Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-234
312 33*> M"szágos «!e* áprilia 30. 1877. azt gondolom, hogy Besztercze-Naszód megyére nézve nem anomáliák megszüntetéséről van szó. Hiszen Naszód vidékének csak az 1848. kolozsvári II. törvényczikk adott két képviselőt és ezt 1868-ban erősitette meg a magyar törvényhozás s ugy hiszem, hogy akkor igen jól tudta a törvényhozás: méltányos-e az vagy sem. Vannak még több anomáliák, ha összehasoniitjuk a lakosok számát és az adó képességét, melyekből világosan kimutatható, hogy BeszterczeNaszód volna a képviselőkkel legrosszabbul dotált megye, ha ezen §. változatlanul elfogadtatnék. Alkotmányosság szempontjából sem volna óhajtandó, hogy egy kerület, mely előbb határőrvidéket képezett, mely képviselő küldési joggal nem birt és azt csak nem rég kapta, ezen jogában megcsonkíttassák. Ennélfogva hozzájárulok Földváry képviselő ur indítványához és kérem a t. házat, hogy ha csak némi igazságszeretete van, ezen indítványt elfogadni méltóztassék. Pulay Kornél előadó: Az erdélyi megyékkel szemben a törvényjavaslat határozott álláspontból indult ki, s ez ki van fejezve az 1848: 11. erdélyi t.-ezikkben, melynél fogva Naszódvidékének csak két képviselő adatott. Ha most a módosítás szerint egy képviselővel több lenne, az Erdélyre nézve megállapított !'•) számnak nem volna elég téve, tehát egy képviselővel több adatnék Erdélynek, mint a mennyi az 1848: II-ik t.-ezikkben megállapítva van, s miután a bizottság nem akarta a képviselők számát sem apasztani, sem növelni: Budapest városának nem jutna két képviselővel több. Továbbá a bizoitság czélja az, hogy az anomáliák megszüntessenek. Ha elfogadtatnék az indítvány : ez volna a legnagyobb anomália; mert . Naszód- és Beszterczevidékóben a legkevesebb választó volna az egész országban, t. i. 533.. . (Közbeszólás.) egészben 1G00, de elosztva három kerületre, 500 és egy néhány. Mindezeknek figyelembe vétele mellett a módositvány elvetését kérem. B. Kemény Gábor: Nem tartom szükségesnek a vita jelen állásában kiterjeszkedni az ezen egész pont indokolására szolgáló nézeteim előadására. Csupán Földváry képviselő ur által benyújtott indítványt illetőleg vagyok bátor az eszmék tisztázása végett pár megjegyzést tenni. Naszód vidéke mint olyan, 1848. előtt törvényhatóság nem volt, az 1848. II. t.-cz. által képviselői jogosultságot nem nyert. Az 50-es és 60-as években az absoíut kormány idejében hivatott meg Naszód először az erdélyi tartománygyülésre ós jelesen legelsőbben az 1863—67-ben Szebenbe egybehívott országgyűlésre képviselőt küldeni, a hova képviselőjét el is küldte. 1865-ben, midőn ténynyé vált az Erdély és Magyarország közötti unió, mint bevégzett tény találtatott, hogy Naszód, melynek törvényesen nem volt képviseltetóse, még is képviseltette magát az erdélyi tartománygyülésen Nem találtatott czélirányosnak senkit akkor tényleg gyakorolt jogától megfosztani és Naszód vidéke küldött továbbra is, habár törvényen kivül, képviselőket az országgyűlésre: mig ez 1868-ban, gondolom a XL1II. t.-cz. által törvényesíttetett. Most nem arról van szó, hogy Naszód fosztassák meg valamely képviselőküldósi jogától. Miért nem tetszett azt mondani előttem szólott Földváry képviselő urnák, hogy Besztercze fosztassák meg egy képviselőtől? mert ha tetszett volna elosztani, miután 4 helyett 2 inditványoztatik, azt lehetett volna mondani, Naszódtól 1, és Beszterczétől is 1 vouatik el; de miután Magyarország erdélyi részeire nézve nélkülözhetlenné vált a kerületi és területi szabályozás : kitűnik, hogy oly rendkívüli anomáliák vannak ott, mint Magyarország többi részeibea nincsenek; annyival inkább, miután az 1848-iki választási törvény, mely Erdélyre nézve hozatott, tulajdonképen nem lett a népképviseleti elvre alapítva; hanem minden törvényhatóság, mely akkor létezett, mint Szerdahelyszék és Hunyad rögtönözve két képviselő küldésére ogosittatott; hogy pedig mennyire rögtönözve alkottatott meg ezen törvény, kitetszik abból is, hogy két királyi várost kifeledtek. Midőn tehát — mondom — ezen tekintetek következtében nélkülözhetiennó vált az, hogy ez anomáliák legkirívóbb részét helyreigazítsuk: akkor sem Naszódtól sem Beszterczétől kópviselőküldési jog el nem vétetik ; hanem figyelembe véve az illető vidék politikai ós értelmiségi viszonyait, valamint a képviselő-választásra jogosultakn'k számát és a lélekszámot is: mint méltányos és helyes állapittatik nmg két képviselő, és ezzel azt gondolom, nincs más mértékkel mérve Besztercze és Naszód számára, mint Erdély többi részeire. Való az, hogy itt valamivel több a lélekszám, mint a többi választó-kerületekben, a mennyiben itt 49,000 lélekre esik egy képviselő, mig a többi választó-kerületekben 47—48 ezerre ; de nem oly nagy a választásra jogosultak száma BeszterczeNaszódmegyében, mint a többi kerületekben, a mennyiben Beszterczén van összesen 834, Naszódon 453. Egyébiránt azt méltóztatik a t. képviselő ur mondani, hogy óhajtja, hogy az oláh polgárok minél nagyobb mértékben vegyenek részt a törvényhozási működésben választási jogukkal. En is óhajtom ezt; de ez a 453 választó Naszódon csaknem mind román ajkú és a lehető leghanyagabbul vettek részt az általok választott képviselők a törvényhozás működésében, kiket látott, vagy nem látott a képviselőház.
