Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-229
254 229 országos Illés április 23. 1877. mint a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közti vám és kereskedelmi szövetségről. a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságainak és országainak kormányai közt a részvénytársaságok, biztosító társaságok, a közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről. az osztrák-magyar banktársulat létesítéséről és szabadalmáról, a banktársulat alapszabályairól, a szabadalmazott osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió frtnyi államadósságról, a szesz és czukoradóról szóló törvényjavaslatok a mellékelt indokolások és a beterjesztett határozati javaslat kinvoinattassanak és kiosztassauak : ez iránt azt hiszem, a t. háznak észrevétele nincs. {Helyeslés) Azon mellékletek, melyeket a ministerelnök ur előterjesztésében emiitett, állanak a következőkből : ,'az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1858-tól napjainkig irta dr. Matlekovits Sándor; ez az a könyv, melyről Simonyi Ernő képviselő ur említést tett. Azonfelül itt van : Magyarország áruforgalma a külfölddel, beleértve Ausztriát is, a nevezetes áruczikkek szerint részletezve és az áruforgalom részletes kimutatása kát kötetben. Nem tudom, kivánja-e a t. ház, hogy ezen három kötet is, melyet bemutatni szerencsém van, kinyomattassék '? {Igen!) Ezek is ki fognak nyomatni és szét- fognak osztatni. A mint a t. ház tagjai méltóztatnak látni, a kinyomatandó irományok igen számosak és igen terjedelmesek. A mennyire csak lehet, siettetni fogom a nyomatást; de oly halmaz van, hogy már előre is béketűrést vagyok kénytelen kérni. A ministerelnök ur a szesz és czukoradóról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz kívánja utasíttatni. Mivel a ministeri törvényjavaslatoktól az osztályokban, illetőleg a bizottságban való tárgyalás meg nem tagadható : ugy vélem a t. háznak nincsen az elien észrevétele, hogy e törvényjavaslatok előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottságnak kiadassanak. (Helyeslés.) A ministerelnök ur továbbá azt kérte, hogy azon határozati javaslat, melyet az iránt adott be, hogy a quóta deputatió megválasztassék: a hét valamelyik napján tárgyalás alá vétessék. A határozati javaslat igen rövid s holnap a t. ház tagjai közt szét lesz osztva. (Felkiáltások: Halljuk a határozati javaslatot!) Gulner Gyula jegyző (olvassa). Határozati javaslat. Minthogy az JSG7: XIV. t.-cz. értelmében elérkezett annak ideje, hogy azon hozzájárulási arány újból való megállapítása végett, mely szerint a magyar korona országai az 1867. XII t.-czikkben a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert ügyek terheit viselik, az 1S67. XII. t.-cz. 22. §-a értelmében az ezen törvényben meghatározott módon egyezkedések kezdessenek: az országgyűlés egy 15 tagból álló országos küldöttséget küld ki, melybe á képviselőház 10, a főrendek 5 tagot választanak saját kebelükből azon czélból, hogy ezen küldöttség ő Felsége többi királyságai és országai törvényhozása által választandó hasonló számú küldöttséggel az 1867: XII. t.-cz. 18., 19. és 20. §-aiban kijelölt tárgyak felett, figyelembe tartva egyszersmind a határőrvidék után vállalt közös költségek hozzájárulási arány tárgyában létrejött s az 1572 : IV. t.-czikkbe igtatott egyezmény határozatait is, értekezésekbe bocsátkozzék, mely értekezés bevégezte után ezen országos küldöttség jelentése haladék nélkül az országgyűlés elé lesz terjesztendő. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e beleegyezni abba, hogy e határozati javaslat tárgyalása a jövő szerdán tartandó ülés napirendjére tűzessék ki? (Helyeslés.) A jövő szerdán fog tárgyalás alá vétetni. Következik már most a napirend, vagyis a képviselőház összeférhetlenségi bizottságának jegyzőkönyve Axonte Szeveru Szászvárosszék és város 2-ik választó kerületében megválasztott képviselő ügyében. Fel fog olvastatni a bizottság által beterjesztett jegyzőkönyv. Beöthy Algernon jegyző: (Olvassa a jegyzökönyvet). Szilágyi Dezső: T. ház! A 379. számú jelentés tárgyában akarok néhány szót szólani. (Halljuk!) Abban azon határozati javaslat, a melyet a bizottság előterjeszt, nézetem szerint nem csak nem teljes, de nem felel meg a törvény szellemének sem. A törvény szerint ugyanis minden határozatnak két alkatrészt kell magában foglalnia. Az egyik alkatrész az, a melynek eldöntése a bizottság discretiójára bizatik, t. i. azon tényleges körülmények fenforgása, a melyekhez a törvény 5-ik §-a a képviselői mandátum és a választó jognak elvesztését kötötte. A másik alkatrész, a melyet a határozatnak magában kell foglalnia : az, hogy azon jogi következményt is ki kell mondani a határozatban, a mely jogi következményt a törvény ezen mulasztáshoz köt. Nézetem szerint ugyan ez kitűnik a törvény 4., 5., 6. ós 7-ik szakaszaiból, mert a törvény ő-ik §-a egyenesen azt mondja, hogy a bizottság határozata keltétől számítandó azon három év, a melyre nézve a passiv választási jog elenyészik. A törvény^6-ik §-a azt mondja, hogy ezen ügyben a vizsgálat és határozathozatal a bizottságot illeti és a 7. §. a bizottság határozatait végérvényeseknek és a háznak egyszerűen bejelentendőknek jelenti ki. Ebből pedig t. ház, kettő következik mulhatlanul: