Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-229

254 229 országos Illés április 23. 1877. mint a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közti vám és keres­kedelmi szövetségről. a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságainak és országainak kormányai közt a részvénytársaságok, biztosító társaságok, a közkereseti és iparszövetkezetek köl­csönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről. az osztrák-magyar banktársulat létesítéséről és szabadalmáról, a banktársulat alapszabályairól, a szabadalmazott osztrák nemzeti bankot cselekvő­leg illető 80 millió frtnyi államadósságról, a szesz és czukoradóról szóló törvényjavaslatok a mellé­kelt indokolások és a beterjesztett határozati ja­vaslat kinvoinattassanak és kiosztassauak : ez iránt azt hiszem, a t. háznak észrevétele nincs. {He­lyeslés) Azon mellékletek, melyeket a ministerelnök ur előterjesztésében emiitett, állanak a követke­zőkből : ,'az osztrák-magyar monarchia vámpoliti­kája 1858-tól napjainkig irta dr. Matlekovits Sán­dor; ez az a könyv, melyről Simonyi Ernő képviselő ur említést tett. Azonfelül itt van : Ma­gyarország áruforgalma a külfölddel, beleértve Ausztriát is, a nevezetes áruczikkek szerint rész­letezve és az áruforgalom részletes kimutatása kát kötetben. Nem tudom, kivánja-e a t. ház, hogy ezen három kötet is, melyet bemutatni szerencsém van, kinyomattassék '? {Igen!) Ezek is ki fognak nyomatni és szét- fognak osztatni. A mint a t. ház tagjai méltóztatnak látni, a kinyomatandó irományok igen számosak és igen terjedelmesek. A mennyire csak lehet, siettetni fo­gom a nyomatást; de oly halmaz van, hogy már előre is béketűrést vagyok kénytelen kérni. A ministerelnök ur a szesz és czukoradóról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás vé­gett a pénzügyi bizottsághoz kívánja utasíttatni. Mivel a ministeri törvényjavaslatoktól az osztá­lyokban, illetőleg a bizottságban való tárgyalás meg nem tagadható : ugy vélem a t. háznak nin­csen az elien észrevétele, hogy e törvényjavasla­tok előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizott­ságnak kiadassanak. (Helyeslés.) A ministerelnök ur továbbá azt kérte, hogy azon határozati javaslat, melyet az iránt adott be, hogy a quóta deputatió megválasztassék: a hét valamelyik napján tárgyalás alá vétessék. A határozati javaslat igen rövid s holnap a t. ház tagjai közt szét lesz osztva. (Felkiáltások: Hall­juk a határozati javaslatot!) Gulner Gyula jegyző (olvassa). Határo­zati javaslat. Minthogy az JSG7: XIV. t.-cz. ér­telmében elérkezett annak ideje, hogy azon hoz­zájárulási arány újból való megállapítása végett, mely szerint a magyar korona országai az 1867. XII t.-czikkben a sanctio pragmatica folytán kö­zöseknek ismert ügyek terheit viselik, az 1S67. XII. t.-cz. 22. §-a értelmében az ezen törvényben meghatározott módon egyezkedések kezdessenek: az országgyűlés egy 15 tagból álló országos kül­döttséget küld ki, melybe á képviselőház 10, a főrendek 5 tagot választanak saját kebelükből azon czélból, hogy ezen küldöttség ő Felsége többi királyságai és országai törvényhozása által vá­lasztandó hasonló számú küldöttséggel az 1867: XII. t.-cz. 18., 19. és 20. §-aiban kijelölt tárgyak felett, figyelembe tartva egyszersmind a határőr­vidék után vállalt közös költségek hozzájárulási arány tárgyában létrejött s az 1572 : IV. t.-czikkbe igtatott egyezmény határozatait is, értekezésekbe bocsátkozzék, mely értekezés bevégezte után ezen országos küldöttség jelentése haladék nélkül az országgyűlés elé lesz terjesztendő. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e beleegyezni abba, hogy e határozati javaslat tár­gyalása a jövő szerdán tartandó ülés napirend­jére tűzessék ki? (Helyeslés.) A jövő szerdán fog tárgyalás alá vétetni. Következik már most a napirend, vagyis a képviselőház összeférhetlenségi bizottságának jegyző­könyve Axonte Szeveru Szászvárosszék és város 2-ik választó kerületében megválasztott képviselő ügyében. Fel fog olvastatni a bizottság által be­terjesztett jegyzőkönyv. Beöthy Algernon jegyző: (Olvassa a jegyzökönyvet). Szilágyi Dezső: T. ház! A 379. számú jelentés tárgyában akarok néhány szót szólani. (Halljuk!) Abban azon határozati javaslat, a melyet a bizottság előterjeszt, nézetem szerint nem csak nem teljes, de nem felel meg a törvény szellemének sem. A törvény szerint ugyanis minden határo­zatnak két alkatrészt kell magában foglalnia. Az egyik alkatrész az, a melynek eldöntése a bizottság discretiójára bizatik, t. i. azon tényleges körülmények fenforgása, a melyekhez a törvény 5-ik §-a a képviselői mandátum és a választó jognak elvesztését kötötte. A másik alkatrész, a melyet a határozatnak magában kell foglalnia : az, hogy azon jogi következményt is ki kell mon­dani a határozatban, a mely jogi következményt a törvény ezen mulasztáshoz köt. Nézetem szerint ugyan ez kitűnik a törvény 4., 5., 6. ós 7-ik sza­kaszaiból, mert a törvény ő-ik §-a egyenesen azt mondja, hogy a bizottság határozata keltétől számí­tandó azon három év, a melyre nézve a passiv választási jog elenyészik. A törvény^6-ik §-a azt mondja, hogy ezen ügyben a vizsgálat és hatá­rozathozatal a bizottságot illeti és a 7. §. a bizottság határozatait végérvényeseknek és a háznak egyszerűen bejelentendőknek jelenti ki. Ebből pedig t. ház, kettő következik mulhatlanul:

Next

/
Thumbnails
Contents