Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-233

233. országos Ülés április 2S. 1H7T. 297 választó-kerületek meghagyásával kitüntetni clkerülhetlen szükséges? Legkevésbbé sem, A volt királyföldi városokról nem is akarok szólni; de sok magyar mezőváros is, melyek kólón képviseleti joggai nem élnek, sőt faluk is Erdélyben fölülmúlják ezen községeket, s országszerte tudva van, hogy például Erzsébetvárosban még a piaezon sem létezik a házak előtt trottoir s a főutczák oly sárosak, hogy a műit télen is járhatlanok voltak; tudva van továbbá, hogy például Oláhfalu nem is képes saját erejéből a törvényszerű megszabott kellékeknek megfelelni. Talán ezen községek előkelő polgári elemekkel birnak, ugy, hogy az ipar, a kereskedelem, a bányászat érdekében ezeket méltányos volna a képviseleti joggal megjutalmazni ? A kik az erdélyi viszonyokat ismerik: meg fogják engedni, hogy sem az iparra, sem a kereskedelemre, som a bányászatra nézve ezen községek Erdélyben nem birnak fontossággal. Miként is lehetne ott valami iparról vagy kereskedelemről szó, hol az 1870-iki népszámlálás szerint mint például Széken, egyeten egy iparos és kézműves sem, s csak 4 kereskedelmi egyén létezett, s Kolozson csak 21) iparos és 11 kereskedelmi egyén számíttatott, S minő állást foglalnak el ezen községek a mivelődési téren, az kitűnik legbiztosabban a következő adatokból. Vízakna 4104 lakossal bír, de ezek közül 525 csak olvasni tud, 2543 sem olvasni sem írni nem tud. Szók 3505 lakossal bir, de ezek közül 150 csak olvasni, 3081 sem olvasni, sem irni nem tud. Kolozs 3254 lakossal, de ezek közül 177 csak olvasni, 2760 sem olvasni sem irni nem tud. Erzsébetváros 2550 lakossal, de ezek közül 33 csak olvasni, 1700 sem olvasni, sem irni nem tud. Bcreczk 4469 lakossal, de ezek közül 11 csak olvasni, 3899 sem olvasni, sem irni nem tud. Oláhfalu 3512 lakossal, de ezek közül 937 csak olvasni, 2018 sem olvasni, sem irni nem tud. S ezek volnának-e különösen arra hivatva, hogy külön képviselőt küldjenek az ország-házba'? Nem akarom folytatni ezen adatokat, mert, ezek is botrányos jellegűek ezen községek niegbirálására nézve. Tehát épen ezen adatokból kitűnik, hogy az erdélyi részekre nézve a szembeszökő legnagyobb anomáliák, ha a jelen törvényjavaslat elragadtatik : meg nem szüntetnek", hanem még továbbra is a törvény által meghosszabbítva lesznek. Ezen anomáliákon csak is azon utón lehetne csekély nézetem szerint segíteni, ha mint ezen kisebb erdélyi, városok és községek, nóvszerint: Szamos-Ujvár, Szék, Kolozs. Székely-Udvarhely, Oláhfalu, Erzsébetváros, Gyulafehérvár, Vízakna, Bereczk, Kózdi-Vásárhely, Szepsi-Sz-György, külön választókerületei megszüntetnek. KÉPV.-H. NAPLÓ 1875-78. X. KÖTET. Hallottam hangsúlyozni ugyan, mintha a magyarság érdekében lenne ezen intézkedés szükséges Én részemről itt veszélyt nem látok; a magyar képviselők többsége a törvény által minden kétségkívül biztosítva van; most is tökéletes oláh kerületekből magyar képviselők vannak választva, és a magyarság nem veszt el semmit, ha p. o. az oláhfáiviak, a bereczkiek stb. a szomszédos székely falukkal együtt gyakorolják a választási jogot. Nem látok továbbá veszélyt abban, ha, mint eddig Torda, Nagy-Enyed , Deés a megyékkel választottak, ugy ezentúl a kisebb Szamos-Ujvár, Erzsébetváros és a többi volt taxás helyek az illető in egy ékkel szavaznának. Egyébiránt ón itt nemzetiségi kérdést nem látok; ha pedig volna, szóljanak mások hozzá. Én részemről meg vagyok győződve, hogy a különböző állampolgárok kőzött netaláni elkeseredés megszüntetését és szeretett hazánk belnyugodalmát és virágzását csak azon utón érhetjük el, ha minden irányban az állampolgárok iránt az egyenjogúság elve szerint járunk ei, s különösen a népképviselet irányában egy és ugyanazon mértékkel mérünk. Miután ón ezen mértéket a jelen törvényjavaslatban szigorúan s általánosan alkalmazva nem találom, minthogy a régi jog gyakorlatával Erdélyben tömegesen élő választók beszámítása által a valódi szám-arány eltóvesztetett és az első szakasz b) pontjában 11 kisebb erdélyi községek külön választókerületei érintetlenül hagyatnak: kötelességemnek tartom ezen törvényjavaslatot el nem fogadni. Steinacker Ödön: Tisztelt ház! Alig lehet e házban valaki, aki el nem ismerné, hogy a múlt évben történt területi szabályozások következtében a választó kerületek uj felosztása is szküségessé vált. Elvileg tehát nem is lehet ellenvetés az erre czólzó törvényjavaslat előterjesztése ellen, annak daczára, hogy előre láthatólag minden uj beosztás elégülctlencket teremt, mivel lehetetlen, hogy valódi vagy képzelt megrövidítését eddig létezett jogoknak vagy gyakorlatnak egészen kikerülni képes legyen. Csak az a kérdés: vajon helyes szempontokból indul-e ki ily beosztási javaslat? Részemről teljesen elfogadom a belügyministeri indokolás azon tételét, miszerint „a választó kerületek beosztásánál* nem lehet egyedüli feladatunk a theoria absolut követelményeinek szigorú teljesítése, hanem különösen szem előtt kell tartanunk a történelmi fejlődést is." Es bár mennyire óhajtanám is az összes magyarországi választó kerületek olyatén uj berendezését, hogy az a létező viszonyoknak és a teljes igazságnak megfelelve az országgyűlést a valódi népképviselet jellegével ruházná fel, a jelen körülmények közt elismerem. 38