Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-193

193. országos Ülés deczember 1H. 1876. 283 nagyobb bajt látok én abban, ha ugy mint ben­nem, sok másokban is kezd megrendittetni a hit arra nézve : hogy van-e hát nekünk erős kormá­nyunk? képes-e a nemzet képviseletében akkor, midőn túlról folytonosan jogaink és érdekeink el­nyomásától van szó, megmenthetni érdekeinknek és jogainknak, habár csak egy minimumát is? Mindazok folytán, miket előttem szólott elv­társaim felhoztak, miután én semmi veszedelmet nem látok abban, ha ezen törvényjavaslat el nem fogadtatik; sőt azt hiszem, hogy ha a t. kormány­nak bele nézek a szivébe, talán nagy szolgálatot teszünk neki, midőn nem fogadjuk el a törvény­javaslatot, és ez által igazán a status quo alap­jára állva, mert ez nem a status quo, hanem uj egyezség, szabad kezet adunk a kormánynak arra nézve, hogy ám tegyen conoessiókat az osztrá­koknak, de csak megfelelő ellenconeessiók fejé­ben : ón általánosságban sem fogadom el a tör­vényjavaslatot és hozzájárulok Chorin képviselő­társam határozati javaslatához. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az átalános vitát bezártnak jelentein ki. Az előadó urat illeti a szó. Bokross Elek előadó: A fenforgó vitában három oly ellenvetés tétetett, melyet én, mint előadó, szó nélkül nem hagyhatok.' Az egyik ellen­vetés a t. ellenzék három kiváló szónoka által tétetett és abban eulminál, hogy a kormány hiá­nyosan indokolta a törvényjavaslatot, midőn annak positiv következményeit az indokolásban számsze­rűen fel nem tüntette. Megvallom, hogy ezen ellenvetés bir a helyesség némi látszatával. Azon­ban engem kiválóan megnyugtatott azon körül­mény, hogy a törvényjavaslat ellen szóló szónokok közül a két legjelesebb nemzetgazda e kérdésben egymással ellenkező nézetben van. Mudrony képviselő ur ugyanis azon összeget, mely a vámok felemeléséből ered : egyszerűen kár­nak nevezi; ellenben Eáth képviselő ur azt a különbözetet adófelemelésnek mondja. A kár és az adófelemelés közti külömbség oly világos, hogy e két felfogás közti ellenmondást el nem hallgat­hatom. A mi a számokat illeti, kénytelen vagyok én is azokra egy reflexiót tenni. Ugy Mudrony mint Eáth képviselő ur is jó­nak látta az adótarifának, az angol pótegyez­sógnek egyes tételeit, a behozatali áruezikkek egyes nemét ós faját ós ; a vámoknak emelésénél az összeget feltüntetni. Én ezen eljárást helyesnek és egészen őszintének nem tartom. Egy vámtarifá­nak, egy vámrendszernek eredményei nem egyes kikapott tételeknek számaiból állanak; hanem az egész vámtarifa és behozatali ezikkekre kiterjedő összeg után állnak elő. Lehet vámtarifa, melynek száz tótele kedvezőtlen és egy tótele kedvező, és ez az egy tétel képes a száz kedvezőtlen tételek­ben mutatkozó emelést jelentékenyen kiegyenlíteni. A dolog e kérdéssel tisztán ugy áll, mit a háznak t. túloldal nemzetgazdászai igen jól tudhatnak. hogy az angol pótegyezmény megkötése előtt a némelyek által előadott tarifával szemben a pamut­árukra 20, gyapjuárukra 10% adólevonást ajánlott meg a Németország által elfogadott adótételek összegéből. Az igaz, az angol kormány nem fogadta el; de igenis elfogadta az ahhoz igen közel álló tételeket, ugy hogy a behozatali czikkek átalános mennyisége és értéke nyomán hasonlóan ugy áll a dolog, hogy ma az angol pótegyezmény­ben követelt vámtételek mindegyike 14—15°/ 0-kal kisebb átalános értékben azon vámtételeknél, melyek Németországgal szemben fennállanak és a melyek a pótegyezség érvényen kívüli lépése után érvényre fognak lépni. Hogy ezen 14—15°/ 0-nyi vámemelkedés mily financiális eredményeket fog előidézni: arra csakugyan illenek Eáth képviselő urnák szavai, ki igen helyesen azt mondta, hogy az beláthatatlan. Pedig ugy fel, mint lefelé állanak a conjuncturák és kilátás van conjuncturákra, melyek lehetővé teszik, hogy e 15 0 / 0 vámkülömbözet tel­jesen lényegtelenné válik és egyetlenegy garas károsodást sem okoz. Van még egy megjegyzésem arra, a mit Ohorin képviselő ur mondott. Ohorin képviselő ur helyteleníti a kormány azon eljárását, mely fölött a ház már egyszer ítéletet mondott, hogy beleegyezett az angol pót­szerződés felmondásába. Azonban elfelejti azon körülményeket, melyek közt ez történt, s melyek logikai kényszerűsége vitte bele a kormányt, hogy beleegyezését megadja. Ugyanakkor midőn az angol pótszerződés felmondatott: egyúttal felmon­datott Ausztriával is az egyezség, mindakettő ugyanazon időre. Természetes, hogy mi nem kö­telezhettük a velünk egy év óta ugy szólván semmi szerződési viszonyban nem álló társállamot arra, hogy mi velünk egy más állammal egy szer­ződést fenntartson. Ennélfogva t. ház bátor vagyok a t. házat a törvényjavaslat elfogadására kérni. Elnök: Mielőtt szavazásra a kérdést felten­ném, fel fog olvastatni azon határozati javaslat, melyet Chorin képviselő ur adott be. Molnár Aladár jegyző (újra felolvassa Chorin Ferencz határozati javaslatát.) Elnök: Felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház a Nagybritánniáva! 1876. deczember hó 5-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezé­séről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? Azok, a kik ezen törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják: méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik!) A többség a törvényjavasla­tot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Aladár jegyző (olvassa a r.zinmt) 3ö*

Next

/
Thumbnails
Contents