Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-217

176 217. országos ülés márezius 11. 1877. a külügyek menete miatt levert hangulatban lenni, minthogy abban, a mire vágyott, hogy a béke megőriztessék és semmi olyan, ami Magyarország és az osztrák-magyar monarchia érdekeivel ellenkezik, ne történjék: csakugyan a mai napig czélt ért. x\ képviselő nr hivatkozik arra, hogy neki most egy éve igazsága volt, és ha ő az igazságot csak annyiban akarja megállapittatni, hogy Szerbia belement a háborúba, csakugyan tökéletesen igaza volt. A dolog ugy történt, amint ő jósolta és nem ugy amint én reméltem. De én azt gondolnám, hogy azoknak, kik a szerb fejedelemségnek javát igazán szivőkben viselik: azt kell óhajtaniok, hogy bár hallgattak volna ott, ugy a mint én reméltem, azokra, kik óva intették a háborútól; és nem azokra, kik talán nem is tisztán szerb ozélokért izgattak a háború mellett. (Élénk helyeslés) A t. képviselő ur sokat beszélt arról, hogy a magyar-osztrák külügyminister által kezdeményeztetett az Oroszország érdekében levő politika; sokat beszélt a fejlődött eseményekről. Elfelejtette azonban, hogy az 1875-iki december 30-iki jegyzék, melyet gróf Andrássy készített, a törökországi keresztyének érdekében létesítendő reformokról szól és semmi egyébről; és elfelejtett még egyet, elfelejtette azt, hogy mindazon jegyzék, mind a Konstantinápolyi megállapodások lehettek initiálva egy vagy három hatalom által, de a párisi békét garantirozott összes európai hatalmak közös müvét képezik: s igy nem lehet ugy oda állítani, mint a három hatalom elkülönített tényét. Maga a képviselő ur is a mellett, hogy ugy mint másoknak,— a mi külügyi hivatalunknak is, a keleti politikában az volt a szándéka, hogy az európai összes hatalmak egy nyomon haladhassanak, — nagy bizonyítékot hozott fel, midőn elmondta, hogy a berlini memorandum, miután Anglia hozzá nem járult, elejtetett. Tehát itt az európai összes hatalmak együttes, egyetértő, egy öntető működése volt még eddig mindig a czél ós igy nern lehet azt mondani, hogy oly politika, a mely egyfelől a összhangra törekedett az összes európai államok közt, másfelől Törökország keresztyén népei sorsának javítására: egyoldalulag bármely hatalom érdekében követett külön politika lenne. (Elénk tetszés) A t. képviselő ur, mind beszédjében, mind interpellátiójában emlegeti a Törökország érdekében a kormány passivitása mellett tett tüntetéseket. Hogy a kormány ezen tüntetések irányában — túl azon a fokon, ameddig utoljára is köteles volt, •— mutatott e valami nagy előzékenységet, vagy rokonszenvet, (Derültség és helyeslés a szélső baloldalon) arról a képviselő ur meggyőződhetik az interpellatiók, kérvények ós megtámadtatások azon sorozatából, a melyeknek ezért a kormány kitevé volt. (Helyeslés) S valóban ha áll azon latin példaszó : „varietas delectat", e tekintetben egy magyar ministerelnök szerencsés helyzetben van : mert ugyan azon egy kérdésben a legkülönbözőbb variatiok hangján támadtatok meg. (Derültség) Ezzel kapcsolatosan áttérek a kérdésekre s épen, mert ezzel kapcsolatosan tevék át, elsőbben is a 2-ik kérdésre felelek, mely — amint a képviselő ur mondja — a Törökországra vonatkozó rokonszenves tüntetéseket illeti, melyek egyrészt AustriaMagyarországnak a keleti kérdésben követett politikáját compromitálni, másrészt pedig Magyarország nem magyarajku szláv honpolgárai nemzeti érzelmeit sérteni képesek. Erre legyen szabad első sorban megjegyeznem, hogy Magyarország és a magyar-osztrák monarchia politikáját se nem veszélyeztethetik, se nem compromitálhatják, egyeseknek egy vagy más iránybani tüntetései; (Élénk helyeslés) de viszont, miután talán nem a t. képviselő ur képzelete szerinti államban élünk — sőt bizonyosan nem, — de minden esetre szabad államban élünk, ha az állam polgárainak egy része a törvény korlátai között nézetének kifejezést akar adni: akkor a kormány ebben nem gátolhatja; nem gátolhatja mondom mindaddig, mig a törvény korlátai között mozognak : ezért azonban azon kormány és azon külügyi politika felelőssé sem tétethetik, mert rendezett államban a külügyi politikát első sorban a kormány, bizonyos stádiumokban a törvényhozás, és nem az egyetemi tanulók tüntetése csinálja. (Élénk helyeslés) Igaz, nem tagadhatni, e tüntetések ugy voltak külföldi lapokban oda állítva, s itt nálunk is, talán azok által, kik nem látszanak nagyon jó indulattal viseltetni a magyar állam iránt, mintha ezek a magyar fajnak a törökhoni keresztyének szenvedései iránt való érzéketlenségét jeleznék. S ón megvallom, óhajtottam volna, hogy ezen lehetőséget azok is, kik a tüntetéseket rendezték, vegyék fontolóra, s gondolják meg, hogy igen is vannak, kik mindent igyekeznek kiaknázni, hogy Magyarországnak ártsanak; de másfelől határozottan ki kell mondanom, hogy arra, amit a képviselő ur mond, hogy ezek a magyarországi szláv honpolgárok érzelmeit sértsék, valóságos indok nincs; mert én meg vagyok arról győződve, hogy nincs Magyarországon oly török-barát, aki a Törökországban lakó keresztyének elnyomatását akarná ahelyet, hogy sorsuk javittassék. (Altalános élénk helyeslés) Nem compromittálhatta tehát e tüntetés a magyar-osztrák külügyi politikát egyfelől, és nem szolgál valódi okul arra, hogy sérthesse a nem magyar ajkú szláv népesség érzelmeit, s ha ez mégis igy fogatik fel: okai azok, kik ezt — nem tudom miért — igy állítják elő. (Élénk tetszés) A mi az interpellátió első pontját illeti, hogy ragaszkodik-e Ausztria-Magyarország a keleti kérdésben eddig követett elvekhez, erre azt válaszo-