Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-234
/"• 234. országos ülés április 30. 1817. 313 Én e tekintetben nem látok semmi speciális ! okot arra, hogy ezen vidék külön tekintet alá essék; de azt sem vélem jogosan állítani, mintha Naszódnak talán más mértékkel mérnének, mint más vidékeknek. Bátor vagyok ennélfogva a t. házat kérni, méltóztassék a törvényjavaslatot, ugy a mint szövegezve van, elfogadni. Horváth Gyula: T. ház! Én a magam részéről e szakaszt így, a hogy beterjesztetett, nem tartom nem csak az igazságnak megfelelőnek, mint Steinacker Ödön képviselő ur, hanem nem tartom egészen a méltányosság azon határai közt fentarthatónak, mely méltányosságra a törvényjavaslat igen helyesen sok helyütt hivatkozik; és hogy ha ezen törvényjavaslat változatlanul elfogadtatnék, csakugyan méltánytalanság történnék. Annyi világos, hogy általában véve, átlagos számítás szerint körülbelül 30—40 ezer lakos szám és 500 — 1600 választói szám közt mozog ezen törvényjavaslat. Továbbá csakugyan tény az, hogy ezen két volt megye küldött négy képviselőt, és tény az, hogy a lakosok száma 49 ezerre megy egy választó-kerületben, s ha e két választó-kerület ösz-. szehasonlittatik: 98 ezerre megy alakosok száma. Igaz, hogy ezt három részre osztva, mintegy 32 ezer lakos-számra esnék egy képviselő, és hogy a választók száma nem volna akkora, mint a többi megyékben; de el kell ismerni, hogy egyetlen választó sincs ott, ki nemesi jogon lenne választó ; tehát az összes választóság azon választói qualiflcatio alá esik, mely jövőben is, halálozás esetében, megváltozni nem fog. Én tehát azzal, hogy ha Naszód-Beszterczevidékének három képviselő adatik: a méltányosság szerint ez által a törvényjavaslat többi részét alteráltatni nem hiszem; nem hiszem pedig azért; mert daczára annak, hogy a törvényjavaslat általában elfogadtatott, nem tartom ezt oly törvényjavaslatnak, a mely kívánni valót nem hagyna hátra, és ezen kívánni való a részletes tárgyalásnál csakugyan kiigazítható leszen. Nézetem szerint még igen helyes kiindulási pont az, hogy ha a nagy választó-kerületeknél a lakosok száma vétetik tekintetbe, továbbá tekintetbe vétetik a választók száma: nem tartom a leghelyesebb kiindulási pontnak, hogy ha ugyanazon alapból indulnak ki a kis városok képviselőküldési jogának megtartásánál vagy elvetésénél. Én azt hiszem, hogy a városoknál egyedüli helyes kiindulási pont az lehet csak, hogy mindazon városok, a melyek azon névnek, fogalomnak, hogy város, iparilag, kereskedelmileg, culturailag megfelelnek, megtartandók mint külön választó-kerületek, egyáltalában még azon esetben is, hogy ha a választók száma talán nem ütné KÉPV. H. NAPL0 1875-78. X. KÖTET. meg azon magasságot, a melylyei más helységek, a választók száma tekintetében bírnak; de a culturai, ipari és kereskedelmi jelleget teljesen nélkülözik. Én azt hiszem, hogy ki kivált az erdélyi viszonyokat ismeri, megtagadni nem fogja, hogy bár Erzsébetváros 202 választó mellett egyszersmind a legkisebb választó-kerület, mégis teljesen bir városi qualificatioval; mert tőle bizonyos culturai jelleget megtagadni nem lehet; ellenben az oly választó-kerületeknél, mint Szék, Kolozs, Vízakna és Oláhfalu ezen jelleget teljesen nélkülözzük, mert ezek közül ipar, kereskedelem és cultura tekintetében egyik sem képes megfelelni azon fogalomnak, a melyet minden civilizált ember a város nevéhez köt. Ennek következménye, ha ezen városok választási székhelyek fognak lenni: az lesz, hogy azokban a választók száma meglehetős lévén, azon beosztott kerületben bizonyosan folyton kellő sulylyal fognak birni. Mindezeknél fogva nézetemet általában elmondva, Hegyessy képviselőtársam által benyújtott módositványt bizonyos pontjáig támogatni fogom; vannak azonban egyes pontjai, a melyeket nem támogathatok; mert azok per absolute nem is lennének alkalmazhatók. Hogy egy példát hozzak fel. Elnök: Igen kérem a t. képviselő urat, most nem tárgyaljuk azon pontot; a szakaszt pontonként tárgyaljuk, s azt gondolom, legjobb lenne, ha észrevételeit azon pontnál adná elő, a melyre az vonatkozik. Horváth Gyula: Igen szívesen meghajlom, ha a t. elnök ur méltóztatik parancsolni; azt hittem azonban, hogy miután az indítvány egyszerre adatott be, hogy helyesen cselekszem, ha annak egyes pontjaira egyszerre adom elő észrevételeimet. Én a magam részéről tehát végzem beszédemet azzal, hogy nem az igazságot látom ezen pontnál megtámadva; hanem a méltányosságot, melylyei bizonyos vidékek és bizonyos érdekek iránt tartozunk; továbbá ezen törvénynek szelleme egyáltalában azt rendeli, hogy itt azon módositvány, melyet Földváry t. képviselő ur benyújtott, elfogadtassák. (Helyeslés a szélső jobboldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni azon módositvány, melyet a szerkezet ellen Földváry képviselő ur adott be. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módositványt.) Elnök: Szavzásra fogom feltenni a kérdést; az első kérdést a szerkezetre kell feltennem: felhívom a t. házat, hogy méltóztatik-e a tárgyalás 40
