Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-202

386 202 országos illés január 25. 1877. kamatok czimén több vonatott le, megtámadni nem lehet: utalok különösen arra, mint igen is­mert tapasztalati tényre, hogy a legmerevebb és büntetőjogi sanetióval ellátott uzsoratörvények sem voltak képesek azon hatást előidézni, hogy a nagyobb kamatok előre le ne vonassanak ; utalok arra, hogy ha egy ily dispositió vétetik fel a tör­vényben : ennek eredménye az lesz. hogy a valódi uzsorás, ki hajmeresztő kamatokat akar venni, soha sem fogja önszemélyében a kölcsönt létesí­teni; hanem közbenjárók utján adja ki a pénzét, miáltal a. különben is drága pénz még drágábbá fog válni. Nem az lesz tehát a központi bizottság által szövegezett 5. §-nak eredménye, hogy az előre levont kamat tényleg visszakövetelhető lesz: mert ezt bebizonyítani sohasem lehet; hanem az, hogy a perek húzatni, bonyolittatni, a hitelezők, még a jó hiszemü hitelezők is zaklattatni fognak. Tudjuk, hogy a fizetni nem tudó, vagy nem akaró adós, mindig szereti a kifogásokat érvényesíteni, minek az 5. §. 2. és 3. bekezdése valóban ki­apadhatatlan forrását nyitja meg, különösen ha figyelembe vesszük perrendünknek bizonyítási theo­riáját; ha figyelembe vesszük a főeskü általi bi­zonyítást, miáltal a jó hiszemü hitelezők is zak­lattatni fognak ; pedig perrendtartásunkból a fő­eskü általi bizonyítást ki nem küszöbölhetjük addig, míg egészen más alapokon nyugvó per­rendünk nem lesz. Én t. ház, azt látom, hogy ha az 5. §. 2. és 3. bekezdését elfogadjuk: az uzso­rát legkisebb mértékben sem fogjuk korlátozni; hanem teremtünk oly bajt, mely végkövetkezmé­uyeiben épen az által, mert az adóssági pereket bonyolítja, mert a hitelezőket zaklatásnak teszi ki: a hitelviszonyokat még kedvezőtlenebbé fogja tenni. Mindezek alapján bátor vagyok azt indítvá­nyozni, hogy a központi bizottság szövegezésének mellőzésével az igazságügyi bizottság szövegezése állíttassák helyre. En azt hiszem, hogy semmi módon, — még azon módon sem, ha az exceptio non numeratae peeuniae ugy fogadtatnék el, hogy annak ellené­ben a hitelezőnek kellene bizonyítani, mondom ezen módon, — sem lehet az uzsorát korlátozni. Tehát ne lőjünk tul a czélon, ne tegyünk többet. mint a mennyit liatálylyal tenni lehet: marad­junk meg azon állásponton, melyet elfogadott az igazságügyi bizottság és a kormány javaslata és a mely öszhangban van a törvényjavaslat eddig elfogadott g-aival. Ennélfogva ajánlom, hogy az 5. §. helyett, az igazságügyi bizottság szövege­zése fogadtassék el. [Helyeslés.) Gulner Gyula jegyző: {Olvassa.) Módosí­tás az 5-ik §-hoz. A központi bizottság szövege­zésének második és harmadik bekezdése hagyas­sák ki. Az első bekezdés helyett fogadtassák el az igazságügyi bizottság következő szövegezése: „A jelen törvényben meghatározott mértéken felül kötött és megfizetett, ugy a kölcsön felvéte­lekor előre levont kamatok visszafizetése nem kö­vetelhető." Baross Gábor előadó: T. ház! Mindenek előtt bátor leszek némelyeket azokra nézve elmon­dani, miket t. képviselőtársam felhozott, hogy ugyanis az osztályok előadói eltértek tulajdonké­pen azon utasítástól, melyet nyertek. Az igen tisz­telt igazságügyi minister ur is az elébb azt mon­dotta, hogy az osztályok előadói kötelesek magu­kat szorosan utasításaikhoz tartani és ennélfogva ugy sem jöhetett elő azon tárgy, a mely akkor tárgyaltatott. Megvallom, hogy azon §-okra nézve, melyekre vonatkozólag egyetértés létezett: az osz­tályok előadói ragaszkodtak az utasításhoz, melyet kaptak; azonban azon pontokra nézve, a hol le­hetetlen volt egyetértést létrehozni: a központi bi­zottság tárgyalásba ereszkedett, és igy történt ezen magyarázat nyomán az is, hogy az 5. sza­kasz akép alkottatott meg. a mint itt e törvény­javaslatban benne van. Egyébiránt, a mint méltóztatnak emlékezni, nem 8, hanem csak 7 osztály adott oly utasítást, hogy az igazságügyi bizottság szövegezését támo­gassa előadója, s igy ez a központi bizottságban a tanácskozás tárgyát képezhette. A mi illeti az 5. szakasz érdemét, t. ház. én bátor vagyok ez irányban a központi bizottság­nézetét tolmácsolni. Az igazságügyi bizottság szö­vegezése eképen szól — még egyszer felolvasom : „A jelen törvényben meghatározott mértéken felül kikötött és megfizetett, ugy a kölcsön felvé­telekor előre levont kamatok visszafizetése nem követelhető." Az igazságügyi bizottság ezen szövegezése megengedi, hogy bármely hitelező az általa köl­csönadott pénzből előre levonhat, tetszése szerint állapithat meg bármi magasságú kamatot, tetszé­sétől függő bármi hosszú időre, anélkül, hogy az adós ezen összeg visszafizetését követelhetné, az­az : ezzel -megenffedte a törvény többi intézkedése daczára, az uzsorát teljes mértékben; mert én nem képzelhetek oly esetet, hogy valamely hite­lező, a ki utóvégre uzsorát akar űzni, az illető adóstól, ki megszorult állapotban kéri a kölcsönt, tudván, hogy a törvény értelmében többet nem követelhet: előre levonja azt, a mit előbb, ha e törvény nem existál, kikörött s szedett volna. (Helyeslések balfelöl) Én tehát azon nézetben va­gyok, hogy az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, ezen 5. §. megengedi az uzsorát. A köz­ponti bizottság épen ezen szempontból segíteni óhajtott e bajon, ós pedig szóba hozatott ott az is, hogy átalában itt ellentétbe helyezkedik a javaslat a szerkezet többi részében keresztülvitt elvvel: hogy csakis birói, csakis hivatali személyei az

Next

/
Thumbnails
Contents