Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-214
214. országos ttlés márczius 10. 1877. 151 a törvény és. csak az arra jogosított factorok utján történjék. {Helyeslés a középen.) A t. képviselő ur hivatkozott demonstratiókra 1860-ból és az azután következett időkből. Meg is mondta, hogy 1860-ban nem volt jelen katonaság, hanem csak két díszszázad. (Derültség a középen.) No, most katonaság nem volt jelen az igaz : de volt rendőrség. Hanem magától kérdem a t. képviselő úrtól, hogy midőn ő 1860-ban a demonstratióval elhaladván, ránézett arra a két díszszázadra és most ránézett arra a rendőrre, a ki ott ment: vajon melyiknek irányában érzett több szent borzadályt"? Bn azt gondolom, azon díszelgő katonaság sokkal nagyobb hatással volt reá, mint az a rendőr, ki a rend föntartása érdekében- volt oda küldve. Németh Albert: Egyik sem! Tisza Kálmán ministerelnök: Ha egyik sem: hát akkor minő vétséget követett el az ott jelen volt rendőr és mikóp korlátozta őt vagy másokat szabadságukban ? Azt mondja a képviselő ur, hogy hiszen a czeglédi gubás ember semmivel sem rosszabb, mint ő. Igazsága van ; ón a czeglédi gubás embert magamnál sem. tartom roszabbnak. De vajon azt mondtam-e én, hogy. ha azt a gubás embert bántják: ezt megfogom torolni? Nem ezt mondtam. Én egyformán szólottam mindenkiről és azt mondtam: ha bebizonyittatik, hogy valamely rendőri közeg túlélve hatalmával bántalmazott valakit: tudni fogom kötelességemet, hogy az ilyen megfenyíttessék. Németh Albert: Az ilyennek egyátalában nem szabad előfordulni. Tisza Kálmán ministerelnök: Azt mondja a képviselő ur, hogy az ilyennek nem szabad előfordulni. No, akkor én nem tudom, hogy mit szabad, és mit lehet: mert oly országot már látott a világ, hogy hol ha a rendőrségi közeg kihágást követett el, az illető rendőr de stilo büntetlenül maradt ; de olyat, hol soha rendőri közeg visszaélést ne követett volna el: a világ még nem látott. Epén az a különbség a rendőri állam és szabad állam között, hogy ebben a kihágást elkövető rendőr megfenyíttetik. A demonstrátiók dolgában még egyet kívánok elmondani. (Halljuk! Halljuk!) 1860-ban — azt mondja a képviselő ur, — nem voltam ott a tüntetésnél. Igaza van. mert nem voltam az országban; de biztosítom, hogy ha akkor az országban lettem volna: ott is lettem volna, valamint más alkalmakkor voltam is ott. De én azt tartom, mindenkinek kell tudni különbséget tenni, azon idő közt, mikor nem lévén alkotmányos élet: a nemzeti akarat kifejezést nem nyerhet másképen, mint ezen az utón (Helyeslés a középen) és különbséget kell tudni tenni azon idő között: midőn lévén alkotmányos élet, az alkotmányos, a törvényes factorok az ország nevében nyilatkozhatnak. (Helyeslés a középen.) Ez a különbség az egyik, és ez a különbség a másik időszak között. (Élénk helyeslés a középen.) Azokra, a miket a képviselő ur Mocsáry képviselő urnák adott válaszomra hetek múlva felmelegített, nem nyilatkozom. Elmondtam akkor nézetemet; ma is ragaszkodom hozzá. És be is fejezem beszédemet azzal, hogy midőn kérem, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni : kérem egyúttal, hogy adja Isten, hogy soha a tulfeszitésnek, soha a törvényes időszakban is, a más időszakokban helyes, de törvényes időszakban nem igazolható eszközökhöz nyulóknak egyfelől, másfelől a szabadság ellenségeinek ne sikerüljön, hogy több igazsággal lehessen mondani, hogy Magyarországon nincs személyes szabadság korlátlanul, és hogy drácói szigorral bánnak az emberekkel; mert ha Isten azt adja és Magyarországon mindenkor lesz személyes szabadságnak' oly korlátozása ós oly drácói szigor, mint ma van: akkor Magyarország szabad és boldog ország lesz. (Élénk helyeslés a középen) De meg kell még végezetül — bár előbb akartam mondani — jegyeznem azt is, hogy a kik akarják, hogy alkotmányos nyugodt szabad fejlődés legyen: azoknak nem szabad a magyar államnak is egyik alapját képező monarchiái helyzetet, nem szabad a dynastiai helyzetet és annak következményeit vetni fel kérdés tárgyául: meri ezzel csak azokat provocálják, csak azoknak adnak erőt, a kik Magyarországnak nem barátai. (Élénk helyeslés a középen.) Simonyi Ernő: T. ház! Nem fogadhatom el a kérvényi bizottság véleményét már azért sem, mert az oly módon van indokolva." mely indok a a képviselőház fenálló határozataival és házszabályaival ellentótben van. Azt mondja a kérvényi bizottság véleménye, hogy e tárgybana képviselőház egyszer már határozott. Ha jól vagyok értesülve képviselőház, egy izben a ministernek a hozzá intézett interpellátióra adott válaszát tudomásul vette. De arra nézve positiv és világos rendelete van a háznak, hogy az interpellátió tudomásul vétele annak sem helyeslését, sem nem helyeslését nem tartalmazza, s a ház határozatát nem képezi. E határozatot e képviselőház akkor, mikor egy interpellátióra adott válasznak tudomásul vételét, értelmezését, meritumát itten érdemileg tárgyalta : Deák Ferencz néhai képviselőtársunk indítványára fogadta el és emelte határozattá. De különben is a házszabályok i36. §-ának utolsó bekezdése azt mondja, hogy ha az interpellátió tárgyára nézve, később valamely képviselő külön indítványt tesz:
