Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-199
816 199. országos Ülés január 22. 1877. Nagy részben árt még nekünk a tudatlanság és értelmetlenség is; ha végig nézünk gazdaságainkon, azt tapasztaljuk, hogy mindenütt sok idő, munka fecséreltetik és a czél, mely sokkal kevesebb munkával, fáradsággal lett volna elérhető, nagy idő és ez által nagy tőke pazarlás utján éretik el ez által. Ami pénzügyi ealamitásunk egy főokozója határozottan azon nagy kamat-összeg, melyet állami papírjaink, adóságaink után fizetünk, különösen pedig hogy ezen kamatok legnagyobb része külföldre szivárog; valamint azon kamatmennyiség, mely nem állami, de magán papírok, magán vállalatok folytán szintén külföldre kiszivárog, hogy ott tőkévé fejlődve, ujabb kamatot vonjon maga után. Mindezen tényezőknek öszinüködése okozza azt, hogy pénzviszonyaink oly szomorúak, s az uzsora oly magas fokra emelkedhetett. Meggyőződésem tehát t. ház, hogy mi az uzsorát csak az által fogjuk korlátolhatni, ha ezen okokat egyenként, lassan egymásután, de folytonosan orvosolni fogjuk ; minden egyéb a mit a téren tenni akarunk: palliativ, minden erőszakos beavatkozás a tökeképzés és tőkeforgalomra nézve az állam részéről nemcsak hogy nem enyhíteni, de meggyőződésem szerint még sulyosbitni fogja- e bajt, ennek következtében t. ház, én az előttünk fekvő törvényjavaslatot, ugy a mint a központi bizottság által benyujtatott, el nem fogadhatom s ha már az országnak nagy része orvoslást vár az ilyen javaslattól, én részemről legfölebb is azon határvonalig mehetnék, a melyet a t. kormány kitűzött. Kérem a t. házat, méltóztassék ez okokat fontolóra venni, méltóztassék nagyobb súlyt fektetni azon körülményié, hogy ha a ini hitel-viszonyainknak rendezése czéljából törvényeket hozunk és változtatunk, ez által irántunk tőkénk biztonsága és elhelyezése iránt a bizalmat Európaszerte nem fogjuk megnyerni, és a tőkék nem csak hogy nem .fognak rendelkezésünkre állíttatni, de ellenkezőleg azok is, melyekkel most rendelkezünk, más biztosabb helyet fognak müködésök teréül választani és nálunk a pénzhiány fokozódni fog. A törvényjavaslatot el nem fogadom. B. Kemény Kálmán: Mélyen tisztelt képviselőház! Az uzsoratörvények eltörléséről szóló 1868-ik XXXI. törvényczikk azon alkotások közé tartozik, mely káros következményekben kiszámíthatatlan ; nem csak egész vidékek népét anyagilag tönkre tette, hanem az erkölcsi érzést is megrontotta, mert a törvény védelme alá helyezvén az uzsorát és uzsorásokat, azok felemelt fővel nyilvánosan a törvényszékek köteles segélye mellett folytatták — addig csak titokban űzött — mesterségöket; számuk naponta szaporodott, mivel a mostoha anyagi körülmények között, más vagyonszerzési módot gondolni nem tudtak. Nem élek azon csalódásban, mintha a kamatláb törvény általi szabályozhatóságát hinném. Tudom, hogy a kamat magassága függ az elhelyezendő tőkék mennyiségétől, a biztonságtól, a törvénykezés gyorsaságától, politikai és közgazdászati viszanyainktól; de mindamellett, hogy ez elméletileg igy áll: nem tartom megengedhetőnek, hogy a törvényhozás oly helyzetet tovább is eltűrjön, melyben a biró az erkölcstelen uzsorás vak eszközévé válik. Nagyon sajnos, de ez alkalommal is tapasztaljuk, hogy egy elméletileg helyes törvény gyakorlati hasznát mennyire megmásítják a gyakorlatban a viszonyok és a nemzet külömböző rétegeinek nagyon eltérő miveltsógi foka; az, a mit a miveltebbeknél a szabad elhatározás tiszteletben tartása megkövetelne t. i. hogy felveendő kölcsönjének kamatját körülményekhez képest önmaga ítélje meg: a miveletlen és szegényebb tömegnél oly szabadság, melylyel élni nem tud és önmagát tönkre teszi; ez nem csak feltevés, hanem az 1868 : XXXI. törvényczikk életbeléptetése óta rövid nyolcz év alatt be lett bizonyítva. Fölösleges lenne különböző vidékekről szomorú példák felsorolásával untatni a tisztelt házat, mert az uzsora pusztításai mindenki előtt — ki nem akar szemet hunyni — ismeretesek; ösmerek oly községet, mely vagyonilag teljesleg tönkre ment, ugy annyira, hogy a nép fekvősége nagy részben elesequaltatott az uzsorások által; hogy az a törvényes formák megtartása mellett hajtatott végre, az ezen káros zsaroláson semmit se változtat, nem enyhíti azt. Tartózkodom a példák elősorolásától, nincs arra szükség; a képviselőház, a külömböző bizottságok azt mind elösmerték, hogy a 1868-ki XXXI. törvényczikk védelme alatt folytatott uzsorának véget kell vetni. Sőt a kormány megtette az első lépést, beadván az uzsoratörvények eltörléséről szóló 1868-ik évi XXXI-ik törvényczikk módosítását czélzó törvényjavaslatát. Ezen kezdeményezése által nagy érdemet szerzett magának, és bebizonyította, hogy nem fél az úgynevezett elméleti igazságokkal ellenkezőt tenni, ha a közjó azt megkívánja ; ez nagy érdem és mindenesetre alkalmas a kormányban vetett bizalmat nevelni, inert ilyen nemű bátorságra többször is lesz szüksége: ha gyakorlati alkotásokkal a nemzetben a jövőbeni bizalmat vissza akarja szerezni. A mi magát a törvényjavaslat szövegezését illeti, nézetem szerint helyesen járt el a központi bizottság, hogy a 10°/ 0 kamat maximumot 8%-ra szállította le, mert az bizonyos, hogy ezen törvény életbe lépte után senki is az úgynevezett maximumon alól kölcsönt nyerni nem fog, és igy a 10% megállapítása, a jó hitelű egyéneknek határozott kárára vált volna.
