Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-199

g{4 189. országos Ul ha a különvéleményhez képest az úgynevezett földuzsora ineggátlásáról gondoskodás történik. Mainap, mikor a váltótörvényszék közbénjöttével elliczitáltatnak az adóslevelek, mikor a legtörvényesebb utón 50 írtért meglehet venni egy 500 frtos obligátiót, nem is beszélve váltókról, hogy képezheti itt igazolható alapjait a numeratio pecuniae a birói segély megtagadásának? Sőt a központi bizottság által felvett azon toldalék is, mely szerint félévre meghaladó időre kamatot előre levonni nem szabad, mily könnyen ki lesz játszható az által, hogy például egy 1000 frtos, 2 évre adott kölcsönnél az első félévre a hitelező 200 irtot előlegesen levon, és azután félévenként partieipando 8°/

0 kamatot fizettet magának. Ezen nem tiltott müvelet mellett pedig tényleg l8°/

0-ra lesz a kölcsön megkötve. Eltekintve azonban az ilyen meg nem gátolható visszaélésektől, nem tagadható — ismétlem — az sem, hogy lesznek a törvénynek minden körülmények közt jelentékeny közgazdasági hátrányai is, bár épen nem Írhatnék alá minden e részben a t. előttem szóló által felhozott érvet. A legfőbb hátrányt én abban látom, hogy állapíttassák meg hát a kamatmaximum akár 8. akár 10, akár 12%-ban a kisbirtokos osztály részére: a földhitel meg fog nehezíttetni és tekintélyes része főleg a nem eíső helyen betáblázott avagy nem pupilláris biztosítékát nyújtó jelzálogkölcsönöknek váltókölesönökre átváltoztatni. Már pedig, hogy mennyire veszélyes a gazdaemberre nézve a rövid felmondási határidőhöz kötött személyi hitel: ez iránt nemcsak a tudomány van régen tisztában ós csak mellesleg akarom érinteni azon harezot, mely évek óta a kisbirtok! előleg egyletek szervezetére nézve a Schulze - Delitsch és Kaiffeisen-féle rendszer közt foly s melynek folyamában a gyakorlati tapasztalat mindinkább Schulze-Delitschnek adott igazat. A kisbirtokos a rövid felmondásu személyhitelt állandóan meg nem bírja még olcsó kamatláb mellett sem; évek munkája kell ahhoz, míg a befektetett tőkét a föld kamatostul lassan visszaadja. Az itt jelzett hátrányok azonban bőven fognak ellens.uiyoztatni a törvénynek egyrészről jótékony hatása, másrészről azon gyakorlati intézkedései által, melyek az uzsora pusztításait sok esetben tényleg is korlátozni alkalmasak. S ennélfogva, fentartván magamnak az illető szakaszoknál a kamatmaximum és a kereskedelmi ügyletek tekintetében a javaslattételt s eltérő véleményem indokolását, az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. Tarnóczy Gusztáv: T. ház! Az előttem szóló tisztelt képviselőtársammal egyet nem érthetek. Én az előttünk fekvő javaslatból sikert, jó eredményt a mi pénzügyeinkre, hitelviszonyainkra és Január 22. 1877. nem várok. Reám ezen javaslat oly benyomást tesz, mint azon orvosnak gyógymódja, ki a hideglelős beteget midőn rázza a hideg: megkötözteti, hogy ennek folytán a hideg őt ne rázhassa. Ugy tudom, hogy a központi bizottság tisztelt előadója hideglelésben szenved, és ő is igazat fog nekem adni, hogy ránézve nem lenne kellemes , ha ilyen megkötözött helyzetben érezné magát. Nézetem szerint tisztelt ház helyesen csak akkor orvosolható minden baj, ha nem az okozatot akarjuk eltüntetni; hanem magát az okot akarjuk elhárítani. Különösen áll ez a tőkénél. A tőke csak ott marad, csak ott honol, a hol biztonságban érzi magát, olyan az, mint a madár, a mely azonnal elrepül, mihelyt nyugtalanságot, bizonytalanságot érez maga körül; már pedig kérdem, fog-e nyugalmat, biztonságot érezni akár a külföldi tőke, akár a mi saját tőkénk ezen hazában, ha ki lesz téve annak, hogy gyakran majd az uzsora-eltörlési. majd az uzsora-behozatali törvény által nyugtalanittatni fog? Honnan ered az uzsora? Az uzsora csupán csak a kereslet és kínálat közötti külömbsóg által jő létre. Ha sok a kereslet és kevés a kínálat: megterem az uzsora magától; ellenben az uzsora legbiztosabban és egyedül csak az által szüntethető meg, ha a pénz kínálata szaporittatik. (Halljuk.') Igen furcsán esik t. ház, hogy épen az uzsora törvény ellen kell az embernek nyilatkoznia, ami nemcsak, hogy népszerűtlen, de kellemetlenül is esik az ember erkölcsi érzetére; mert ugy hiszem, hogy valamint mindnyájan e házban, ugy a t. ház meglehet győződve, hogy én sem szeretem, sőt legnagyobb ellensége vagyok az uzsorának és kész lennék a legszigorúbb rendszabályokra is, ha azok által az uzsorát megszüntethetőnek tartanám. De a tapasztalat, a történet megtanított, hogy a hol uzsora-törvény hozatott be: az nem csak meg nem szüntette az uzsorát* sőt ellenkezőleg eddig mindenütt csak fokozta azt. Francziaországban megkisérlették ezt XV. Lajos korában 1766-ban, midőn az 5 perczentes pénzt, négy perczentesre akarták leszorítani. Mi lett ennek következménye? Az, hogy a pénz csak öt százalékos maradt, de azon kívül a hitelezők még egy százalékkal pótolták meg a kamatlábot, mintegy biztosítási jutalékul. Ugyan ilyen eset 1786-ban, midőn Katalin czárnő a 6°/

0-os kamatot 5-rc kívánta leszorítani, Nem sikerült ott sem, és nem sikerült egyátalában seholsem c hatalmi tény. Azon körülmény, hogy azon országokban, melyekben még a kamat alacsony, részbon uzsora törvények léteznek, nem bizonyítja azt, hogy ez az uzsora-törvényeknek következménye. Mert a kik bővebben vizsgálják a viszonyokat, arról győződnek meg, hogy ott a