Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-201

201. országos ülés Január 24. 1871. 377 galom szabadságának érdekében legalább is anynyit akarunk concedálni, a mit az 1840. 16. t. ez. megállapított, melynek 55-ik §-ban világosan ki van mondva: „Kereskedők, gyártók, gyógyszerárusok, mesteremberek és közkereseti társaságok közt, kereskedési, gyártási, vagy mesterségből eredeti adásvevés következtében bármily magasan kikötött kamatok és dijak uzsorának nem tekintethetnek." A kereskedelmi ügylet magával hozza, hogy ha kamat is van kikötve, azt megszorítani nem lehet: mert az nyerészkedési ezélból történik, s a kereskedő egyszer veszt, máskor nyer. Azt hiszem, ezt nem szükséges tovább indokolni, A kérdés csak az, mily alakban lehet ez iránt javaslatot előterjeszteni? S én megvallom, hogy azon indítványt, melyet első sorban a budapesti kereskedelmi- s iparkamara átalánosságban tett, hogy t. i. a kereskedelmi ügyletek ezen törvény hatálya alól kivétetnek, ily átalánosságban azért nem merem javaslatba hozni: mert a kereskedelmi törvény szerint igen lényeges külömbség van a kereskedelmi ügyletek egyes nemei közt. Vannak ugyanis kereskedelmi ügyletek, melyek absolute azok és vannak ismét relatív kereskedelmi üzletek, melyek csak akkor tekintetnek olyanoknak, ha iparszerüleg folytattatnak. Én azt hiszem, hogy az absolut kereskedelmi ügyletek, melyek a jelzett törvény 285. §-ában vannak elősorolva, feltétlenül kiveendők ezen törvény rendelkezése alól. Más szóval én oda terjeszteném ki a kivételt, hogy az említett 285. §-ban megállapított kereskedelmi ügyletekre vonatkozó kölesönök, valamint mindazon tartozások, melyek a kereskedőkre nézve kereskedelmi ügyletekből erednek, ezen törvény alá ne helyeztessenek. További kérdés még t. ház az is, hogy vajon egy uj szakasz vétessék-e fel ezen törvényjavaslat végén, mely ezen kivételt statuálja, vagy pedig statuáltassók ezen kivétel már itt ezen szakaszban, egy külön bekezdésben. Az én nézetem az, hogy miután ezen kivételt nem szükséges megállapítani a közjegyzői okmányoknál, de nem szükséges azt megállapítani a bekebelezéseknél sem, mintán az ilyen jelzálogos kölcsönök kereskedelmi ügyleteknek egyáíalában nem tekinthetők, én bátor vagyok a t. háznak azon indítványt beterjeszteni, hogy a 4. §-ban, mint kivétel jelentessék az, hogy a kereskedelmi ügyletek ezen szakasz rendelkezése alá nem esnek. Én t. i. tökéletesen beérem azzal, ha kimondatik, hogy a birói megállapításnál a kereskedelmi ügyletekből eredő kamatnak megállapitása megszorítás alá nem esik, és ezen értelemben bátor vagyok módosításomat elfogadás végett benyújtani. Elnök: A módositvány fel fog olvastatni. Gulner Gyula jegyző: (Olvassa.) „A 4. §. a következő uj bekezdéssel toldassék meg: KivéKÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. IX KÖTET. tétnek azonban e szabály alól az 1875. évi 35. t. ez. 258. §-ában megállapított kereskedelmi ügyletekre vonatkozó kölcsönök, valamint kereskedőknek kereskedelmi ügyleteikből származó összes tartozásai, melyeknek kamataira nézve a birói megállapítás megszorításnak alávetve nincsen." Elnök: Én a t. képviselő urat már egyszer bátor voltam felszólítani, hogy a menynyiben a javaslat ellen szándékozik szólani: méltóztassék magát az illető jegyző t. i. Orbán Balázs urnái feljegyeztetni. Miután pedig a tisztelt képviselő ur ezt nem tette, eljárása a házszabályokba ütközik, ós igy ellenkezik a ház tekintélyével is: a miért én a t. képviselő urat rendre utasítom. Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! Én Eáth Károly képvisnlő ur módositványát, illetőleg indítványát magamévá teszem annyival inkább, mert magam sem értettem másképen a kérdést és ezen törvényjanaslatot a váltóbeli követelésekre és szorosan vett kereskedelmi üzletekre kiterjesztendőnek sohasem tartottam. Ennélfogva én ismétlem, szívesen hozzájárulok ezen indítványhoz ; hanem hogy világosabb és minden kételyt kizáró .legyen, arra kérem a t. házat, hogy neméltóztassék ezen indítványt ezen 4. §-ba felvenni, hanem egy külön szakaszban, itt illetőleg a törvényjavaslat végén fölvenni. (Helyeslés.) Ha a t. ház hajlandó az elvet elfogadni: akkor én majd bátor leszek e tekintetben concret javaslatot beterjeszteni. (Helyeslés.) Hosztinszky János: T. ház! A törvényjavaslat 4. §-a ellen nekem is van egy kis észrevételem. Jelesül ezen %. I. részének szövegezését, mely igy szól:] „8%-nál magasabb kamat a biró által nem állapitható meg," én elfogadom; hanem a második részének szövegezését, mely ekként szól: „ezen szabály áll akkor is, ha magasabb kamat birói egyességben köttetik ki" — már el nem fogadhatom. Engedje meg a t. ház, hogy röviden indokoljam: miért nem fogadhatom el én e második részt'? Az igen t. igazságügyminister ur tegnap is nagyon hangsúlyozta azt, hogy ő a birói öntudatot, lelkiismeretet semiképen sem akarja azzal is terhelni, hogy kénytelen legyen a törvény által meghatározott hamat maximumát meghaladó kamatok megállapításánál közreműködni. Ha valaki magán egyességben nagyobb kamatot köt ki magának és ezen kamatot az illető adós birói közbejárás nélkül megfizeti, ahoz senkinek semmi köze; de ha már birói egyességről van szó, ez csak akkor teljesen jogérvényes, ha birói pecsét és birói aláírással el van látva, és igy a félnek kiszolgáltatik. Az ily birói egyességnek aztán az a hatálya van, hogy többé nem lehet tárgya és alapja birói Ítéletnek; hanem ha annak alapján a fél exeeutiót kérelmez: azt a biró ép ugy köteles 48