Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-213
130 " 1 ^- 8rsz ágos ülés Az 1871-: 37. t.-ez. és az 1873: 40. t.-cz. által felhatalmaztatott az akkori pénzügyi kormányzat, hogy a gömöri vasutak létesítésére és üzletképes állapotba helyezésére az állam közjövedelmeiból mértföldenként fordítható 100,000 ftton kivül mértföldenldnt 311,000 frt ezüst névértékű 5%-kal kamatozó és %%-kal törlesztendő záloglevelek kibocsátásából befolyandó összeget, illetőleg az 1873: 40. t.-ez. első §-a értelmében összesen 384,429 frtot készpénzben fordíthasson. A mint azt jelentésünk első pontjában részleteztem, ezen gömöri ipari vasútnak egész hossza 2209 mértföJd, s így a pénzügyi kormányzat ezen vasutakra az 1873: 40. t.-oz. értelmében fordíthatott volna összesen 8.492,036 frt ós 61 krt; a mint azonban a zárszámadásokból kivehető, kerültek ezen vasutak összesen 8.307,864 frt •ld 1 i 2 krba, tehát 184,172 frt 48 1 / 2 krral költött kevesebbet a kormány e ezélra. mint a mennyit költhetett volna az idézett törvény térteimében, mely eljárása a kormánynak, természetesen semmi kifogás alá sem eshetik. A mi már most a pénzforrásokat illeti, melyekből ezen épités eszközölhető volt. a kormánynak dispositiójára állott, először a 2209 mértföld után az állam közjövedelmeiből mértföldenként fordítható 100,000 frt, azaz 2.209,000 frt; másodszor a Dobsina és Eozsnyó városok, valamint a betléri vasgyárosok által fizetendő 38,761 írt: és végre a záloglevelek után befolyó tiszta bevétel 5.126,384 frt 49 kr., összesen tehát 7.374,145 frt 49 kr., a mely összeget, ha összehasonlítjuk a valóságos költséggel a 8.346,625frt 137 2 krral: mutatkozik 972,479 frt 647 2 krnyi hiány. Ezen hiányt az akkori pénzügyi kormányzat az állam ingó vagyona egy részének értékesítéséből fedezte. A kormány ezen eljárása azonban, hogy ezen hiányt az állam ingó vagyona egy részének értékesítéséből fedezte: semmi kifogás alá nem eshetik azért; mert beállván e hiány más módon valófedezésének szüksége, mint a kölcsön bevételéből: a kormány megkereste a törvényhozást ós meghatalmazást nyert ezen hitelműveletnek ily módon való keresztülvitelére az 1873. 35-ik törvónyczikkben. A mi már most az illető birtokosok és iparosok kamatbiztositéki járuléka magasságának megállapítását illeti: ugy ezt a bizottság nézete szerint természetesen csak a pálya valóságos hossza után lehet kiszámítani, mivel a biztosítás mórtföldenkint nyújtatott; a pálya pedig az eredeti tervtől eltórőleg az érdekeltek érdekében 029 mértfölddel hosszabra épüli, a mint az eredetileg tervezve volt, és ezért a bizottság nézete az, hogy ezen 0'29 mértföldnyi pálya többletre eső kamatbiztositás szintén az érdekelt iparosok és gyárosok által fedezendő, s azért az ekként származott márezíus S.JST7. 1160 frtos többletnek az érdekelt csoportok közt való aránylagos felosztására és behajtására tartja felszólitandónak a pénz és közlekedési minister urakat. Meg kell még jegyeznem, hogy az ezen kölcsönből befolyt pénz a zárszámadások szerint circa 7 1 /., kamatba került, és hogy a kölcsön értékesítéséből befolyt összegek a törvény által kijelölt czélokra fordíttattak, mely okok alapján ajánlja a zárszámadási bizottság a t. háznak az akkori pénzügyi kormányzat részére e hitelművelet keresztülvitele tekintetéhen a szükséges felmentés megadását. Végre meg kell még említenem és kérnem a t. házat, hogy méltóztassék határozati javaslatunk azon részét is elfogadni, mely szerint az állam követelésének biztosítása szempontjából, a pénz- és közlekedésügyi minister utasittassók, hogy a mennyiben ez még eddig meg nem történt: az 1871: 37. t.-cz. által rendelt és a beczikkelyezett szerződésben elvállalt kamatbiztositási járulék fizetésének kötelezettsége minél előbb telekkönyveztessék be. Ajánlom a t. háznak határozati javaslatunkat, ugy a mint van, elfogadásra. (Helyeslés.) Ragályi Nándor: T. ház! Én azért nem kívántam az előterjesztések felolvasását, mert meg voltam győződve, hogy a háznak minden tagja kötelesség szerint tanulmányozta ezeket és így azoknak minden tételéről tudomással bir. Én bármennyire igyekeztem is ezen előterjesztéseket tanulmányozni : még sem tudtam feltalálni azon okot, mely a zárszámadási bizottságot ezen határozati javaslat előterjesztésére bírta, és én részint ezen jelentésből, részint abból, mit a zárszámadási bizottság jelenteni elmulasztott, az ellenkezőről lettem meggyőzve. Ezen előterjesztésben ugyanis ez áll: az iparosok és földbirtokosok által fizetendő kamatbiztositéki hányadot az 1871: 37. t.-cz.-hez kapcsolt 2., 3. és 4. §-a 218 mértföld után állapítja meg. Már kérem, nem is volna egyébre szükség, hogy bebizonyítsam, hogy ezen határozatnak első része, mely a gömöri iparosokról szól, egészen szükégtelen. mert a másikra semmi ellenvetésem sincs. E tétel itt két jogi axiómát von maga után; egyik az: legem, quam tulisti serva; a másik az: contractus contrahentibus legem ponit. De szerintem nem ez a fő momentum. Már egyszer mondtam, — de nem tartozik a dologra, — csak azért hozom elő, mert nem ismerem a gömöri iparosok ós némely földbirtokosok nézetét, de felteszem róluk. — hogy nem csak a törvény folytán, de kötelességből, de méltányosságból is — hogy a haza ennyi meg ennyi teher alatt össze ne roskadjon, — semmi ellenvetést nem fognak tenni az iránt, hogy ők azon garantia hányadát a vasút tényleges hosszúsága szerint fizessék: de a fő momentum.
