Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-230

268 2S0. országos tilés április 34. 1877. sínylődőknek tartja és az ellenkező nézetet, mint országos krizis kortünetét tekinti. Nem rég hallottam ilyen beszédet: mert nem rég hallottam beszélni a t. képviselő urat. (Mozgás balfelöl.) A képviselő urnák régi szokása a helyett, hogy az érvek érdemével szálljon szembe: az ellenkező nézet vallóit személyesen politikai gyanúsításokkal illetni. (Felkiáltások a középen: Ugy van! Ugy van!) A képviselő ur szokása az, hogy midőn az érvek érdemével nem tud megbirkózni: akkor egy kis ferdítéssel segit magán, hogy gyűlöletessé tehesse az ellenkező nézetet, a melyet megezáfolni nem képes. (Felkiáltások a középen: Ugy va7i\ Ugy van! Ellenmondások balfelöl.) Ferdítéshez folyamodott a képviselő ur, midőn reám azon tant fogta, a melyet én sem itt, sem másutt nem mondtam, joidőn azt állitá, hogy én azt mondottam volna, hogy a politikai jogok gyakorlását nem kell kényelmessé tenni, s hogy én ezzel azt fejeztem volna ki, hogy a jogok megszorításában egy bizonyos ravasz módszert kell követni, a mely látszólag megadja a jog gyakorlását; de , tényleg annak gyakorlását lehetetlenné teszi. En ezt nem mondottam, ós ha a képviselő ur nem azt kereste volna beszédemben, a mivel a felületes hallgató emberek előtt gyanúsíthat ; hanem azt kereste volna, a mi annak érdeme: akkor nem hallgatta volna el, hogy ón azt mondottam, hogy a jogok gyakorlását nem kell kényelmessé tenni oly módon, hogy az által a szükséges erkölcsi garantiák elenyésszenek. (Elénk helyeslés a középen.) Hol hallotta azt a képviselő ur, akár alkotmányos életben, akár másutt, hogy jogok gyakorlása oda engedtetett volna a nélkül, hogy legalább az erkölcsi garantiák azok helyes gyakorlására nézve — ha azok felállítása lehető volt — meg ne állapíttattak volna? Ezt sehol sem találja a képviselő ur; és a ki e biztosítékot megalkotni akarja : az jobban tiszteli a jogot, mint a képviselő ur; mert a ki jogot akar adni, a gyakorlásra szükséges és lehető erkölcsi garantiák nélkül, az e jogot a legsajnálatosabb visszaélésnek feszi ki. az annak fennmaradását veszélyezteti, az e jogok üdvös hatására nem helyez súlyt; de a ki jogot ad, és azok gyakorlására erkölcsi biztosítékot is teremt: az tiszteli, az komolyan akarja ezen jogot; mert annak üdvös hatását biztosítani akarja; mert azt akarja, hogy annak gyakorlása helyes s azon czélnak megfelelő legyen, a melyre való tekintettel adatott. (Élénk helyeslés a középen.) Annyi hasonló eset után már egyszer megemlíteni kívántam ezt, és ajánlani a képviselő urnák, hogy ezentuli vitáiban legalább azon méltányosságot tanúsítsa mindenki iránt, melyről — bár "jelenleg jogom volna, — a képviselő ur irányában, soha nem mondok le, t. i. igyekszem nézeteinek érdemét czáfolni. (Élénk helyesles a középen.) A többire nézve pedig engedje meg a t. ház, hogy figyelmébe ajánljam, hogy egészen hamis térre viszi ugy Simonyi, mint Irányi képviselő ur a vitát, midőn arról beszélnek, hogy itt a jogok elvonása szándókoitatik. A képviselő urak ezen javaslatnak csak egyik motívumát, csak egyik czélját veszik figyelembe : azt, a mely biztosítani akarja a 20 képviselőnek azon jogot, hogy közérdekből a képviselőház összehívását kívánhassák. De van ezen éremnek egy másik oldala is, mely ezen 20 képviselő eljárását saját lelkiismeretőkón kivül, egyéb erkölcsi garantiákhoz köti. Nem azért, mintha valakit képesnek állítanék arra, hogy eltökélt szándékkal visszaélni akarjon ezen joggal; de azért, mert alkotmányos életben mindenütt, a hol lehet, biztosítékokat állítanak a jogok helyes gyakorlása iránt. Ez minden alkotmányi törvény vagy szabály alkotásánál egyik fő szempont. Méltóztassék figyelembe venni, hová vezetne ezen jog? Oda, hogy gyakran a ház kissebbsége minden biztosítók nélkül maradna. Mi biztosítja őket a többség részéről az ellen, hogy az gyorsan öszszehivja a házat, mikor a minoritás talán legjelentékenyebb tagjai el nem jöhetnek és vita s a nemzet felvilágosítása nélkül keresztül viszi a legfontosabb javaslatokat? Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a dolog másik oldalát is megnézni, s vegyék figyelembe, hogy ezen szabályokban a minoritásra nézve nemcsak korlát, hanem valóságos biztosíték is létezik. Ki kell emelnem még, hogy tévesen állítja a képviselő ur, mintha az elnöknek tetszésétől vagy érdekétől függue a javaslat szerint az összehívás. Azt méltóztatott mondani, hogy ha az elnöknek nem tetszik, vagy nincs érdekében összehívni a házat: akkor hiába akarják a tagok az ülésezést. Én ugy tudom, hogy e javaslatban az elnöknek minden önkénye ki van rekesztve. A kérdés csak az: vajon a 14 napi határidő lehetetlenitő feltételt foglal-e magában vagy sem? En azt tartom, hogy nem is méltányos, hogy azon 20 tag, ki a ház határozata ellen a ház tagjait a házba idézi: r erre egy kis "fáradságot ne vegyen magának. En azt tartom, hogy helyes és igazságos, miszerint ők, kik ötödfélszáz embert idéznek ide be a magok részéről: egy kis utánjárástól és egy kis formaságtól ne idegenkedjenek, kivált, ha e formaságok ellenőrzósökre szükségesek. Ajánlom ismételve a t. háznak a bizottság szövegezését. (Élénk helyeslés a középen ) Simonyi Ernő: Szavam félremagyarázása tekintetében kívánok szólni. Azt akarom megjegyezni, hogy nem mondtam azt, hogy ha az elnöknek kedve nincs, vagy nem akarja bármily oknál fogva: lehetetlenné teszi, hogy 20 tag ösz-