Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-230

230. országos ülés április 24. 1877. 267 Egyébiránt a dolog lényegére nézve azt mondja a képviselő ur, hogyha nem tartjuk szük­ségesnek, vagy nem tartjuk helyesnek, hogy az elnök és a kormány nézete ellenére 20 tag össze­hivathassa az országgyűlést: mondjuk ezt ki egye­nesen, s törüljük ki az ide vonatkozó §§-t a házszabályokból s legyünk legalább őszinték. Legyen meggyőződve a képviselő ur, hogyha — legalább nekem — az volna a nézetem, hogy nem helyes az, hogy 20 képviselő összehivathassa az ország­gyűlést : megmondanám ezt nyiltan és provocálnám e §. kitörlését. De igenis az én meggyőződésem is az, hogy lehetnek esetek, midőn a parlamen­talismus ós a szabadság érdekében áll, hogy ezen joga meg legyen egy bizonyos számú képviselőnek, csakhogy azon esetek, melyekben ez valóban áll, elannyira fontos esetek legyenek, hogy csak­ugyan megérdemlik, sőt szükségessé teszik, hogy azok, kik az esetet ily fontosnak tartják, vegyék magoknak azt a fáradságot, hogy húszan össze­jővén^ a felett megállapodjanak. En tehát szükségesnek tartom a jog fentar­tását; de szükségesnek tartom azt is, hogy gya­korlata oly feltételekhez köttessék, mint a minők ezen javaslatban előadvák; mert mig egyfelől a jogot fentartani szükséges, addig az azzal való visszaélési könnyűvé, kényelmessé tenni nem lehet és nem helyes lehetségessé tenni, hogy 20 tagja a háznak akkor, mikor eszébe jut, anélkül, hogy maga a legkisebbet is fáradna, egy talán néhány hónappal azelőtt aláirt kérvénynyel több mint 400 képviselőtársát akaratuk ellenére beczitálja. (Helyeslés a középen.) És épen annak, a ki egyrészt a jogra fon­tosságot helyez, kötelessége másrészt épen a jog érdekében, hogy mig a jog gyakorlatát lehetővé teszi: a visszaélést megnehezítse; mert semmi sem teszi a jogot inkább tönkre, mint az azzal való visszaélés. En tehát azon javaslatot, mely a jog gyakor­latát épségben tartja, és csakis az azzal való eset­leges visszaéléseket akarja korlátozni, mint a czélnak megfelelőt, a magam részéről is a t. háznak elfogadásra ajánlom. (Helyeslés a középen.) Irányi Dániel : Én teljesen egyetértek Simonyi Ernő barátommal a részben, hogy oly elméletet, minőt a t. előadó ur felállított, alkot­mányos és szabad államban szó nélkül nem lehet hagyni. Alkotmányos és szabad államban az állam­férfiak azon igyekeznek, hogy a polgári jogok gyakorlatát mennél könnyebbé tegyék; — és ime itt a ház egyik bizottságának előadója azt kívánja, hogy a polgári jogok gyakorlata megnehezit­tessék. . . . Szilágyi Dezső előadó: Azt nem mon­dottam. Irányi Dániel sőt, hogy lehe­tetlenné tétessék. . Szilágyi Dezső előadó: Azt sem mon­dottam. Irányi Dániel miként ezt Ma­darász és Simonyi képviselőtársaim kimutatták, daczára annak, hogy az előadó ur az ellenkezőt állítja. Azonban én, valamint Simonyi Ernő kép­viselőtársam, nem csodálkozom ezen: mert fáj­dalommal tapasztalom azt, hogy egy darab idő óta a jogok nyirbálásában óriási haladást tettünk. (Igazi Igazi a szélső baloldalról), tapasztalom azt, hogy parlamentalis alkotmányos formák közt mind­inkább az önkény, mindinkább a bécsi iiatalom órvényesiti befolyását. (Igazi Igazi a szélső bal­felől.) Zsedényi t. képviselőtársam azt mondta, hogy itt oly esetről van szó, midőn az elnök, ki a háznak választottja: maga nem látja szükségét az ülés tartásának. Ne feledkezzék meg azonban a t. képviselő ur arról, hogy az elnök, a ki kö­teles ugyan a törvény szerint az egész házat kép­viselni és részrehajlatlan bírójának lenni a ház minden tagja cselekedeteinek és mulasztásának, tulajdonképen a ház többségének választottja, azon többségnek, a melynek kifolyása a kormány; és hogy azon elnök — meglehet, hogy csalódom — a legritkább esetben fog a kormány akarata ellen cselekedni. (Igazi Igazi a szélső baloldalon.) Már pedig itt épen arról van szó, hogy a kisebbségnek legyen joga arra, hogy a képviselőházat felhívja, hogy az ország komoly pillanataiban tanácskozzék. Én t. ház, magam sem óhajtom és magam sem engedhetem meg azt, hogy a képviselőház minden alapos ok nélkül könnyelműen rendkívüli ülésre hivassák össze. (Halljuk l) De azt gondo­lom, hogy abban, hogy 20 képviselő aláírása kí­vántatik arra, hogy ezen összehívás megtörténjék : a ház elegendő biztosítékot találhat; és ha még ezen felül más biztosítékot is kívánna, a mely a jog gyakorlatát nem teszi lehetetlenné, én attól sem tagadnám meg hozzájárulásomat; azonban oly föltótelekhez, minők a tárgyalás alatt lévő pontban foglaltatnak és a melyek ezen jog gya­korlatát, ha nem is lehetetlenné, de minden esetre igen-igen nehézzé teszik, én részemről hozzá nem járulhatván, ezen pontnak kihagyását kérem. (He­lyeslés a szélső baloldalról.) Elnök: Senki sem lévén feljegyezve, a 4-ik pont felett a vitát bezárom. Joga van még nyilatkozni az előadónak. (Felkiáltások balfelöl: Elálll Eláll! Felkiáltások a középen: Hallj tik! Halljuk!) Szilágyi Dezső előadó: Én t. ház, egészen ellenkező helyzetben vagyok, mint Simonyi Ernő t. képviselő ur; mert én nem rég hallottam oly beszédet, a melyben valaki az ellenkező nézet czáfolása helyett egyenesen arra a térre lép, hogy az ellenkező nézetet vallókat politikai betegségben 34*

Next

/
Thumbnails
Contents