Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-229

229. országos ülés április 23. 1877. 253 fogja felhasználni, hogy ezen rendszert megváltoztassa. (Helyedé* a szélső haloldalon.) Ez volt az oka annak, hogy önök oly nagy többséget nyertek, melyet most épen az ellenkezőre akarnak felhasználni; ez annyi, mint a nemzeti akaratnak, a többség akaratának meghamisítása. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Végre legyen szabad a t. kormányelnök ur utolsó szavára eg} megjegyzést tennem. 0 azt mondja, hogy azon tudattal feszi le ezen előterjesztéseket a ház asztalára, hogy téves azon ál itás, miszerint itt bárminemű jogfeladásról lenne szó. Én akkor valóban nem tudom: mily fogalma van a t. ministerelnök urnák jogról és jogfeladásról? ha azt a theoriát állítja fel, hogy ő nem ad fel jogot azért, mert csak 10 esztendőre adja fel ? Hisz kérem, ily utón 10 esztendőről 10 esztendőre mindig fel lehet 'adni a jogot, és lehet világszerte hirdetni, hogy nem adtunk fel jogot. Ez oly elmélet, melyet józan észszel felfogni lehetetlen. Második meggyőződése a t. ministerelnök urnák az, miszerint nemcsak wun igaz az, hogy az uj egyezség rosszabbá teszi az ország helyzetét, de még bizonyos tekintetben — nem emlékszem, mikép fejezte ki magát, de elég az hozzá, hogy némileg javítani fogja. Engedelmet kérek, ez nem elég, s itt hivatkozom a t. ministerelnök urnák saját szavaira. A kettő közt összehasonlítást tenni nem lehet ; inert először 1867-ben. mikor a szerződés megköttetett: egészen más helyzetben volt az ország, nem volt deficzitünk. az ország nem ismerte sem szükségleteit, sem jövedelmi forrásait, biztató reményekkel nézett a jövő elé ; most megettünk van tíz évnek szomorú tapasztalata, előttünk egy óriási deíiczit, melyet minden áron el kell enyészfetni : ha nem akarjuk, hogy Magyarország elpusztuljon. Es* mikép lehet ezen nagy deficzitet elenyésztetni ? Minő reményeket nyújtóit e tekintetben maga a jelenlegi kormány, mely ép e czélra vállalkozott ? Azt mondta, hogy az uj kiegyezések alapján iparkodni fog jövedelmi forrásokat teremteni, melyekből azután a deflczitet el lehessen enyésztetni. Ha tehát csak annyi áll, hogy ezen egyezség nem rosszabb, mint az eddigi, vagy csak némileg fogja javítani a jelenlegi helyzetet: akkor a kormány nem lesz azon helyzetben, hogy programmját valósítsa. Magyarországnak nem elég, hogy helyzete rosszabb ne legyen, vagy hogy az némileg javittassék. Magyarországnak szüksége van arra, hogy függetlenségét visszanyerje, mely nélkül lehetetlen a pénzügyi rendezést keresztülvinni: ha pedig az ország pénzügyileg nem rendeztetik: tessék elhinni, *a politikai függetlenség annyiban is, a mennyiben meg van, okvetlenül utána fog menni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Azokra, a miket a t. képviselő ur a jogról és jogfeladásról, a mostani és az 1867-iki helyzet öszszehasonlitásáról mondott, most nem reflectálok. Ez helyen lesz akkor, mikor a törvényjavaslatok tárgyaltatni fognak. Szólok egyedül a sorrendet illetőleg. A t. képviselő ur nem helyesli, hogy a szesz és a czukoradóról szóló törvényjavaslatok a pénzügyi bizottsághoz utasíttassanak, mert azt mondja, hogy ezáltal már mintegy anticipative elfogadtatván az alap : ez praejudical — ugy gondolom, ez volt szavainak értelme — a vám és kereskedelmi szövetség tárgyalásának. En ezen nézetben egyáltalán nem osztozom. A.szesz és czukoradóról szóló törvényjavaslatoknak a pénzügyi bizottságban való előzetes tárgyalásáról van a szó, tehát egyelőre még csak nem is a törvényhozás által való elfogadtatásukról; de különben is az egymással kapcsolatban levő törvényjavaslatokat nem lehetvén ugyanazon perczben tárgyalni: természetes, hogy tárgyalni kell az egyiket előbb, a másikat később és a garantia, hogy praejudicálás ne történjék, függ attól, hogy mindezek szoros kapcsolatuknál fogva befejezetteknek csak akkor tekintetvén, midőn valamennyi, mely egymással ily kapcsolatban van, el van fogadva, szentesítés alá csak ekkor terjesztetnek föl, tehát törvény erejére csak ekkor emelkednek s igy ez irányban semmi aggályra a t. képviselő urnák nincs oka. Annyival kevésbé van pedig oka aggályra a quotaügyi bizottság kiküldése miatt. Mert méltóztatik tudni, hogy a quota iránt a fönálló törvény szerint egyelőre nem a kormány terjeszti be a törvénj'javaslatot, hanem előbb a kormány által előadott adatok alapján regnicolaris küldöttségek tárgyalják e kérdést, s csak midőn ezek tárgyalásaikat befejezték: jelentésűk alapján terjesztetik elő a törvényjavaslat. Ha tehát azt akarja valaki, a mit a képviselő ur is akar. hogy ezen törvények felett akkor jöjjön létre a határozat, midőn már valamennyit ismerni lehet: ezen szempont is okvetlenül igényli, hogy a quota küldöttség megválasztassék, hogy ez azután működését megkezdvén és folytatván, a többiekkel kapcsolatos quota törvényjavaslat is beterjeszthető legyen és a t. ház az abban foglalt megállapodásoknak is kellő tudomásával bírjon. Ezen indokoknál fogva, — mert a szesz és czukoradóról szóló javaslatoknak a pénzügyi bizottsághoz való utasítása az általam elmondottak szerint, aggályt nem kelthet, és mert a? quota deputatió kiküldetése már csak azért «is szükséges, hogy a quotára vonatkozó törvény megállapodásai is minél előbb ismeretesek lehessenek a t. ház előtt: kérném e két irányban előadott kérelmemnek teljesítését. (Helyeslés.) . Elnök: T. ház! Hogy a ministerelnök ur által beadott következő törvényjavaslatok: ugy-