Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-233

233. or&záges ülés április 28. 1877. 295 általam külön képviselő választási jogosultságoktól megfosztatni kért kis városok, javaslatot terjeszszen elő, Továbbá bátor vagyok határozati javaslatomban kiemelni azt is, hogy jónak találom azt. hogy a Budapest fővárosi választó körületek számának szaporítása, — még pedig nézetem szerint nem kettővel, hanem hárommal, tekintetbe véve a lakosság számát, mit azonban javaslatomban ki-nem fejeztem, — szintén ezen törvényjavaslat keretébe foglaltassák. Én egyátalában nem látom semmi okát, hogy miért tartassák ez i'en külön meghozandó törvénynek. Méltóztassék csak a ezimet megváltoztatni, vagy megtoldani, én valósággal más ellenvetést, mint azt, hogy talán ebbe a czimbe bele nem illik, nem látok és egyátalán nem tartom szükségesnek azt, hogy törvényhozás tekintetében ott, a hol nem szükséges, Budapest fővárosa ugy tekintessék, mint valamely törvényhozási vámkülzet. Mindezek folytán nem akarván a t. ház becses figyelmét továbbra is igénybe venni, bátor vagyok határozati javaslatomat benyújtani, kérvén annak fölolvastatását és elfogadását. Beőthy Algernon jegyző: {Olvassa Mocsáry Lajos határozati javaslatát.) Határozati javaslat. Beadják: Mocsáry Lajos, Madarász József, Kállay Ödön, Simonyi Ernő, Hegyessy Márton, Németh Albert, Helfy Ignácz, Kiszely Ernő, Komjáthy Béla, Csávói szky Lajos. Mondja ki a képviselőház, hogy a 376. sz. törvényjavaslatot oly utasítással küldi vissza a közigazgatási bizottsághoz, hogy az 1. §. B.) pontja alatt beigtatván Kolozsvárt és Brassót két képviselővel, N.-Szebent, Maros-Vásárhelyt és GyulaFehérvárt egy képviselővel, mint külön választókerületeket képező városokat; az 1. §. A.) pontjában elősorolt megyéknek választókerületeibe osztván be a B.) pontban előforduló Szainos-Ujvár, SzókKolos, Székely-Udvarhely, Oláh Iáin, Erzsébetváros, Vízakna, Bereczk, Kézdi-Vásárhely és Sepsi-Szt.György városokat, befoglalván a Budapest fővárosban levő választókerületek megszaporitását is, az ekképen módosított törvényjavaslatot terjeszsze mielőbb a képviselőház elébe. Elnök : Bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy az imént felolvasott határozati javaslatban a t. képviselő ur azon törvényjavaslatra vonatkozik, melyet a ministerelnök ur beadott Most tárgyalás alatt azon törvényjavaslat van, melyet a közigazgatási bizottság nyújtott be. Azt gondolom, hogy a t. képviselő ur indítványa azon törvényjavaslatra vonatkozik, mely most tárgyalás alatt van és igy a közigazgatási bizottság által beadott törvényjavaslatra. Berzeviczy Egyed: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alapjául elfogadom; kénytelen vagyok azonban egy néhány rövid megjegyzést tenni mind ezen törvényjavaslatra, mind a kormány által a javaslatok előterjesztése alkalmával követett eljárásra nézve. Ezen törvényjavaslatnak czime szerint csakis azon törvényhatóságokra kellene terjeszkednie, melyek a műit évi törvény által területökre nézve szabályoztatok, a mi elkerülhetlenül szükséges. De a javaslat ezen ürügy alatt tovább megy és több mint a mennyit a czime némileg e törvényjavaslatra mutat. Megszüntetnek egyes viszásságok, anomáliák, melyek Erdélyben előfordultak; mások azonban nem tudjuk milyen indokból meghagyatik. Azon felül kilátásba is helyeztetik, hogy Budapestnek a fővárosnak több képviselő fog adatni, mit részemről tökéletesen helyeslek ugyan, de ezt ezen törvényjavaslatban, mindjárt föl is lehetett és kellett volna is venni. Továbbá egyes megyékből, nevezetesen Erdélyben a képviselők elvétetnek ós azok másutt osztatnak be, a mi szintén azt mutatja, hogy a törvényjavaslat nemcsak arra szorítkozik, a legelkerülhetlenebb változtatásoknak megfelelőlcg uj választási kerületeket alakítani, de tovább megy, és oly dolgokat tartalmaz, melyek már a választókerületek általános beosztása és reformjához tartoznak ós mégis a mellett hézagos mü, ininden elvnek következetes alkalmazása nélkül. Én óhajtottam volna, hogy ezen alkalommal, midőn egyátalán az uj választókerületek beosztása tárgyaltatik, ez oly töredékesen és hiányosan ne történjék, hanem hogy a ház minden, az 1848-ki választási törvényen történt változásokat összefoglalván, a választó kerületeket az egész országban újonnan és igazságosan beosztani, minden viszásságokat megszüntetve igyekezzék, ős egy tökéletes egészet hozzon létre, mint törvényt. Most a jelen pillanatban megvallom, nem kedveznek az idő és a politikai viszonyok egy oly nagy szabású reformoknak itt a törvényhozás előtt felhozására és tárgyalására és igy nem lehet alkalmunk nekem és azon pártnak, a melyhez tartozni szerencsém van, azon nézeteket és szempontokat érvényesíteni, melyek bennünket vezérlenek. Csak jelezni kívánom, hogy az országos képviselők nagy számának apasztásával a választó kerületeket az egész országban és nem csak egyes helyeken igazságosabban ós arányosabban felosztatni szükségesnek tartjuk. Ettől ina el kell állani, annyival is inkább — mivel — mint több előttem szóllott képviselő ur is már emiitette, — a képviselőház ismét egy olyan forma kényszerhelyzetben van, hogy má-