Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-202
802. orizágot HIís január 2&. 187?. 387 államnak lesznek eltiltva a nagyobb kamat megitélésétől. A központi bizottság figyelembe vett több külföldi példát ide vonatkozólag; hivatkozott például Dániára, hol a földhiteinek nyújtott kölcsön 6°/ 0 , sőt néha a kormány által megállapított kisebb százalék mellett is adatik, de csakis 6 hónapra. Bátor vagyok említeni azt, hogy más országokban, például Angliában, a váltó-kölesönöknél, az egy évnél rövidebb időre kötött váltóra nézve tétetik kivétel; szóval, ily időhöz kötött kötelezettségekre nézve, a törvényben, nagyobbrészt, mint egy praeventiv rendszabály állíttatik fel az uzsora kamat szedése ellen. De továbbá, a központi bizottság előtt lebegett azon a gyakorlati életben többször felmerült eset is, hogy az illető hitelező az adóstól. — ha például a közjegyző előtt vétetett fel az okirat, —- kikötött magának 8%-ot, az okirat kiállíttatott, a kölcsönadó a közjegyző előtt lefizette a tőkét, levonván belőle a törvényes kamatot ; de mire az adós künn volt, talált módot arra, hogy tőle beszedje hosszabb időre a kamatot, Ez ellen valami óvintézkedést kellett javaslatba hozni, mást pedig nem lehetett, mint azt, hogy azon esetre, ha a hitelező az illető adóstól magasabb kamatot szed, mint a mennyit a törvény megenged, vagy hosszabb időre, mint a törvény megengedi: joga lesz a bíróság utján ezen összegnek a tőkéből való levonását követelni. Ez véghetetlen nagy előny ós nagy biztosíték a solid adósnak, és azt hiszem, hogy a solid hitelező károsodást szenvedni nem fog. Hogy a hajmeresztő uzsorás és a gonosz lelkű hitelező mit fog tehetni: az döntő nem lehet, mert oly törvényt alkotni, melyből a gonoszság hasznot soha se vonhasson, nem lehet. A mi a központi bizottságnak kifogásolt §-át illeti, az első bekezdés világosan megmondja, hogy a megszabott mértéken felül fizetett kamatok viszaíizetése nem követelhető, tehát ha egyszer megfizette: visszakövetelni nem lehet; a jövőre azonban félévnél hosszabb időre kötött kölcsönnél félévet meghaladó időre kamatot levonni nem szabad. Ezen idő!ártani meghatározására nagyban befolyt a váltók tartama a takarékpénztáraknál, hol nagyobb részt 6 hónapra megy a leghosszabb tartam. Nem akarván a kereskedelmi szempontokat vagy egyéb tekinteteket sérteni : el fogadta a központi bizottság a hat havi tartamot- és azt állapította meg, mint maximumot. A mi a 8-ik bekezdésben van, hogy a félévet meghaladó előre megfizetett kamat levonandó, ez eonsecpiens büntetés arra nézve, a ki a törvényt áthágja. Azt méltóztatott mondani az előttem szóló t képviselő ur, hogy a per lefolyása nehézséget fog okozni, Én azt hiszem, hogy mindez a bizonyítási eljárástól függ, és ennek bonyolultsága ma is meg van. A központi bizottság figyelembe vette, hogy a per vitele ma is bonyolódott még a sommás tárgyalásnál is. Ezekben előadván indokaimat, bátor vagyok kérni a t. házat: méltóztassék az 5-ik %-t, ugy a mint azt a központi bizottság szövegezte, elfogadni. (Helyeslés.) Csemegi Károly: Nem lehet tagadni, hogy a törvénykezés gyorsasága és lassúsága és az uzsora közt bizonyos összefüggés csakugyan létezik és a tárgyalás folyama alatt több szónok által igen helyesen jegyeztetett meg, hogy a mennyire előreláthatólag a hitelező nem számithat arra, hogy annak idejében vagy rövid idővel utána a bíróság előtt érvényesítheti is követelesét, azaz, hogy nem akkor kapja vissza pénzét, midőn ő arra számított és a mikor szüksége van reá, —• mondom — ha ez már előre tudva van előtte: akkor nagyon természetesen, ezen előre látott várakozásnak árát meg fogja fizettetni magának kamatokban, és az egyik utón előre látott veszteséget biztos módon behozza magának a kamat-többlet által. Tehát igenis az uzsora és törvénykezés lassúsága közt bizonyos összefüggés csakugyan létezik. A törvénykezés lassúsága — ezt minden gyakorlati jurista tudja, tehát nem veszélyeztetek theoreticus argumentumot, hanem a gyakorlati életből vont bizonyos kétségtelen tételt mondok ki, — a törvénykezés lassúsága polgári ügyekben főleg attól függ, hogy mennyi és miféle kifogást lehet emelni valamely követelés ellen. Ha oly kifogásokat lehet emelni, melyek nem garantirozzák az igazságszolgáltatást, hanem elhúzzák ; vagy olyanokat, melyek az elhúzásra számitvák, vagy olyanokat, melyekről tapasztatilag be van bizonyítva, hogy eredményre ezer esetben csak egyszer vezetnek: nagyon természetes, hogy ennek felállítása, ennek ellenében a bizonyítás, a bizonyítékoknak tagadásba vétele, az ellenbizonyitékok a pert véghetetlen hosszú időre húzzák el és a bírói Ítélet megállapítását nehezítik, vagy éppen lehetetlenné teszik és az eredmény az, hogy a hossza küzdelem, a hoszu idő, nagy fáradtság után az, ami a kikötéssel eléretni czéloztatik, nemvolt elérhető. Nagyon tartok tőle, hogyha a központi bizottság szövegezése szerint e szakasz el fog fogadtatni: az eredmény igen sok adósági követelések esetében ez lesz, és nagyon tartok tőle, hogy jövőre e házban ismét gyakran fognak hangoztatni a panaszok az igazságszolgáltatás lassú ós bonyolódott volta miatt: a tulajdonképeni ok pedig az lesz, hogyha megméltóztatnak engedni a fizetni nem akaró, vagy űzetni nem tudó adósnak, hogy zugirász által oly kifogásokat dobjon 49*
