Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-182

182. országos Illés deczeniber 6. 1876. 59 élet szükségessé, égetővé tett. S itt engedjen meg nekem a t. képviselő ur, de azon állítása, hogy a vallási kérdések megoldása hazánkban a közvélemény által azon nagy átalánosságban — mint ő monda — követeltetnék, hogy az ma életszükség lenne, hogy az milliók lelki nyugalmának érdekében volna szükséges; ezt határozottan tagadni vagyok kénytelen. {Élénk helyeslés a középen) Nem, ós nem az utolsó szempontból épen azért, mert minden ember érzi, hogy akár tökéletesek, akár tökéletlenek a fenálló törvények, de lelki nyugalma és vallásos hite s annak gyakorlata nem gátoltatik senki által, (ügy van\ Ügy van\ a középről.) ÉJI túlzással senkit sem vádoltam. Még tovább megyek; ha jól megválasztott időben az ellenzék tágabb körben kivánja a kérdéseket megoldatni, ha az eszmék továbbfejlesztését követeli, ha mondom ezt alkalmas, jól megválasztott időben teszi: azt tartom, hogy hivatását teljesiti; de viszont azt is tartom, hogy a kormánynak hivatása ezen eszmékből, ezen kívánalmakból megfelelni igyekezni annak, mi okvetlen szükséges s a további érlelés számára fönhagyni azokat, melyekre még a további érlelés szükséges. (Tetszés a középen.) Ebben látom én az ellenzék és a kormány különböző feladatát, a melynek ha mindenki megfelel : ez okvetlenül javára válik az országnak; de a mely feladat különbözése iránt meg kell lenni szerintem mind a két félben az egymás helyzete méltánylásának. A t. képviselő ur felhívta a t. házat, hogy emlékezzék meg a tavalyi szavazatról és maradjon hű ahhoz. Én többet ennél a t. háztól szintén nem kívánok. Tavaly Irányi képviselő ur beadta a hágnak ugyanazon határozati javaslatot, melyet most beadott; én meg beadtam tavaly — szóról szóra majdnem — ugyanazt, melyet most beadtam és a t. ház kegyes volt tavaly elfogadhatónak találni azt, a mely általam lett beadva. Én is azt kérem tehát. legyen kegyes a t. ház tavalyi magatartását ezen kérdésben ezúttal is követni. S nem térek ki a kérdés azon részének sem, a melyet Irányi képviselő ur felemiitett, de melyet — mint monda — taglalni nem kivan, hogy a kormány által tett azon igéret, hogy ezen kérdések megoldását igenis óhajtja: azt monda, nem vitatja, mily horderővel birhat szemben a tapasztaltakkal; mondom nem térek ki ezen kérdés előtt sem, hanem a t. ház minden tagjának méltányosságára hivatkozom: vajon a kormánynak eddigi fontos teendői, vajon a körülmények, melyeket jelezni nem akarok, de melyek már annyiszor müködhetését kisebb-hoszszabb időre, a törvényhozás terén legalább, megzsibbasztották ; vajon tekintettel ezekre, kérdem: érdemli-e a kormány azt, hogy azért, mert eddig szavának meg nem felelhetett, ne adassék hitel azon ígéretének, hogy megfelelni annak ma is igyekezik és megfelelni is fog, mihelyt csak lehetséges is lesz ? (Élénk helyeslés a középen.) Megjegyzem még, hogy én nem akarom azt érteni, mintha ezen kérdéseknek, különösen egy része igazán égető, sürgős nem volna ; mert én minden oly kérdést, mely ha nem is családok millióinak, de habár csak aránylag csekély számú családoknak is családi életére, családi nyugalmára, a gyermekek jövendőbeli sorsára befolyással van: gyorsan, minél előbb megoldandónak tartom. (Helyeslés.) A mi már az indítványokat illeti, Várady G-ábor t. képviselő ur határozati javaslata ellen, mint a mely azt proponálja, hogy a ház vegye fel az alapítványok jogi természetének megállapítására nézve az elejtett fonalat, részemről semmi kifogást nem teszek. A mi Helfy t. képviselő ur indítványát illeti: én ezen kérdést is olyannak tartom — kénytelen vagyok ezt nyilvánítani — a melynek időelőtti, erőszakolt kettévágása nem volna az állam érdekében, Nem kettévágás, igaz, a mit Helfy képviselő ur kivan; de meggyőződhetett igenis arról, hogy bármennyire állítja is ő és hiszi bona fide, hogy ezáltal azon alapok jogi természetének nem praejudicáltatnék: mindamellett igen sok oldalról ébredne fel azon aggály, hogy igenis praejudicáltatni fogna. Én azt tartom, hogy ezen tekintetben mindaz, a mihez teljesen elismerem, hogy a törvényhozásnak már ma is joga van, megtörténhetik anélkül, megtörténhetik azon alapon, melyet t. kollegám a kultusminister ur előadott. A törvényhozásnak azt hiszem joga van megkívánni először, hogy oly eljárás követtessék, mely ezen alapok jogi természetének nem praejudicál. Ez meg van. A másik méltán

yo

s,és szerintem j

jelyejL követelése a háznak, — de bizonynyal nem kivánja ezt élénkebben senki mint a ministerium, — hogy ezen javak kezelésére nézve addig is, míg a végleges rendszer megállapittathatnék, oly módozatok hozattassanak be, a melyek mellett az ellenőrködés is gyakoroltatván, azok helyes kezelése iránt semminemű gyanúk fenn ne foroghassanak. Ez is eléretik azon mód által, melyet ma a cultusminister ur előadott. A kormány pedig a pénzügyi bizottságban Ígéretet tett az iránt, hogy az eljárás rendszeres mikéntje tekintetében — foglalkozván ez ügygyel — fog annak idejében — és_niéltózjassék^ nagyon sokára — megállapodásokat létrehozni, melyek azután az ily szellemű eljárás rendszeresíthessék. E tekintetben is kérném tehát, hogy a kormánynak a pénzügyi bizottság jelentésében felvett és a ház által határozatra emelendő nyilatkozatával ép ugy, mint a közoktatási minister ur ma tett nyilatkozatával .a t. ház megelégedni méltóztatván, Helfy Ignácz képviselő ur indítványát ez alkalommal ne fogadja el,.