Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-182

182. országos ülés deezeiuber 6, 1876. 61 az, hogy ha valami elnézésünkből vagy elhallgatásunkból helytelenül történt: az ismételtessék. (ügy van] a szélső balról.) Miután már több időnk volt megfontolni azt, a mi Tisza Kálmán ministerelnök ur indítványában foglaltatik, azt nem is találom alkalmasnak, hogy ez tétessék fel kérdésül, s kérem a t. házat, hogy ettől elállni méltóztassék. A ministerelnök ur ugyanis azt mondja indítványában, hogy Irányi képviselő ur indítványa akkor tárgyaltassék, mikor stb. Bocsánatot kérek a t. ministerelnök úrtól, de Irányi képviselő urnák indítványa már 3—4 nap óta tárgyaltatik itt e házban ; többet mondok, maga a ministerelnök ur is tárgyalta és tárgyalták a felszólalt képviselő urak közül igen sokan. És igy az, a mit a ministerelnök ur most tactikája következtében itt alkalmazni akar: nem egyéb, mint eső után köpenyeg. Mondják meg önök e helyett egyenesen, hogy Irányi képviselőtársam indítványa elvetendő. Ez nemcsak államfórfiuhoz, hanem férfiúhoz is illő; [Helyeslés a szélső baloldalon) de azt, hogy mikor itt napok óta tárgyaltatik valami: a kormányelnök oly inditványnyal álljon elő, és ezzel akarja a képviselőház szavazatát a tárgyról elterelni, hogy a felett szavazzunk: tárgyaltassék-e vagy sem ? sem a kormányelnök, sem a képviselőház móltóságával nem fér össze, sem a magam részéről méltányosnak nem tartom. (Helyeslés a szélső baloldalról^ Mivel hivatkoztam a házszabályok e §-ára — bárminő hibás lett volna is a gyakorlat, ennek irányadónak kellett volna lennie; különben pedig ha valami hibásan történt: annak nem az a következése, hogy követtessék a hibás gyakorlat; — arra kérem a t. ház elnökét, hogy a házszabályok 163. §-ának világos rendelete szerint azon kérdést legyen szives feltenni: elfogadja-e a képviselőház Irányi Dániel r képviselő ur határozati javaslatát vagy sem ? (Elénk helyeslés a szélső balon.) Elnök: T. ház! Arra, a mit előttem szólott t. képviselő ur mondott, hogy a kérdésnek oly módoni feltevése, amint én tettem, csak egyszer történt: bátor vagyok a t. képviselő ur figyelmébe ajánlani, hogy igen sok esetben, midőn egy indítványnak nem rögtöni tárgyalása, hanem végleges tárgyalásának elhalasztása kéretett épen a ház ezen oldaláról (a szélső balra mutat) tett felszólalások következtében, elsőnek mindig azon indítvány tétetett fel szavazásra, mely a tárgyalás elhalasztását kívánta. (Iga*! Ugy van! a középről.) Az az indítvány, melyet Irányi képviselő ur társaival együtt beadott, tárgyaltatott; de az még nem a vallási törvény, hanem csak initiálása annak, ós szavazás által el fog döntetni azon az utón is, ha először a ministerelnök ur indítványa tétetik fel szavazásra azon kérdéssel, hogy elfogadtatik-e vagy sem ? mert ha az elfogadtatik: határozatilag el lesz döntve Irányi Dániel képviselő ur javaslata ezen az utón is; ha pedig a ministerelnök ur indítványa elvettetik: akkor természetesen következik ebből az, hogy az Irányi Dániel képviselő ur határozati javaslata lesz az, mely elfogadtatik. (Helyeslés a középről.) És igy mindkét úton ugyanazon czélt érjük el Azt tudom, hogy tavaly hasonló esetben ezen eljárás helyeseltetett. (Közbeszólás a szélső bal/elöl: Hát a házszabály!) A mi a házszabály azon §-át illeti, hogy első sorban az indítvány s azután a hozzá legközelebb álló módositvány bocsáttassék szavazásra: erre nézve meg kell jegyeznem, hogy itt nincs módasitványról szó; itt egy bizonyos, a ház tárgyalása alá bocsátandó kérdés végleges eldöntésének elhalasztásáról van szó, s ez véleményem szerint nagy különbség. (Helyeslés a középen.) Egyébiránt én előadtam véleményemet, a t. házon van határozni. Tisza Kálmán ministerelnök: Én, t. ház, mintán a házszabályokra méltóztatnak mindig hivatkozni, elsőbben is megjegyzem, a mit már a t. elnök ur is megmondott, hogy a házszabályok ezen kérdésről azon §-ban nem szólanak: mert itt nincs módosításról szó. Másodszor, nem emlékszem már határozottan a napra, mert megvallom nem gondoltam, hogy ezen kérdés is felfog hozatni; de igen jól emlékszem, hogy nemcsak viták folytak itt e fölött, de meg is állapíttatott, — a mi szerintem egyedül lehető logikailag, — hogy ha van egy indítvány, s azzal szemben áll egy másik, mely nem azt mondja, hogy el kell vetni az indítványt, hanem azt, hogy a fölötte hozandó határozatot el kell halasztani: először mindég a felett kell határozni, hogy el akarja-e a ház halasztani vagy sem a tárgyalást? (Helyeslés a középről) és hivatkozom rá, hogy minden alkalommal igy is történt. (Igaz! Ugy van! a középről^) Simonyi Ernő: T. ház! (Nagy zaj.) Elnök: Inkább íüggeszszük fel a tanácskozást, semhogy a képviselő urak ne hallgassák meg a szónokot. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni és csendben lenni. (Helyeslés a szélső balon?) Simonyi Ernő: T. ház! Az utóbbi időben gyakran merült fel vita a kérdés föltevésénél. Én megvallom, hogy ha vizsgálom ezen viták eredményét : azt találom, hogy az onnan van, mert nem ragaszkodunk szigorúan a házszabályokhoz, mert nem követjük azon utat, melyet követni az egyedüli helyes eljárás. Arra nem lehet hivatkozni, hogy ez egyszer vagy többször lörtént-e? mert ha valami a fenálló szabályok ellen történt, akár hányszor történt: az mindig hiba, és a fenálló