Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-234

/"• 234. országos ülés április 30. 1817. 313 Én e tekintetben nem látok semmi speciális ! okot arra, hogy ezen vidék külön tekintet alá essék; de azt sem vélem jogosan állítani, mintha Naszódnak talán más mértékkel mérnének, mint más vidékeknek. Bátor vagyok ennélfogva a t. házat kérni, méltóztassék a törvényjavaslatot, ugy a mint szö­vegezve van, elfogadni. Horváth Gyula: T. ház! Én a magam ré­széről e szakaszt így, a hogy beterjesztetett, nem tartom nem csak az igazságnak megfelelőnek, mint Steinacker Ödön képviselő ur, hanem nem tartom egészen a méltányosság azon határai közt fentarthatónak, mely méltányosságra a törvény­javaslat igen helyesen sok helyütt hivatkozik; és hogy ha ezen törvényjavaslat változatlanul elfo­gadtatnék, csakugyan méltánytalanság történnék. Annyi világos, hogy általában véve, átlagos számítás szerint körülbelül 30—40 ezer lakos szám és 500 — 1600 választói szám közt mozog ezen törvényjavaslat. Továbbá csakugyan tény az, hogy ezen két volt megye küldött négy képviselőt, és tény az, hogy a lakosok száma 49 ezerre megy egy vá­lasztó-kerületben, s ha e két választó-kerület ösz-. szehasonlittatik: 98 ezerre megy alakosok száma. Igaz, hogy ezt három részre osztva, mintegy 32 ezer lakos-számra esnék egy képviselő, és hogy a választók száma nem volna akkora, mint a többi megyékben; de el kell ismerni, hogy egyet­len választó sincs ott, ki nemesi jogon lenne vá­lasztó ; tehát az összes választóság azon választói qualiflcatio alá esik, mely jövőben is, halálozás esetében, megváltozni nem fog. Én tehát azzal, hogy ha Naszód-Beszterczevidékének három kép­viselő adatik: a méltányosság szerint ez által a törvényjavaslat többi részét alteráltatni nem hi­szem; nem hiszem pedig azért; mert daczára annak, hogy a törvényjavaslat általában elfogad­tatott, nem tartom ezt oly törvényjavaslatnak, a mely kívánni valót nem hagyna hátra, és ezen kívánni való a részletes tárgyalásnál csakugyan kiigazítható leszen. Nézetem szerint még igen helyes kiindulási pont az, hogy ha a nagy választó-kerületeknél a lakosok száma vétetik tekintetbe, továbbá tekin­tetbe vétetik a választók száma: nem tartom a leghelyesebb kiindulási pontnak, hogy ha ugyan­azon alapból indulnak ki a kis városok képviselő­küldési jogának megtartásánál vagy elvetésénél. Én azt hiszem, hogy a városoknál egyedüli helyes kiindulási pont az lehet csak, hogy mind­azon városok, a melyek azon névnek, fogalom­nak, hogy város, iparilag, kereskedelmileg, cul­turailag megfelelnek, megtartandók mint külön választó-kerületek, egyáltalában még azon esetben is, hogy ha a választók száma talán nem ütné KÉPV. H. NAPL0 1875-78. X. KÖTET. meg azon magasságot, a melylyei más helységek, a választók száma tekintetében bírnak; de a cul­turai, ipari és kereskedelmi jelleget teljesen nél­külözik. Én azt hiszem, hogy ki kivált az er­délyi viszonyokat ismeri, megtagadni nem fogja, hogy bár Erzsébetváros 202 választó mellett egyszersmind a legkisebb választó-kerület, mégis tel­jesen bir városi qualificatioval; mert tőle bizonyos culturai jelleget megtagadni nem lehet; ellenben az oly választó-kerületeknél, mint Szék, Kolozs, Víz­akna és Oláhfalu ezen jelleget teljesen nélkülözzük, mert ezek közül ipar, kereskedelem és cultura tekintetében egyik sem képes megfelelni azon fo­galomnak, a melyet minden civilizált ember a város nevéhez köt. Ennek következménye, ha ezen városok választási székhelyek fognak lenni: az lesz, hogy azokban a választók száma meglehetős lé­vén, azon beosztott kerületben bizonyosan folyton kellő sulylyal fognak birni. Mindezeknél fogva nézetemet általában el­mondva, Hegyessy képviselőtársam által benyúj­tott módositványt bizonyos pontjáig támogatni fogom; vannak azonban egyes pontjai, a melye­ket nem támogathatok; mert azok per absolute nem is lennének alkalmazhatók. Hogy egy példát hozzak fel. Elnök: Igen kérem a t. képviselő urat, most nem tárgyaljuk azon pontot; a szakaszt ponton­ként tárgyaljuk, s azt gondolom, legjobb lenne, ha észrevételeit azon pontnál adná elő, a melyre az vonatkozik. Horváth Gyula: Igen szívesen meghajlom, ha a t. elnök ur méltóztatik parancsolni; azt hit­tem azonban, hogy miután az indítvány egyszerre adatott be, hogy helyesen cselekszem, ha annak egyes pontjaira egyszerre adom elő észrevé­teleimet. Én a magam részéről tehát végzem beszéde­met azzal, hogy nem az igazságot látom ezen pontnál megtámadva; hanem a méltányosságot, melylyei bizonyos vidékek és bizonyos érdekek iránt tartozunk; továbbá ezen törvénynek szel­leme egyáltalában azt rendeli, hogy itt azon mó­dositvány, melyet Földváry t. képviselő ur be­nyújtott, elfogadtassák. (Helyeslés a szélső jobb­oldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni azon módosit­vány, melyet a szerkezet ellen Földváry képviselő ur adott be. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módo­sitványt.) Elnök: Szavzásra fogom feltenni a kérdést; az első kérdést a szerkezetre kell feltennem: fel­hívom a t. házat, hogy méltóztatik-e a tárgyalás 40

Next

/
Thumbnails
Contents