Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-234

310 234. országos ülés április 30.1877. A múlt ülésben történt megállapodáshoz képest kimondom: hogy az első §. pontonként fog felolvastatni; méltóztassanak az egyes képviselő urak az egyes pontoknál észrevételeiket megtenni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az első §. első pontját.') „Az 1876. évi XXXIII. törvényczikk folytán területükre nézve szabályozott megyékben a választókerületek száma következőleg állapittatik meg: a) megyei választókerületek. 1. Egyesült Besztercze-Naszód megyében kettő. Földváry János: T. ház! Ezen törvényjavaslat 1. §-a azon intézkedést foglalja magában, hogy az 1868: 43. t.-cz. 4. pontja hatályon kivül helyeztetik, vagyis a volt Naszódvidéke két képviselő küldési jogától elesik és e törvényjavaslat 1. %. értelmében az egyesült Besztercze-Naszód megye jövőre nem négy, ele két országgyűlési képviselő által lesz a parlamentben képviselve. A t. minister ur ezen intézkedést azzal indokolja, hogy megfelel az, az 1848 : erdélyi II. törvényczikk intézkedéseinek. Ezen törvónyezikkre való hivatkozás tagadhatatlanul némi vonzerőt kölcsönöz a minister ur javaslatának ; csak azt lehet sajnálni, hogy a minister ur gondoskodása e törvény szellemének fentartása iránt, a Naszódmegyére vonatkozó intézkedéssel megszűnik, és rögtön azután több régi magyar város ősi jogait megszünteti", vagy megszorítja e javaslat. Az 1848. törvényben t. ház, Naszód vidék képviseletéről egyátalán említés téve nincs, mert mint tudjuk, Naszód vidék 1848-ban határőrvidék volt, mint ilyen képviseleti joggal nem birt, s az akkori törvényhozás a fenforgott visszonyoknál fogva arról nem is gondoskodhatott. Tehát azt állítani, hogy ezen törvényjavaslat az 1848-iki törvény szellemének vagy intézkedéseinek megfelel : oly állítás, melynek alapja egyátalán nincs ; de a miről az 1848-iki törvényhozás gondoskodni elmulasztott, az akkori viszonyoknál fogva azt tette később, azután hogy Naszód vidéke megyévé lett átalakítva, az 1868-iki törvényhozás. Az akkori deákpárti kormány és a többség vezettetve a méltányosság és ezen újonnan alakult megye jól fölfogott érdekei által, Naszód vidéke két képviselő küldés-jogát törvénybe igtatta és ez által ezen vidéket a magyar alkotmányosság keretébe mintegy beillesztette, mely intézkedésnek bizonyára mélyebb indoka és alapja lehetett, mint a t. minister ur jelen intézkedésének, melyet bármely szempontból tekintsünk is, támpontot annak igazolására alig találhatni. Mert ha például tekintjük anomáliának megszüntetését, és ha tekintjük e megyében a választók vagy a népesség számát és viszonyítjuk azt, ezen törvényjavaslat által Erdélyben meghagyott egy némely választókerületben a választók vagy a népesség létszámához: lehetetlen méltányosnaak mondani azt, hogy Besztercze-Naszódmegye egyszerre két képviselő küldési jogától elessék. Egyátalán t. ház, ha Erdélyben az anomália megszüntetéséről van a szó, és ha ezt őszintén és következetesen keresztül vinni akarjuk, a választókerületeknél: akkor lehet igazolt a kisebb választókerületnek megszüntetése; de nem igazolt, nem móltányos és nem jogos, e czimen egy némelynek megszüntetése vagy másnak megkímélése. De van egy másik szempont, melyet midőn a törvényhozás Besztercze-Naszódmegye képviseletéről intézkedik, figyelmen kivül hagyni nem lehet. Erdélyben t. ház, nincs egyetlenegy oly megye is, mint Besztercze-Naszódmegye — hol a választói jog gyakorlatának alapját ne a census képezné, — vagyis más nem lévén a megyében — egy alig számbevehető kisebbség kivételével — oly. eset, hol e jogyakorlatának alapját ne a census, de a kiváltság képezné. Igen természetes tehát, hogy a törvényjavaslat azon intézkedése, hogy Besztercze-Naszódmegye egyszerre két képviselő küldési jogától elessék: sokkal érzékenyebben fogja sújtatni ezen vidék népének és választóinak érdekeit, mint hasonló intézkedés Erdély bármely más megyéjében. És nem tévedek, t. ház, ha állítom, hogy épen tekintettel az ottani viszonyokra és körülményekre, az ottani alkotmányos érzület emelése és a parlamentalis rendszer iránti részvét fokozása egyaránt követelik, hogy a megye képviselő küldési joga ily rögtönös nagy mérvű és mondhatnám minden indok nélkül, meg ne szoríttassák. Épen azért talán méltányos lehet azon tiszteletteljes kérésem, méltóztassék a t. háznak, ha nem is a status quo föntartását — de legalább aziránt intézkedni, hogy ellenkezőleg e törvényjavaslat első szakaszában foglalt intézkedéssel Besztercze-Naszódmegye jövőre nem két, de 3 országgyűlési képviselő által legyen a törvényhozó testületben képviselve. Természetesen ez intézkedés nem zárja ki azt, hogy az ország fővárosát méltó joggal megillető képviselete, két uj választó kerület alkotása által szaporittassék. Ajánlom módositványomat a t. képviselőház kegyes figyelmébe. Elnök: A módositvány tel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa): Az 1876. évi XXXIII. törvényczikk által területükre nézve szabályozott törvényhatóságokban az országgyűlési képviselő választó-kerületek uj beosztásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat 1. §. 1-ső pontja így szövegeztessék: 1. Egyesült Besztercze-Naszódmegye 3. Tisza Kálmán ministerelnök és beltigyminister: T. képviselőház! Én igen kérem a t. házat, hogy méltóztassanak a szöveget, ugy a mint az van, megtartani. (Halljuk \) A t. képviselő ur arra hivatkozik: hogy Besztercze ós vi-