Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-204

10 204. országos illés január 27. 1877. lönösen fogyasztási adó tekintetében, ne hangsúlyozta volna. És mi történt mégis? Az, hogy 50 szavazat ellenében 138 szavazattal visszavettetett az e tárgyban előterjesztett törvényjavaslat. Ez azonban nem ijeszt meg engem, mert az Austriában való borgyártás egészen más tekintetek alá esik, mint a magyarországi. Elismerem, hogy nagyon nehéz megvonni a határvonalat a gyártott ós a természetes borok között, azért: mert a vegytan segélyével történvén a gyártott borok összetétele, s mivel e borok a valódi borok utánzásai, a gyártott és természetes bort vegytan segélyével nagyon ritkán vagyunk képesek egymástól megkülönböztetni. Azonban erre nézve legjobban az izlés ad utat, mert a gyártott bornak azon testet megadni, a melylyel a természetes borok birnak, senki sem tudja. De azért, hogy a chemia útmutatása segélyével nem tudunk rá jönni arra, hogy valamelyik bor természetes-e vagy gyártott: van mégis egy módunk arra nézve, hogy ezen gyártott borokat megtudjuk ós a törvény keretébe bevonhassuk. Ez az, hogyha valaki gyártja a bort: természetes, hogy ehhez egy ember nem elegendő, mert a gyártott bor csak akkor fizeti ki magát, midőn az nagyobb mennyiségben gyártatik, s igy ott mindig vannak gazdasági segéd-munkások. Ezek kapnák azon °ío-ot, a melyet én törvényjavaslatomban 20°: o-ban állapítottam meg, a melyet a borgyártó feladatás esetében birságkópen fizet. Ha figyelemmel kisérjük azt, hogy Magyarországban, a mely tulnyomólag bortermelő ország, a borgyártás mily mérvben terjed, ugy hogy egy évben hozzávetőleg a kimutatás szerint körülbelül 5—600 ezer akó bor gyártatik: alapos okunk van elszomorkodni. Elszomorító dolog az, ha figyelemmel kísérjük, hogy e gyártás napról-napra növekedik és nagyobb dimensiókat ölt. Ha végig nézzük Pesten a borárjegyzékeket, azt találjuk, hogy ritka korcsma az, a hol 12—14 — 16 krért ne árulnák a bor literét; hogy az nem lehet természetes bor, az könnyen bebizonyitható már azzal is, mert ily áron Pesten természetes bort kimérni lehetetlen. Méltóztassanak csak a legnagyobb tételt, a 16 krt venni alapúi. Ezen számítás szerint egy akó bor körülbelül 8 frt és néhány krba kerül; ebből a fogyasztási-adó 2 frtot tesz, marad tehát körülbelül 6 frt. Méltóztassanak most figyelembe venni azt, hogy egy akó borból tökéletesen lehetetlen kimérni 80 itczét. De mit csinál az illető ? miután ki nem mérhet 6 frtórt 80 itczét? Kénytelen gyártott bort venni, mert máskép sem regieje nem jön ki, sem a mit a kiméréskor elveszt, nem pótolhatja. Tehát a bort gyártja, mert a gyártott bor nem kerül többe, mint 3 frt 20 krba, legfölebb 3 frt 80 krba. A gyártott borok ellen meg kell védeni a termelőt azért, mert a borgyárossal a termelőnek lehetetlen concurrálni, leginkább a fogyasztási adó miatt. A gyártott borok leginkább a városok közepén készülvén, kijátszszák a fogyasztási adót, s a gyáros már csak az oknál fogva is, mert a fogyasztási adó alul kibúvik: olcsóbban adhatja a gyártott bort. Hogy ebből a kincstárra is mennyi kár háramlik, erre nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogyha e törvényjavaslat, melyet beadni szerencsém volt, szigorúan keresztül vitetik : a kincstár igen szép összegeket fog kapni évenkint a gyártott borok fogyasztási adója fejében. A büntetést a törvényjavaslatban felvett nagyságban szükségesnek tartottam először a visszarettentés okáért; másodszor pedig azért, mert anannak 20°/

0-je a feladónak jut, miután a gyártás rendesen sötétebb helyiségekben, pinczékben űzetvén, szükséges, hogy az feladassék: mert mint mondám, vegyi utón nagyon nehéz a természetes bortól a gyártott bort megkülönböztetni. Igen fontos a borgyártás hatósági ellenőrzése egészségügyi szempontból is, mert a gyártott borok némelykor lelkiismeretlen gyártók által oly anyagokból készíttetnek, melyek az egészségre ártalmasak. Magyarországból e tekintetben példát nem idézek: hanem idézem Francziaországot, hol a gyártott borok fuchsinnel készíttetvén, a mi által különféle betegségek támadnak és ennek következtében a borok hitele érezhető csorbulást szenvedett. Ezek voltak t. ház azon indokok, melyek engem e törvényjavaslat beadására vezettek. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául elfogadni. {Élénk helyeslés.) Elnök: A szabályok értelmében kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Szalay Imre képviselő ur által most indokolt törvényjavaslatot tárgyalás alá venni ? (Igen !) A t. ház, a javaslatot tárgyalás alá kívánja venni. Midőn a ház valamely törvényjavaslatot tárgyalás alá venni kíván: a szabályok szerint azt vagy az osztályokhoz, vagy valamely bizottsághoz kell előzetesen utasítani. {Felkiáltások : Az osztályokhoz!) Legczélszerübbnek tartanám t. ház, hogy azon szempontból, mert pénzügyi tekintetek forognak fenn : a törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz tétessék át. (Helyeslés.) Ki fog adatni a pénzügyi bizottságnak. Következik a számvizsgáló bizottság jelentése a múlt esztendő első feléről beadott pénztári számadások megvizsgálásáról. Gulner Gyula jegyző (olvassa a képviselőház számvizsgáló bizottságának az 1816, évi ja-