Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-233

gQQ 233, országos illés fejlődésének megrövidítésével jár. vagy ily színezetet visel. Nem mondom, hogy az előttünk fekvő javaslatnak ez az intentiója, de annak látszatával bir és mindenesetre ilynemű következményeket eredményezne : ha változatlanul elfogadtatnék. És ha ily változásra alapos kilátás lenne: elfogadnám azt a részletes vita alapjául. De a ministerelnök iir ugy szólván minden törvényjavaslatának az a mottója: c'est á laisser on á prendre. Egy alkalommal kijelentette ugyan a ministerelnök ur: ., hogy bármely oldalról hagyja magát capacitáltatni, de csak akkor, ha ezen capacitatió utján meggyőződik arról, hogy a haza java mást kíván, mit ő először akart." De eddig az ő felfogása arról, mit kíván a hazájává: ily capacitatiót nem igen hagyott érvényre játni. Igen örvendenék, ha ez alkalommal a tisztelt ministerelnök ur a haza javával összeférőnek tartaná, a mit nekem több jelentékeny erdélyi városra nézve a választókerületek beosztásánál nem csak a theoriából, hanem a történelmi fejlődésből folyónak, nem csak igazságosnak, hanem az államra nézve haladási tekintetből előnyösnek kell tartanom. Addig mig engem ezen nézet téves voltáról valaki meg nem győz, vagy némely városok mellőzésének kielégítő okát ki nem fejti, vagy a meddig a ministerelnök ur ki nem jelenti, hogy a részletes vitában a kormány hajlandó oly nagyobb mérvű módosításhoz járulni, mely az erdélyi városok képviselőinek számát körülbelül az eddigi arányban meghagyja, vagy legalább nem csökkenti oly annyira és igazságosabban osztja nekik a képviselő választási jogot, mint a jelenleg előttünk fekvő javaslat: azt a, részletes vita alapjául sem fogadhatom el. Tisza Kálmán ministerelnök: Minthogy már különböző helyekről és oldalokról kifejeztetett a bírálat; a fönforgó törvényjavaslat irányában : azt hiszem szükséges, hogy erre vonatkozólag én is nyilatkozzam, és részint a felhozott ellenvetésekre reflektáljak, részint a törvényjavaslatnak ugy irányát, mint az általa eléretni kívánt eredményt a t. ház előtt lehető rövidséggel feltüntessem . (HaUjuk.) A mi a íelhozottakaí illeti, a közvetlen előttem szólott két igen t. képviselő urnák egész okoskodása és kritikája mindenesetre egy nagy tévedésen alapszik. Ők ugyanis ugy állítják oda a dolgot, és ugy kritizálnak, mintha e törvényjavaslat azt tűzte volna ki magának czélul, hogy bizonyos kis városokat képviselő-küldési joggal felruházzon s azt kérdik: indokolt-e ezeknek képviselő választó jogot adni, másoknak pedig nem adni ? Pedig itten erről szó egyáltalában nincs ; inert itt általában mint kisebb városok figyelembe csak is azok vétettek, és voltak, azt hiszem, helycsen vehetők, melyeknek eddig törvény szerint biztosított külön április á8. 1877. képviselő-küldési joguk volt, és én egyetlen egy kis várost is ezen eddig törvényben nem foglalt joggal törvényileg felruházni nem szándékozom ; sőt — miként ez némely részről a javaslatnak rósz néven is vétetett, — a mennyiben ez irányban igen is nagy tulságok mutatkoztak: még egynémelyikre nézve a külön képviselő-küldési jog megvonását is indítványoztam. Én képviselő küldési joggal uj várost felruháztatni csak kettőt kívánok: ez Brassó és Nagyszeben. Azt hiszem, ez indokolva van, viszonyítva az erdélyi részekben levő arányokhoz e városok népessége által, és igazolva van iparos és sokrészben müveit polgársága és lakossága által; de más várost én külön képviselő-küldési joggal felruháztatni — ismétlem — nem indítványoztam. Az előttem szólott képviselő ur azt kérdi, ha én felruházom képviselő-választási jogyal azon városokat, vagy meghagyom e jogot azon városoknál, melyeknél meghagytam, és melyek közül az előttem szólott két képvivelő ur nem egészen hiveii jellemezte Erzsébetvárost, Szamosujvárt és egy másikat, — kár hogy előadásukat a zajban nem hallgatták meg, — mondom, a t. képviselő ur azt kérdi, hogy Segesvárt és azon városokat, melyek eddig külön képviselőt küldöttek — és ezek között fölszámítja Szászrégent is: miért nem ruházom fel képviselőválasztási joggal ? Az első igen nagy és lényeges különbség ezen helyzetben az, hogy külön képviselő-k üldési joggal felruházva ezen városoknak egyike sem volt, miként ezt a képviseltetést megállapított 1848-iki erdélyi t.-cz. tanúsítja; hanem ők ott is elő vannak sorolva a székekkel együtt, melyeknek integráns részét képezték, s város és szék együtt küldtek két képviselőt, iía az utóbbi időkben a kerületekbe való beosztás megtörténvén, egyik vagy másik város külön küldött is képviselőt : ez a szék integráns beosztása, nem pedig tőrvényben megállapított jog volt. De különben is azért nehéz nekem magamat a t. képviselő ur által capacitáltatnom, mert ha valaki capacitálni akár: először is szükséges, hogy ne állítson olyat, a mi a mindenki által tudott tényekkel nem egyez meg. A t. képviselő ur mint külön képviselőt küldött várost, — nem is szólva a többiekről, melyekre nézve hasonlag elmondtam, hogy törvényben gyökerező ily joggal sohasem birtak — felemlíti Szászrégent is, mely nemcsak külön képviselőt nem küldött, de még nem is a szászszéki egyéb községekkel együtt küldött képviselőt, hanem Tordamegye egy részével választott képviselőt. A mit a képviselő ur a, nemzetiségi suprematiára vonatkozólag érintett, én ez iránt álláspontomat igen sokszor jeleztem, jelzem ma is. Én mesterséges suprematiát a magyar elem számára nem keresek, bár más államok példáit