Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-182
54 182. országos Slés decaember 6. 1876. ur ezért annyira megharagudott, csakugyan kezdtem kételkedni még abban is, a mit saját szemeimmel láttam; de ime a minister ur kijelentette, hogy elfogja hozni az erre vonatkozó szerződést, s igy mindenesetre eonstatálva van, hogy a tény igaz. Lehet különbség a felfogásban, hogy & Hiinister ur helyesnek találja, a mit én helytelennek találok; de a tények a ministerium saját kijelentése szerint szórói-szóra igazak, s igy én joggal tiltakozom azon kifejezés ellen, hogy én tendentiosus kifejezéssel élek. (Élénk helyeslés a szélső balon:) Miután Somssich Pál képviselő ur nyilatkozatát felemiitettem, kénytelen vagyok egy állítását rectificálni. 0 ugyanis panaszkodott a felett, hogy ezen alapok bérbeadása iránt, még csak tökéletes minta-szerződós sem létezik. Lehet, hogy átalában nincs; de az r alapok és alapítványok számára igenis van egy 0 Felsége által szentesitett rendszabály és mintaszerződés; csakhogy ez nem tetszik a jelenlegi minister urnák: mert ezen rendszabályban világosan ki van mondva, hogy minden alapítványi jószág bérbeadásának nyilvános árverés vagy pedig ajánlatok utján kell történnie. A t minister ur pedig nem járt el igy Fehér megyében és a minap capacitálni akart minket, hogy ez nem isj'ó rendszer. Továbbá világosan ben van ezen 0 Felsége által szentesitett rendszabályban, hogy rendesen csak rövid időtartamra szabad megkötni a szerződést; de ha még is a czélszerüség megkívánja, hogy ez hosszabb időre, például 6—9 évi tartamra történjék: akkor 6 évről 6 évre fokozatosan emelkedő bér mellett lesznek a szerződések kötendők. És ehhez báró Eötvös József hozzácsatolt egy mintát, mely szerint egy bizonyos Nagy Ferenczczel kötött szerződést. E szerződésnek mintául kell szolgálni és ebben csakugyan benne van a fokozatos béremelés és pedig nem 6—6, hanem 4 évről 4 évre. Kérdem a t. minister úrtól: vajon a szt-ágothai és bárándi 18 évre kötött szerződésben, melyet én mai napig sem láttam, a fokozatos béremelésben foglaltatik-e ? A minister ur tehát sokkal többet bebizonyított már eddig is, mint a mennyit én állítottam. Én azt állítottam, hogy az építkezések körül sok visszaélés fordult elő, természetesen az általam nyert informatiók szerint: mert én nem vagyok azon jószágokon administrator. (Derültség.) A minister ur erre azt felelte, hogy Ö épen azért szereti azon bérlőket, kikről szó volt. mert szorgalmasan építkeznek, miután a mi jószágaink szerencsétlensége az, hogy nincsenek épületekkel ellátva. Bocsánatot kérek, én hinni szeretek a minister urnák; miután azonban kettőről van szó, én inkább hiszek Eötvös Józsefnek. Báró Eötvös József pedig azt mondja egyik ö Felségéhez intézett előterjesztésében, hogy ezen jószágoknak az a szeren«sétlénségök, hogy a gazdasági épületek száma igen nagy. (Derültséy a szélső balon.) Rendelkezésre bocsátom a minister urnák ezen előterjesztést. Én azt hiszem, hogy mindezekkel bőségesen indokolva van az, hogy a kormánynak is érdekében áll s a sok kellemetlenség kikerülése czéljából is szükséges, de különösen az administratió kérdésére nézve is igeu fontos, hogy ezen kezelés a szükséges ellenőrzés alatt álljon. E tekintetben három határozati javaslat fekszik a t ház asztalán. Az egyiket benyújtotta Várady Gábor képviselő ur; ő ugyan ugy vezette be határozati javaslatát, mintha az mintegy elleninditvány lenne az én határozati javaslatommal szemben ; vagy mintha az ő határozati javaslatának elfogadása által segítve lenne már azon a bajon is, a melyet én említettem. Több izben emiitettem már, hogy nekem ezen jószágok jogi természetéhez semmi közöm; én azt érintetlenül hagyom. Feltéve tehát, hogy Várady Gábor igen t. képviselő urnák határozati javaslata el is fogadtatik: ezzel a kérdésnek csak egyik oldala lesz elintézve. A mi az ő indítványát illeti, ón azt nem is ellenzem: mert nincsen ellentétben az enyémmel. De fölösleges is az: mert ezen jószágok jogi természetének megvizsgálása tulajdonképen már megtörtént. A bizottság e kérdésekről tanácskozott s maga a kormány is beadta a jogügyi igazgatósághoz véleményét. Én azt hiszem, hogy ha a ház nem akarja a végletekig húzni ezen kérdést: akkor egyszerűen a jogi bizottságot kell utasítania, hogy annak véleménye a ház elé kerüljön. Ha tehát Várady Gábor igen t. képviselő urnák indítványa el is fogadtatik : ez által az én határozati javaslatom még nem döntetett meg. Egy másik indítvány az, mely a pénzügyi bizottság jelentésében benfoglaltatik : a kormány azon nyilatkozata, melyet a pénzügyi bizottság határozattá akar emelni. Mit mond a kormány ezen nyilatkozata? Azt, hogy érzi szükségét annak, hogy e jószágok kezelési módjáról tervezetet készítsen, állapítson meg. Ez helyes, ehhez én is hozzájárulok : mert ez sincs ellentótben az én indítványommal, illetőleg ezzel sincs elégtéve azon követelésemnek, mert a kezelés lehet bárminő; de ez által még mindég nincs megállapítva az ellenőrzés; én pedig az ellenőrzést kívánom, még pedig a lehető legnyilvánosabbat, a mely nem lehet egyéb, mint az, melyet az országgyűlés gyakorol. Azt hiszem, hogy a t. ház logice jár el, ha egymásután elfogadja e három javaslatot; elfogadhatja Várady Gábor képviselő urót, mely arra vonatkozik, hogy ezen jószágok jogi természetének megvizsgálása tekintetében küldjön ki a ház ez ujabb bizottságot, fogadja el; — és kell fogadnia — a kormány
