Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-203
203. országos ülés január 27, 1877. r látásba helyezhetni, minélfogva a hivatolt 1868. évi szabályrendelet módosítását sem szükségesnek, sem időszerűnek el nem ismerheti. Január hó 9-én lepte meg az országot a „Budapesti Közlöny" a m k. belügyministerium 1876. évi deczember hó 31-én 59560. sz. a. kelt körrendeletével, melyben a ministertanács megállapodása íolytán az 1868. évi jul. 7-én 1371ő. sz. a. kibocsátott ministeri körrendelet hatályon kivül tétetik, és az italmárési jog gyakorlata és az e részben felmerülő kihágások eseteiben követendő eljárás újból szabályoztatik. Ezen körrendelet egyes indokolt és ezélszerű intézkedéseken kivül oly határozatokat is tartalmaz, melyek a fent emiitett ós nem a jogegyenlőség, hanem még a rendi alkotmány idejében hozott törvények betűjén és szellemén tulmennek, és azokba oly dolgokat magyaráznak bele, melyek azokban nincsenek; ezen határozatok szigorúbbak egy irányban, t. i. a regale-tnlajdonosok javára. A körrendelet logikai ellentmondásokat tartalmaz és különben is oly hiányosan van szerkesztve, hogy, a mint már most kiderült: vannak hatóságok, melyek azt félreértik és félremagyarázni fogják. Mindenesetre tény, hogy ezen körrendelet az egész országban ezer meg ezer érdekeltek kedélyeit felkorbácsolta, hogy számos helyen gyűlések tartatnak, melyek a leghatározotabban állást foglalnak a körrendelet ellenében. Ha jól vagyok értesülve, már több vidéki kereskedelmi és iparkamara kérvényeket is nyújtott be a kereskedelmi miaisteriumnál, melyben a körrendelet nyomasztó volta világosan ki van mutatva, és oly nyilatkozatok történnek a fővárosban, oly levelek érkeznek a vidékről, melynek a legmélyebb elkeseredés jellegét viselik és szelid kormánybaráti lelkeket szent borzalommal töltenek el. Nem akarom megbírálni, a jogosultság mely fokával birnak a jelen tűrhetetlen viszonyok átalános súlya alatt nyilvánuló kifakadások, melyek szerint a körrendelet határozatai az ipart és kereskedelmet, mely már most sem győzi az adóját fizetni, a legnehezebben sujtandja, sőt számos existentiat megsemmisíteni fog; nem akarom kétségbe vonni, hogy sokaknak félelme túlzott és igy felháborodásuk is nem teljesen indokolt. De ha az ember a körrendeletet figyelemmel tanulmányozza: lehetetlen észre nem venni, hogy az a forgalmat rendkívül megszorítja, és hogy a regale tulajdonosainak és bérlőinek teljes okuk van, a körrendeletnek fölöttébb örvendeni. Ha azon tudós képviselő urat, a ki, ismerve azon hatást, melyet bizonyos reflexiók és Schlagwort-ok vörös kendőkónt gyakorolnak némely hazafias lelkekre e házon belül és kívül, és tárgyilagos érvelését már mások által is kiérdemelt olcsó babérrel fűszerezni, felszólalásának csattanoS;és hatásos véget adni óhajtván, néhány nappal ezelőtt egyes kifejezéseimből a legmerészebb logikai eonsequentiákat vonta, azon térre követni akarnám, melyen a prokátori ügyesség tündökölhet: azt kérdezhetném a szóban forgó körrendeletre vonatkozólag, cui prodest? és ezen esetből talán még azon álláspont jogosultságát is ki birnám mutatni, melyen nem állok; de melyre engem helyezni azon képviselő ur lelkiismeretes dolognak találta. De én ily logikai consequentiát vonni nem akarok. Nem teszem, nem tehetem fel a belügyminister úrtól, hogy ő ezen körrendelettel másnak, mint a közügynek akart volna használni. Tudjuk mindnyájan, hogy ministerelnök urnák sokkal több és nehezebb gondjai voltak ez időben, semhogy az iíalmérési jog gyakorlatának részleteivel jelenleg tüzetesen foglalkozhatott volna. Meg vagyok győződé arról, hogy a ministerelnök ur ezen körrendelettel optima fide csak is azon visszaéléseket akarta megszüntetni, melyek e téren kétségen kivül léteztek. De ez nem változtat azon tényen, hogy a körrendelet sérelmes, hogy általa, ha nem szándékoltatott is. az italmérési jog értéke indokolatlanul emeltetni fog az ország, az adózók rovására, miután ezen jog megváltása végre csak idő kérdése lehet Meg vagyok győződve, hogy a ministerelnök ur hajlandó lesz, egy nem elvi alapon nyugvó, csak gyakorlati részletekkel foglalkozó hibás intézkedést, mely különben Erdélyt nem érinti, jóvá tenni, vagy az intézkedésnek oly értelmezést adni, hogy minden félreértés elkerülésével a közönség nyugtalansága megszüntessék. Ennélfogva következő interpellafiót vagyok bátor a ministerelnök úrhoz intézni. Tnterpelktió: 1. Van-e a ministerelnök urnák tudomása arról, hogy az italmérési jog gyakorlata, s az e részben felmerülő kihágások eseteiben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1876. évi 59,560. szám alatt kiadott belügyministeri rendelet az ország lakosságában mély elégületlenséget keltett és ugy a kereskedelem és ipar, mint átalában az egész fogyasztó közönség érdekeire nézve feístte sérelmesnek tekintetik ? És ha a ministerelnök urnák erről tudomása van, vagy ennek valódiságáról, esetleg részbeni indokoltságáról magának meggyőződést legközelebb szerezne: hajlandó-e a ministerelnök ur az emiitett körrendelet folyó évi február hó 1-jére meghatározott életbeléptét addig felfüggeszteni, míg az ujabb tárgyalás alá vétetvén, az érdekelt körök illetőleg szaktestületek által beadandó kérvények és megjegyzések alapján vagy újból átdolgozva, vagy minden félremagyarázatot kizáró bővebb értelmezés kapcsában oly alakba hozva leend, hogy az általa keltett nyugtalanságnak és elégületlenségnek megszűnte biztosan várható legyen. Elnök: Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy ezen interpellátió még egyszer felolvastassák? (Felkiáltások: Nem!)
