Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-229
22». országos ttlés április 23. 1837. 255 az egyik az, hogy mihelyt az ügy a bizottságnak át van adva: azon ügy érdeme felett sem pótlólag, sem első sorban senki más nincs hivatva határozni , mint a bizottság; másodszor pedig az következik, hogyha csak a bizottság van hivatva az érdemleges eldöntésre: ezen eldöntésnek olyannak kell lenni, a mely teljes, a mely az egész ügyet elintézi. Miután a bizottsági határozatban a törvény 5. §-ában kimondott jogkövetkezménynek az előzményhez való kapcsolása nem foglaitatik: azt ajánlom a t. háznak — annyival is inkább, mert az első eset, hogy utasíttassák vissza ezen határozat a bizottsághoz kiegészítés végett s az erre vonatkozó határozati javaslatomat a t. háznak benyújtom. Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Horváth Gyula jegyző: (olvassa:) Határozza el a t. ház, hogy 379. sz. alatti bizottsági jelentés s az abban foglalt határozati javaslat kiegészítés végett a bizottsághoz visszautasittassék. Madarász József: T. ház! A t. képviselőtársam által beadott határozati javaslat ellenében egy másik ellenkező irányú határozati javaslatot fogok a t. ház asztalára letenni. T. képviselőtársam vissza kívánja utasítani az összeférhetlenségi bizottsághoz ez ügyet kiegészítés végett és beszédében elmondá, hogy mit tart ő a törvény szelleme folytán kiegészítésnek? Azt, hogy az összeférhetlenségi bizottság mondja ki azt, a mit az 1876 : XXXIY. t.-cz. 5. §-a világosan rendel, t. i. azt, hogy a képviselői megbízás megszűnik, ós hogy a 7. g-ban érintett bizottság jelentésétől 3 évig azon képviselő újból meg nem választható. Én a t. képviselő ur ellenében bátor vagyok önmagára a törvény szakaszára és szellemére hivatkozni, és ki fogom mutatni, hogy a törvény egész világosan egy más tényt biz a bizottságra, és hogy ha a t, ház most visszautasítja ezen határozati javaslatot az összeférhetlenségi bizottsághoz, és azt követeli tőle, a mit a törvény világosan a bizottságra nem biz: akkor a t. ház törvényellenest követel az összeférhetlenségi bizottságtól és követel egy szükség fölötti tényszaporitást. A törvénynek 7. §-a, melyet a t. képviselő ur csak futólag érintett, eképen szól: A bizottság hatásköre csak annak eldöntésére terjed ki, ha vajon azon feltételek, a melyekhez ezen törvény az 5. §-ban meghatározott következményeket köti: megvannak-e'?" A ki t. ház, törvénykönyveinket figyelemmel kiséri, azonnal megtalálja a különbséget, Az 1875: 1. t.-cz. 9. §-a világosan kimondja, hogy ha a 6., 7. és 8. §-ban megállapított esetek ellenében e képviselőmulasztást követ el: az összeférhetlenségi bizottságnak kötelessége a képviselői megbízást megszűntnek nyilvánítani Ha tehát az 1876: 39. t.-cz. tehát az egy évvel később hozott törvény szelleme azt óhajtotta volna, hogy az összeférhetlenségi bizottság másképen tegyen, mint a hogy tett, vagyis, hogy kimondja a képviselői megbízás megszüntet, mint a hogy azt, az én képviselőtársam indítványával kivánja : akkor én nem képzelhetem el, hogy miért hozatott az akként, hogy megszabta, mi a bizottság egyedüli teendője ; — s nem, mint más esetekben az előző törvény rendeli, mert hiszen az 1875: 1. t.-cz. világosan meghagyja, hogy az összeférhetlenségi bizottság a képviselői megbízást megszűntnek nyilvánítsa. Minthogy tehát az az ujabb törvény ezt ki nem jelentette, és mert a felolvasott 7-ik szakaszban csakis arra van az összeférhetlenségi hizottság esküje szerint és a törvény szerint utasítva, hogy afelett határozzon : vajon a feltételek megvannak-e, nem-e ? a feltételek következményeit pedig maga az 1876: XXXIV. törvény ó-ik szakasza megmondja, miképen az 18 75-iki törvény nem mondotta meg: én fölöslegesnek, az összeférhetlenségi bizottsági tagok esküjével ellenkezőnek és a törvény rendelete szerint is fölöslegesnek tartom a t. képviselő ur határozati javaslatát. Én részemről azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem voltam jelen az összeférhetlenségi bizottság tárgyalásán, tehát egészen érdekeletíenül nyilatkozom. Határozott meggyőződésem az, hogy a tárgyat a bizottsághoz visszautasítani törvényellenes: mert a törvény határozott szavai csakis azt mondják ki, hogy csak az tartozik az összeférhetlenségi bizottság hatásköréhez, hogy mondja ki : -vajon a föltételek megvannak-e. Ezt a bizottság teljesítette, most már a képviselőház kötelessége tovább intézkedni ós e tekintetből én, legalább magam részéről a törvény következtében meggyőződésem alapján a következő határozati javaslatot teszem le a ház asztalára: (olvassa) „az öss?efórhetlensőgi bizottság határozata szerint, Szászváros-szék és város második kerületében megválasztott Axente Szeveru képviselőre nézve mindazon föltételek, melyekhez az 1876 : XXXIX. törvónyczikk 5-ik szakaszában meghatározott körülmények kötve vannak, kétségkívül megvannak. Mivel pedig az 1876: XXXIX. t.-czikk 5. szakasza azt rendeli, hogy az ily képviselő megbízása megszűnik és az ily egyén a 7-ik szakaszban említett bizottsági határozat keltét követő 3 éven át országgyűlési képviselő nem lehet, tehát nj követválasztás eszközlendő : a képviselőház megbízza a ház elnökét, hogy Szászvárosszék és város központi bizottságát a 2-ik kerületben képviselőválasztásra hívja fel"
