek mennél előbb való rendezése azért is, mert az árvák vagyonának mikénti kezelése ma az egyes törvényhatóságok által megalkotott szabályrendeletekben van lefektetve. Már pedig miután ugy a törvényhatóságoknak, mint a községeknek, valamint a fővárosnak rendezéséről szóló törvények az egyes törvényhatóságoknak meghagyták azon jogot, hogy az úgynevezett árvavagyon kezelése körül szabályokat alkothatnak: törvényen kivül, rendeleti utón egyöntetűséget létrehozni itt lehetetlenség. Már pedig én azon erős meggyőződésben vagyok, hogy valamely jogállam criteriiunának semmi tekintetben sem felelhet meg az oly állapot, midőn az árvavagyon kezelése fíekintetében annyiféle eljárás állhat fenn az országban, a hányfóleképen az egyes hatóságok azt szabályrendeletökben berendezik. Szabad legyen még a t. ház becses figyelmét azon körül menyre felhívnom, hogy ezen ügy további elhalasztása nem lehet előnyős a közérdek szempontjából még azért sem. inert ma a közigazgatási szervezettel biró gyámhátóságok és bíróságok illetékességi körének sokszor egymásba ütközése következtében, de leginkább azon körülmény folytán, hogy a gyámhatóságok hatásköre a mostani szervezet szerint meg van bénítva: magoknak a kiskorúaknak ügyei szenvednek sokszor káros és kipótolhatatlan sérelmet. Nem forog fenn tehát t. ház, semmi kétség arra nézve, hogy a szükség szempontjából ezen tőrényjavaslat teljesen indokolt. A miként való rendezésre vonatkozólag t. ház, nem tagadom, a törvényhozás előtt két ut van. Az egyik az, hogy a gyámsági és gondnoksági ügyeket merőben a bíróságokra ruházzuk; a másik az, hogy eltekintve a szigorú értelemben vett jogi kérdésektől, a közigazgatási szervezettel biró gyámhatóságokat bízzuk meg a gyámsági és gondnoksági ügyek vezetésével; sőt hozzá teszem, lehet akár az egyik, akár a másik módon rendelkezni, s ezt megtoldom azzal, hogy lehet jól rendezni ugy is, igy is. Ámde számolni kell a tényekkel és körülményekkel. S e tekintetben nem lehet tagadni először azt, hogy Magyarországon a jogtörténelmi fejlődésnek azon irány felel meg, hogy ezen ügyek a közigazgatási hatóságok keretében maradjanak annyiban, a mennyiben ez a szoros értelemben vett jogi kérdéseket nem érinti. (Heh/eslés.) Más részről nem lehet tagadni azt sem, hogy da.czára azon viszásságoknak, melyekre rámutatni szerencsém volt azon irányban, hogy a bíróságok és közigazgatási hatóságok illetékességi körének sokszor összeütközése és egymásba vágása folytán bizonyos anomáliák állottak elő, nem lehet mondom eltagadni, hogy különösen a vagyon kezeléseben azon idő óta. mióta a bíróságoktól a vagyonkezelést, a gyámhatóságok vették át: az ál-