Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-233
283. országos ülés április 28. 1877 289 kisebb választókerületből nem 160, hanem 200 választó fog egy képviselőt küldeni. Ezen törvényjavaslat nézetem szerint azon nagy és részletes tévedésben szenved, hogy az anomáliák ellenszerét összetéveszti magokkal az anomáliákkal. A szoros értelemben vet magyarországi részekben, hol a nemzetiségi és politikai anomáliák épen nem léteznek vagy nem oly nagymérvűek, mint Erdélybon, szintén nagyok a választókerületek közti aránytalanságok. Egyik megyei választókerület 58,000, a másik 11,000, az egyik városi választókerület 49.000, a másik 8000 lakossal küld egy képviselőt. S itt t. ház, a hol az állami érdekek koczkáztatása nélkül lehetett volna az aránytalanságokat kiegyenlíteni: a t. belügyminister urnák eszébe sem jutott a kerületek megbolygatása. A minister ur esak az erdélyi városoknál látott anomáliákat, csak az erdélyi városok politikai befolyását akarta megcsorbitani. A minister ur csak az erdélyi magyar városok rovására az erdélyi megyéknek akart több politikai befolyást adni, a nélkül azonban, hogy bármily irányban is eleget volna képes tenni az igazság követelményeinek Mert meggyőződésem szerint, ha egy törvényben létező, egy hosszabb idők óta fennálló állapot fenntartása terhes lehet egyes nemzetiségekre nézve: méltóztassék elhinni, hogy egy ezélszerütlen, egy igazságtalan reform még nagyobb elégedetlenséget fog azoknál kelteni és még ezen irányban is elveszti az indokoltság legkisebb látszatát is. A t. belügyminister ur gyakran szeret, vagy legalább szeretett ezelőtt külföldi alkotmányos államok példáira hivatkozni. Tudhatja tehát azt is, hogy például Anglia évszázadokat élt át nemzeti egyezésének megszilárdulása után, a nélkül, hogy a választókerületek nagy aránytalanságainak elenyésztetésóhez kezdett volna. Es igen jól tudhatja a belügyminister ur azt is, hogy oly aránytalanságok, melyek Augolországban fennállottak, az alkotmányos fejlődós, a politikai felvirágzás legcsekélyebb veszélyeztetése nélkül, Erdélyben még az opportunitás és a jól felfogott állami érdekek szempontjából sem léteztek soha. Igen jól tudhatja a minister ur azt is. Angliában a választókerületek reformja idejében például Old-Grarumnak 2 képviselő küldéséhez van joga, holott egyetlen egy lakosa sem volt és olyan város mint pl. Manchester, melynek 200.000 lakosa volt, egyetlenegy képviselőt sem küldött! Azt értein t. ház, hogy egy állam akkor, mikor nemzeti egyóge meg van szilárdulva, midőn legfőbb állami érdekeit semmi sem veszélyezteti: ily nagy, ily kirívó anomáliák orvoslását czélszerünek tartotta; de ezt épen a magyar államnak jól felfogott érdekében sohasem tudnám helyeselni, hogy politikai és nemzetiségi KÉFV. a NAPLÓ 1875-78. JL KÖTET. anomáliáknak a városi választókerületek beosztásában rejlő jogosult ellenszerét meggyengitsük ! Bevégzem 1 ház, előadásomat azon indokok rövid , összefoglalásával, a melyek benyújtandó indítványomat meggyőződésem szerint nem czáfolhatólag támogatják. Miután t. ház beismerem annak szükségét, hogy a kikerekités folytán változott kerületek választókerületei újból szabályoztassanak; miután azonban másfelül ezen szükség által legkevésbbé sem látom indokoltnak, hogy külön képviselőküldési joggal bíró városok, melyek az arrondirozás által épen nem érintettek, megbolygattassanak; miután másfelül ezen önálló képviselőküldési joggal biró városok politikai befolyásának csökkentését az állam jól felfogott érdekeinek szempontjából igen káros, helytelen intézkedésnek tartom, miután az erdélyi magyar városok képviselő küldési jogának érintetlenül hagyása legbensőbb meggyőződésem szerint a magyar állam politikai viszonyainak egyik követelménye: bátor vagyok a t. képviselőháznak elfogadására ajánlani a következő indítványt. Indítvány. Az „1876 : XXXIII. t.-cz. által területökle nézve szabályozott törvényhatóságokban a választókerületek uj beosztásáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat adassék vissza a közigazgatási bizottságnak oly módon leendő átdolgozás végett, hogy csak az 1876: XXXIII. t.-cz. által szabályozott törvényhatósági területeken alakíttassanak át a választókerületek, s az önálló képviselőküldési joggal felruházva volt városok választó kerületei továbbra is érintetlenül maradjanak. Kérem a t. házat ezen indítványomat elfogadni (Helyeslés,) Schwartz Gyula: T. ház! Nagyon helyeslem, hogy az igen t. belügyminister ur ezen javaslata által véget akar vetni a legkirívóbb anomáliáknak ; de azt már épen nem helyeslem, sőt őszintén sajnálom, hogy megmarad a fél munkánál és tartózkodik oly nagyobbméi*vü reformoktól, miket az ország érdeke ez irányban is megkíván. Igen t. képviselőház! Még ha e javaslat törvényerőre emelkedik is, marad még mindig fel oly anomália, mely szerint pl. Torontálmegyében 2500 választóra esik egy képviselő, inig Csongrád megyében már 400 és néhányra esik egy. De még nagyobb anomália lenne az, ha fönnmaradna az országban Királyhágón tul Bottenborough — nem lehet neki más nevet adni, — melyben a néhány száz választó nem eszmecsere utján választ, mi elvégre is a képviseleti rendszer alapja, hanem egynéhány volt földesúr, pap, néhány kormányhivatalnok, vagy szolgabíró, nem annyira fejleszti a képviseleti rendszert, hanem valóban 37
