Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-193

2M: 193 országos ülés fleczember 18 1876. aKfai fog vezetni, hogy a vámtételek felemelése álital itMliparezikkek az eddiginél sokkal drágábbá fjgnakntétetni; ezen politikával szemben, az anyujára, lp»erhorrescált eddigi állapot sokkal inkább kilalógitj Magyarország fogyasztóinak érdekeit: lüinihazon állapot, mely a vámemelés folytán a kormány politikája által teremtetni íog. Midőn e házban a romániai szerződés tárgyaltatott, és több oldalról hangsúlyoztatott az, hogy Magyarország ipari érdekeit csak az képes kielégíteni, ha Magyarország önállóan rendelkezik vám > és kereskedelmi politikájáról: a kormány elnök tH">dvolt az, ki határozottan kikelt azon politika elMia. mely a magyar ipart, a magyar fogyasztó hátrányára akarja fejleszteni. Felkérem a kormányehwk urat, tegye most ugyanazt, a mit akkor helyesnek ismert fel, védje meg a magyar fogyasztó érdekeit; de ne csak a magyar iparral, hanem az osztrák gyáripar túlkapásaival szembon is. i Miután pedig azt látom, hogy az angol pótconventió felmondása és a tervezett vám-felemelések által kormányelnök ur erre nem képes: felkérem a t. házat, méltóztassék a magyar fogyasztók érdekeit az osztrák gyár-ipar tulköveteléseivel szemben megvédeni az által, hogy elfogadja azon határozati javaslatot, melyet ezennel a t. ház asztalára letenni bátor vagyok. Az indítvány tartalma a következő: Határozza el a képviselőház, hogy a NagyBritanniával 1876. évi deczember hó 5-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot el nem fogadja ; hanem utasítja a kormányt, hogy az osztrák és a nagybritánniai kormányokkal ujabb alkudozásokat folytasson az iránt, hogy az 1877. év végéig a status quo az 1870. évi III. törvényczikk alapja elfogadott angol pótegyezmény alapján továbbra is fen tartassák. Van szerencsém ^e határozati javaslatot elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Gulner Gyula jegyző: (Újra felolvassa <$,) Chorin Fere)icz határozati javaslatát.') Tisza Kálmán ministerelnök: T. \mí !i. A ház bölcsességétől fog függni elfogadni, tva^fp-el nem fogadni a beterjesztett törvényjava$3aéotbí Hogy egy; nemzetközi egyezmény visszavaijésénfekts mily politikai következményei lehetnek ui&tóqariíiaj ház minden tagja tudja, azt magyaron*} »emn szükséges. Én csakis egy pár szóval /afeajíékiiqéefj flectálni azokra, a miket a t. előttem s&ft$BÍá kéjfev viselő ur beszédéből halhattam, merít;üi'ts«'íöíoi|z4A sajnálom — beszéde elején nem voltain/jéfcnfc[nkl A képviselő ur első vádjára illetőleg, riíét^$s a kormány ellen emel, hogy.azxárígdl p^ssáé^ődés felmondásába beleegyezettvieiéekiMÍetóén régiemről i most is azon nézetben vagyok, mely nézetben voltam akkor, és a mely nézetet ki is fejeztem, mikor a pótszerződés felmondása folytán itt a házban interpellatió utján a kormány nyilatkozatra szólittatott fel. Midőn a külfölddel kötött valamely szerződés felmondásának ideje eljön, — azt mondtam akkor és azt mondom ma is : — nem tartom lehetőnek, hogy az osztrák-magyar monarchia két államai közül az egyik a másikat rászoríthassa arra, hogy a szerződés a kikötött fölmondási időn tul is még érvényben maradjon. Az igaz, — és ezt megvallom akkor is, — hogy a fenforgó esetben a felmondás a másik államnak szolgált előnyére, a mennyiben az ő kívánságát vezette teljesedésre ; de akármely más esetben szolgálhat a mi előnyünkre és nem hiszem, hogy a t. képviselő ur valami igen jó néven venné, ha akkor, midőn valamely szerződós felmondása Magyarország érdekének látszik előnyösnek : a másik fél hozzá nem járulása ezen szerződóst Magyarországra továbbra is ráerőltetné. Ennyit az elsőre. A mi az 1867-iki állapotot illeti, hogy az sokkal előnyösebb annál, mint a mely most létrejön: erre nézve bátor vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy az 1867-iki állapot épen ezen vámtételeket illetőleg nem a pótszerződés, nem a pótegyezmény állapota volt, hanem az az állapot volt, melyről most van szó, sőt — ha jól tudom — némelyekben még ezen is túlmenő állapot : mert a pófconventió, mint jól méltóztatik tudni, később jött létre. Tehát a hasonlat oly modorban, mint a képviselő ur fölhozta, nem áll. Én ma is azt mondom, hogy a magyar ipart a magyar fogyasztók rovására nem szabad támogatni s az

t is mondom, hogy a magyar fogyasztó rovására nem szabad támogatni az osztrák ipart seip ós épen azért a kormány törekvése az volt, s jbp tárgyalás alá jönnek a javaslatok, méltóztatníjb-koPiajd. látni, mennyire érvényesíthette e törekvéseid hogy ba.

Ul a köztünk fenálló viszonyokban t%niQgia't|ta,tijí egyfelül az osztrák ipar: támogattqiS^ki^ná^falpl^a magyar fogyasztónak, a magyar p^Bf]neen^i^eky a magyar nagy közönségnek érdgkg'^s- .4T#há*t!,én> ellentétben azzal, a mit e tekintetben mondottam,,, nem jövök. -io^:A<s|.!-tíé|)y'i§eK

i!

ur azt mondja, hogyha a magyar ketóiíány- ^éSyésdri

0

akarta volna a pótegyezmény n^i&ttáMt fhdg'Mgy''évig: lehetetlenség, bárminők legyétóek *ife 'ftHvii^zönyok Ausztriában, hogy ott ezt el'í'fte fogadtak 'volna, miután lehetetlen, hogy MítfrMában ;

'

:

átíár á-'jkormány, akár a parlament az

7

.-áögölokltál'^l?ékn'beü

í;

ellenséges állást akart volna 3líögMüfc

>

Dé'

J

a

: ÍM'képviselő ur, midőn ezt mondta: Bhífeí^kázelt

íi

Ma"<f

;

h'ögy ezáltal, ha ugyan kell a mfftg^tíí^^kcIiPiÖá'íiyííálk* eljárására igazolás, ennek djiáfásMi'őMtár^'zötó! ''igazolta ; mert hisz Anglia elfogadta a szőnyégöii

s,

levő törvényjavaslatot, el-