Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-201
378 201. országos ül< megadni, mintha jogérvényes Ítélet alapján kéretett volna. Mi következik ebből. Az, hogy a birói egyesség megköttetvén, miután ezen §. világos szavai: „ezen szabály áll akkor is, ha magasabb kamat birói egyességben köttetett ki, a feleknek jogában álland magasabb kamatot is kikötni, s ha ezen §-ra hivatkoznak, a biró kénytelen nekik assistentiát adni annyiban, a mennyiben ezen egyesség birói aláírás és pecsét mellett a feleknek kiszolgaltaik. Már most miután a birói egyezség joghatályára nézve sokkal több, mint olyan egyezség, mely közjegyző által vétetik föl és miután a törvényjavaslat 1. §-a azt mondja. (Olvassa a §-t.) 1. §. Közjegyző nem vehet fel közokiratot és nem ruházhat fel közjegyzői okirat minőségével magánokiratot, melyben nyolcz százaléknál magasabb kamat köttetett Id. Az ezzel ellenkező okirat, közokirat, illetőleg közjegyzői okirat erejével nem bír. Tehát ha kir. közjegyző nem működhetik közre abban, hogy közjegyzői okiratban magasabb kamat vétessék fel: azt hiszem, hogy a biró még kevésbé működhetik közre, hogy egy birói egyességben 8 0 / 0-nél magasabb kamat köttessék ki. Azt hiszem, hogy a czél tökéletesen el lesz érve, ha e §. második bekezdéséből e szó: „magasabb" kihagyatik. Minélfogva e tekintetben egy mődositványt vagyok bátor benyújtani. Horváth Gyula jegyző: (Olvassa .•) A 4. §. második sorából e szó: „magasabb" hagyassák ki. Baross Gábor előadó: A 4. §. 2-ik bekezdésének értelme épen abban fekszik, hogy a bírót kötelezi, hogy még azon esetben sem állapithat meg nagyobb Vot, ha az egyezségben a maximumnál nagyobb kamat köttetett ki. Ha tehát mi ezen szót: „magasabb" kihagyjuk: ezen §. elveszti értékét, minélfogva a beadott módositványt el nem fogadhatom. Elnök: Azt hiszem, hogy miután eljött az idő, melyben az interpellátiók megteendők, a tárgyalást a holnapi ülésre halaszthatjuk. {Helyeslés.) Ennélfogva felkérem Madarász képviselő urat, hogy interpellátióját tegye meg. Madarász József: Méltóztatnak emlékezni, hogy a magyarországi alapok és alapítványok kezelése tárgyában nevezetes viták folytak a múlt hónapokban a képviselőházban. Átalánosan érzett szükséggé vált az, hogy az alapok ós alapítványok ezentúl másként, nagyobb nyilvánossággal és ellenőrzés mellett kezeltessenek, mint az eddig történt. A képviselőház több ízben foglalkozván e tárgygyal, tudomásul Vette a vallás és közoktatásügyi ministernek e részben adott felvilágosító nyilatkozatait. Legutóbb azonban, midőn azon nevezetes kérdés merült fel: vajon az alapok és alajanuár 24. lSíí. pitváuyok kezelése és ellenőrzése a költségvetési törvénybe fölvótessék-e vagy sem? minister urnák akkori válaszát, minthogy kilátásba helyezte azt, hogy ezen alapok kezelése és ellenőrzése általa ajánlandó küldöttség utján fog megvizsgáltatni: tudomásul vette. Én akkor azon véleményben voltam és vagyok ma is, hogy semmi sem áll útjában, hogy a királynak, ki a törvényhozás egyik tényezője és a törvények értelmében végrehajtó hatalom, a minister tanácsolja és kérje őt, hogy előlegesen ő maga akár egyesek, akár küldöttség által, melyet tetszése szerint nevezhet ki: arról magának tudomást szerezzen. Hanem én azon meggyőződésben vagyok, hogy törvényeink szerint e tényt sohasem lehet és sohasem szabad egyetlen ministernek és egyetlen alkotmányos országban is odatereltetni engedni, hogy ezáltal tán a fejedelemnek is az 1848-iki törvényekkél világosan ellenkező oly jog tulajdoníttassák, mely csakis kizárólag egyedül az ő joga. Másrészről ugy vagyok meggyőződve, hogy a minister ur nem is szándékozhatik, nem szándékozik azáltal a tény által, mivel egy küldöttséget nevezhet ki a király által : e tekintetben magát az 1848. III. t.-czikk rendeletével ellenkezésbe hozni; hanem szándéka lesz mindenesetre a képviselőháznak is e részbeni határozatát tiszteletben tartani. És mert e véleményben vagyok, nem terjeszkedem ki, most bővebben a küldöttségnek a király által való kineveztetésére, hanem elvárom a vallás és közoktatásügyi minister urnák kérdésemre adandó válaszát, és megteszem a kérdést, mely következő (olvassa.) Kérdés a vallás és közoktatásügyi ministerhez: 1. Minő indokok vezéreltek a minister urat, midőn folyó évi jan. 11-ikén az alapítványok ós alapítványi alapok, első sorban a magyarországi vallás és tanulmányi alap legutóbbi 10 évi kezelési eredményeinek betekintése czéljából a fejedelemnek kilencztagu bizottság kinevezését ajánlotta ; s e bizottságot egy általa aláirt királyi rendelettel ki is neveztette; a mely észleléseiről készítendő jelentését, s a kérdéses alapok további kezelése, valamint a kezelés ellenőrzése iránt indokolt javaslatait, magyar kormánya utján a fejedelemnek mutassa be. 2. Szándékozott, vagy szándékozik-e a minister ur ezáltal azt érvényesíteni, hogy a magyarországi vallás és tanulmányi alap mikénti kezelése és ellenőrzése egyedül a fejedelmet illesse a törvény által megjelölt tényező — a képviselőház — kizárásával? avagy ezt csakis előzetes intézkedésül véve, a munkálatot a képviselőház asztalára teszi le, hogy az 1848. IH. törvényczikkely 6. ós 37. szakaszainak rendeletet tisztelve és tetl jesitve, az érintett alapítványok és alapok mikéni-