Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-233

233. országos Ülés április 28.1877. 301 követve, bizonyos esetekben ezt sem tartom teljesen jogosulatlannak; de azt, hogy csak azért, hogy ne mondhassák, hogy a magyar elem suprematiaját keressük, elrontsuk azt, a mi természetszerűleg a felállított irányeszméknek megfelelőleg ezen irányban hat: azt már azután nemzeti gyávaságnak tartom. (Elénk tetszés.) Én nem tehetek róla, ha azt fogják mondom, hogy a nemzetiségi mesterséges suprematia keresése indokolja, hogy Erdély kisebb városai megtartanak egy képviselő-küldési jogot. Hogy ezt nem mesterségesen keresem : bebizonyítja javaslatom, mely igazolja, hogy ott, a hol az anomália igen nagy volt, épen ugy megszüntettem teljesen magyar városra nézve, mint bármely más városra nézve, és épen azért, amily indokolatlannak fognám ezt tartani : ép oly indokolatlannak tartanám, ha más oldalról, — pedig hallottam már ilyet is a mai napon — azt vetnék szememre, hogy én a szász elemeknek akarok kedvében járni, midőn Brassónak és Szebennek, mely mindenik az illető székkel együtt küldött két képviselőt, most mint önálló városoknak két-két külön képviselőt adatni proponáltam. Eljártam az irányban is, a másik irányban is ugy, a mint, meggyőződésem szerint, a helyzet, az igazság, a méltányosság követelte. (Helyeslés.) Az is felhozatott az adatok ellenében, hogy én nem refleetáltam arra, hogy Erdély némely részeiben a, választóknak mily száma bir csak az úgynevezett történelmi jog alapján választói képességgel. E tekintetben bátor vagyok egyszerűen a számokra utalni. S ez ismét jele lesz annak, hogy a hol valaminek figyelembe vételénél az igazság követelményét láttam: figyelembe vettem azt, a hazának bármely nemzetiségű fiairól volt is szó. Tudjuk jól — Fabritius képviselő ur is a Székelyföldre hivatkozott. — hogy ott van a legnagyobb aránya a történelmi jog alapján gyakorlott szavazási jognak; bár megjegyzem, hogy az eziránt fölhozott és bármely összeírásból merített adatok azon szempontból teljes bizonyítóid erővel nem bírnak, hogy mindenki, a ki históriai jog alapján van beirva, csak annak alapján lehetne beírva; mert saját tapasztalatomból is tudom, hogy különösen vidéken, falusi kerületekben, miután ennek igazolása a legkönnyebb, számtalan olyanok, kik más utón is tehetnének választók: egyszerűen ezen jog alapján gyakorolják a szavazási jogot. (Ugy van!) De mondom miután mégis magamis tudomással oirok arról, hogy a Székelyföldön azoknak száma, a kik csak, ós kizárólag a történelmi jog alapján gyakorolják a szavazási jogot, nagyobb, mint másutt: épen azért méltóztassék e részben a közölt adatokat megtekinteni, — javaslatom szerint addig, míg Brassó megyében 556 választó választ egy képviselőt: Gsikmegyében 3200, Udvarhely megyében .1400 választó választ egy képviselőt és igy ezen szempontnak, a mint azt az igazság és méltányosság kívánta, tekintet nélkül minden egyébre, kivévén az igazságot és méltányosságot, eleget tenni igyekeztem. A mi — hogy végig menjek az ellenvetéseken, mielőtt összeállítanám alapeszméimet — Berzeviczy képviselő ur előadását illeti, megvallom egy vádra, arra a vádra, hogy a kormány a törvényhozás elé tartozó munkálatok előkészítésében hanyag lett volna, vagy ebbeli kötelességének nem fett volna eleget: nem voltam elkészülve. Mindenki mondhatja, hogy ebbeli működésünk rósz volt, hogy az eredmény, melyet a ház elé terjesztünk, rósz; de hogy ez irányban hanyag lett volna a kormány : azt határozottan kétségbe vonni bátorkodom. De különben megjegyzem még azt is. hogy annak, hogy ezen törvényjavaslat csak most jön tárgyalás alá : 'oka nem én voltam ; mert én, miként a t. képviselő ur meggyőződhetik, ezen törvényjavaslatot körülbelül 7 héttel ezelőtt tettem le a ház asztalára, mely 7 hét alatt 7—8 nap kivételével magam személyesen itt mindig jelen voltam, és kész lettem volna tárgyalni akármikor. Még egy észrevételem van. Azt mondja a képviselő ur, hogy fel kellett volna a főváros számára szánt két képviselőt is venni a törvényjavaslatba, vagy az indokolásban sem kellett volna felemlíteni. Én t. ház, erre azért is reflectálok, mert más oldalról is szóba hozatott. Felvenni a törvényjavaslatba nem akartam azért, mert, miként ezt talán az indokolásban is megmondom, a képviselők számát ma apasztani nem, de egészben az országra nézve szaporitni sem szándékozom. Mielőtt tehát ez iránt javaslattal léphetnék a törvényhozás elé, természetesen tudnom kell és biztosnak kell lennem aziránt, hogy a beterjesztett javallat ez irányban a képviselők számára nézve is elfogadtatok : felemlitni azonban mégis kellett, mert ha fel nem emiitettem volna: igen természetesen azt kérdezték volna, hogy tehát apasztani szándékozom-e e kettővel a képviselők összes számát, vagy pedig mit akarok tenni. A t. ház tájékozása iránt tartozó őszinteség követelte, hogy azt már az indokolásban megmondjam, hogy ez irányban, ha a t javaslat elfogadtatik, mit szándékozom tenni. (Elénk helyeslés.) Arra t. ház, hogy miért nem akartam tabula rasát csinálni: -csak egy feleletem van. Mert hogy nem csináltam tabula rasát sem teriiletek rendé-, zésekor, sem most: azt maguk javaslataim igazolják. Tabula rasát nem csináltam azért, mert minden ily változás, még ha az ember figyelembe veszi is a viszonyokat, a fejleményeket, a szerzett jogokat, a mennyire ezt a lehetőség, az állam érdeke megengedi: még akkor is igen sok; nem