Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-213

2J3. országos ülés melyet az igent, bizottság figyelmen kivül hagyott: az, hogy itt az állam és iparosok egyr észé közt kétoldalú szerződés áll fenn. Az állam kötelezte magát ezen kétoldalú szerződósben a gömöri vasutak egyik ágát bizonyos pontig vezetni, ós ép ez az indoka, sőt létoka annak, hogy a gömöri iparosok egy része azért, hogy ez teljesedésbe menjen, kötelezte magát arra, hogy a garantia bizonyos hányadát fizesse. Miután az állam ezen kötelezettséget nem teljesítette: azt tartom, hogy a gömöri birtokosok szintén nincsenek kötelezve arra, hogy teljesítsék azon kötelezettséget; mert őket csak az bírta a kötelezettség elvállalására, a mit az állani teljesíteni elmulasztott. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy ez rövid idő alatt a bíró elébe kerül, mint szerinten illetékes helyre. Ha tehát mi elfogadjuk ezen határozatot, mi lesz az eredménye? Vagy akarjuk ezzel fedni a kormány hátát, ha majd a bíró ellenkező Ítéletet mond, — azon kormány hátát, mely a szerződést kötötte ; — vagy pressiot akarunk gyakorolni bíróra. Mindkettőt helytelennek tartom. Először is. hogy a bíróságról szóljak, nem teszem fel a bíróságokról, hogy magukra pressiot hagyjanak gyakorolni. Különben én követelem az államtól, hogy tudva semmi polgár ellen alaptalan követelést ne formáljon. Mi lesz a következés? Az, hogy minket nem illető dologba avatkozunk, vagyis az állami hatalom illetőségét összezavarjuk, állami bírói functiót akarunk teljesíteni ott, a hol arra nincs szükség. Teljesítse kötelességét a kormány, s merem állítani, — csaknem magamra merem vállalni, — hogy a gömöri iparosoknak és földbirtokosoknak semmi kifogásuk nincs az ellen, hogy a tényleges hosszúság szerint fizessék a garantia hányadát. Ha pedig ezt a kormány teljesíteni nem képes: ugy azon ecclatans igazságtalan követeléstől, mely szerint ő nem teljesiti a kötelezettség egyik oldalát, ós mégis kívánja, hogy a másik rész teljesítse a magáét: álljon el. A határozat azon része ellen szavazok, mely a gömöri iparosok és földbirtokosok ellen támasztandó követelésről szól: a másikra nincs ellenvetésem. Zsedényi Ede: Nem fogadhatom el az előttem szólott képviselő ur azon fölfogását, hogy a gömöri iparosok és földbirtokosok nincsenek kötelezve a hozzájárulásra. Ok erre szerződósszerüleg kötelezték magukat, és most azt tapasztaljuk, hogy nem akarnak ebbeli kötelezettségüknek megfelelni. Én épen e tekintetben óhajtok a pénzügyminister úrhoz egy kérdést intézni. Tudva van, hogy a gyárosok és földbirtokosok kötelezték magukat 80 ezer frt kamatbiztositás fizetésére. Kérdésem már most az: hogy vajon megfizették-e eddig ezen egész összeget? s ha csak egy részét fizették: mennyivel tartoznak még ? s vajon a pénzügymiaister ur követelte-e, hogy tartozásukat márfKJus S. 1877. 15 1 fizessék le? vagy pedig az állam fizette meg azt az összeget is, a melyre a gyárosok és földbirtokosok törvény szerint kötelezvék ? Széll Kálmán -pénzügyminister: T. képviselőház ! Arra vonatkozólag, a mit Zsedényi t. barátom szíves volt tőlem kérdezni, azt felelhetem, hogy a magam részéről igen szívesen utána fogok nézni annak: vajon a gömöri iparosok és földbirtokosok, kik a gömöri iparvasutak építését elrendelő törvénynyel beczikkelyezett szerződés értelmében kötelezettséget vállaltak, kötelezettségeiknek ugy, a mint azt a törvénybe fölvett szerződés előírja, minden irányban megfeleltek-e? Megtörtént-e kötelezettségük teljesítése azon mértékben, a mint azt a tőlem kérdező t. barátom tudni kívánja, erre nézve — e perczben nem lévén nálam az acták, — tüzetes felvilágosítást nem adhatok. De ha még nem történt volna meg: azon leszek, hogy az illetők szerződésszerű kötelezettségeiknek megfeleljenek*. Ezt Ígérnem sem kell, mert ez kötelesség. Magát e kérdést azonban nem látom összefüggésben a határozati javaslattal; mert az semmikép kérdéssé nem tétetik, és nem tétethetik, hogy azon összeget, melyet magukra vállaltak: a gömöri iparosok és földbirtokosok fizetni tartoznak. A határozati javaslatban nem is erről van szó, hanem arról van a szó, hogy az eredetileg elvállalt összegek vonatkoznak a vasút azon hoszszára, mely a törvénybe föl van véve; minthogy azonban az építés folyama alatt bebizonyult, hogy a vasút vonalai hosszabbak, mint eredetileg a törvénybe fölvéve volt: természetes, hogy miután a gömöri iparosok és földbirtokosok nem pausalösszeeet fogadtak el: hanem mórtföldenként vállaltak magukra kötelezettséget, ennélfogva a mennyivel hosszabb lett a vasút mint eredetileg fölvéve volt: annyival nagyobb lesz ez összeg a mértföldek számához képest. Ez annyira természetes, hogy nem gondolom, "hogy ezt azon urak közül valaki is kétségbe vonja. Miután azonban csak nem rég lett constatálva a vonal hossza, ez iránt a szerződést illető rectificátiók még nem történtek meg, és azért a zárszámadási bizottság javaslata ellen annál kevésbé lehet e részben észrevételein : mert nem gondolom, hogy ebben maguk az illetők is fennakadjanak. A mi a Ragályi képviselő ur által fölhozott ellenvetést illeti, erre nézve kénytelen vagyok kijelenteni, hogy elismerem az általa felhozott állítás jogosultságát, hogy a gömörieknek igényök van a velők régebben kötött szerződés folytán kívánni, hogy valami rendezkedés, valami positiv intézkedés történjék a tiszolcz-róniczi vonalra nézve, a mely még eddig nem építtetett ki. Az ottani iparosoknak, földbirtokosoknak ós vidékbelieknek ez iránt beadott folvamodvánvaik a mi" 17*