Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-224

212 334. országos ülés márcztns 25.1677. Bemutatom Pest-Pilis-Solt- és Kis-Kimmegye közönségének kérvényét az iránt, hogy a bank- és vámügyben a ministerelnök nyilatkozataiban fog­lalt elvek alapján beterjesztett törvényjavaslatok ne fogadtassanak el. (Éljenzés a bal és a szélső balon.) Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. A ministerelnök ur kivan szólni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az 1870. XVI. t-cz. és az 1871. XII. t.-cz. mó­dosításáról, továbbá a katonaság részére 1873-ik harmadik évnegyedétől 1876-ik harmadik évnegye­déig kiszolgáltatott előfogatokért járó dijpótlókokból származó kiadások fedezésére nézve szükséges pót­hitelről ós az ezen költségnek ez időre való fede­zéséről szóló ő Felsége által legkegyelmesebben szentesitett törvényezikkeket van szerencsém ki­hirdetés végett benyújtani. Elnök : Ezen legfelsőbb szentesítéssel ellátott törvényezikkek ki fognak hirdettetni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a tör­vényezikkeket). Elnök: A felolvasott két törvényezikk hó­doló tisztelettel kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik a napirend: az 1873. XXXIII. t.-cz. alapján kibocsátott kincstári utalványok be­váltásáról szóló törvényjavaslat, és az az iránti bi­zottsági jelentés tárgyalása. Ha a t. ház a bizott­ság jelentését és a törvényjavaslatot felolvasottnak méltóztatik elfogadni: akkor az általános vitatko­zást ezennel megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Ordódy Pál előadó: T. ház ! A pénzügymi­nister ur a képviselőházban, valamint a pénzügyi bizottságban, és indokolásában is előadta azon oko­kat, melyek őt arra vezérelték, hogy ezen törvény­javaslatot benyújtsa. A pénzügyi bizottság ezen indokokat tekin­tetbe vette, ós miután meg van győződve arról, hogy azon hitelmüvelet, mely miatt ezen törvény­javaslat benyujtatott, t. i. az 1873-ik évi kincstári utalványok conversiója szükséges, s hogy erre nézve a kezdeményezést a törvényhozás az 1875. XLIX. t.-cz. és az 1876-ik I. törvényezikkben már megtette, a mennyiben e kincstári utalványok egy részének a járadékkölcsön egy részével való beváltásáról már intézkedett; tekintetbe véve azt, hogy a pénzügyministert a pénzpiacz változó hely­zeténél fogva azon helyzetbe kell jutatni, hogy a netán kínálkozó kedvező alkalmat minden késede­lem nélkül a legnagyobb vigyázatta! felhasznál­hassa: a törvényjavaslatnak szükségét indokolt­nak ismeri el. Az összeg, a melyet ezen hitelmüvelet által beszereztetni kíván, meg van határozva; meg van határozva a ezél is, a melyre azt a minister ki­vallja ; meg van határozva a kölcsön neme, a melylyel azt létesíteni óhajtja. Ma hitelmüvelet többi feltételeire azonban a pónzügyminister szabad kezet kér a törvényho­zástól. A bizottság ezt azon okból, mivel meg­győződése szerint csak ily átalános felhatalmazás mellett lesz képes a pónzügyminister minden kí­nálkozó kedvező alkalmat halasztás nélkül felhasz­nálni, megadandónak javasolja annál inkább ; mert a mai igen változó körülmények közt kétségtelen, hogy nagy kérdés : vajon ha egy kedvező alkalom elszalasztatik, mikor tér az vissza ? A pénzügyi bizottság ezeknél fogva a törvényjavaslatnak ugy átalánosságban, mint az általa tett módosítások­kal a részletekben leendő elfogadását ajánlja. (He­lyeslés a középen.) A pénzügyi bizottság jelentése ellenében a bizottságnak egy tagja, Lukács Béla képviselő ur, különvéleményt nyújtott be. E különvéleményben hangsúlyozza azt, hogy magára a hitelműveletre nézve, magára a czélra nézve, ha aggodalmai különben a módozatokra nézve nem volnának : hazafias kötelességének tar­taná a törvényjavaslatot megszavazni. Én meg vagyok győződve, hogy nincs senki a képviselő­házban, a ki a czélra, a szükségre nézve egyet nem értene a pénzügyi bizottsággal, s azon re­ményben vagyok, hogyha a discussió alatt azon t. szónokoknak, a kik a törvényjavaslat pártolására szót fognak emelni, sikerülni fog az én t. barátomat meggyőzni arról, hogy aggodalmai alaptalanok: mindenesetre véleményét meg fogja változtatni, kezet fogva a bizottsággal és a törvényjavaslatot megszavazza. Én nem kecsegtetem magamat azon remény­nyel, hogy csekély tehetségem mellett meggyőz­hessem t. barátomat az ő aggodalmainak alap­talanságáról. Azonban engedje meg a t. ház, hogy mégis némelyeket felhozzak aggodalmainak eloszlatására. (Halljuk!) Azt mondja t. barátom, hogy a hitelmüvelet nem nyugszik reális alapokon, hogy a válságos tényezők nem vétetnek tekintetbe, hogy a mai időpont ezen hitelművelet létesítésére nem kedvező, mert az európai helyzet bizonytalan és hazánk pénzügyi és közigazgatási helyzete meg van ingatva. Én azt hiszem, hogy ezen indokok talán inkább a törvényjavaslat megszavazása mel­let szólnak. Ha az európai pénezpiacz változó, ingatag: akkor épen azért, mert változó és ingatag, kötelessége a pénzügyministernek felhasználni min­den alkalmat, a mely kilátást fnyujt arra, hogy a hitelműveletet létesíthesse. Ha az ország pénz­ügyi helyzete aggasztó és válságos, annak egyik legfőbb oka épen ezen 153 millió függő adósság­ban is rejlik és épen azért, hogy a helyzet jobb legyen, hogy ez által is elosegittessék a helyzet

Next

/
Thumbnails
Contents