Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-189

189. országos ülés deezenü>er 13. 1876. 199 a hová az összes irományokat letettem, a melyek közt azon leszámolás is meg van, melyet a képviselő ur kivan; de meg van ezen leszámolás kivonatosan az általam előterjesztett indokolásban is, a hol ez áll: „A kárpótlási kérdés tárgyalásának befejezése után a bizottság tisztába hozandónak találta a társulat pénzügyi mérlegét, mely a következő eredményt tünteti fel: a terhek" stb. Itt csak kivonatosan van felvéve, mert nem lehetett minden részietet bevenni, azonban —• mint mondám, letettem a részletes leszámolást, a többi szükséges kimutatásokkal együtt. Egyébiránt annyit hozzátehetek azon megjegyzés folytán, hogy most már kedvezőbben állnak a dolgok e tekintetben: mert a leszámolás alkalmával a maximum lett felvéve, vagyis azon összeg, mely a legroszabb esetben terhelhette a társulatot; már azóta többször eldöntetett és pedig oly eredménynyel, hogy a leszámolásban fölvett összeghez képest tetemes leszállítások érettek el. A Niemannós (jlück-féle követelés, mely szintén benfoglaltatik az irodában letett irományok között lévő kimutatásban, és mely tekintélyes összeget képvisel, ha eldöntetett volna: bizton reményiem, hogy most arra nézve is elmondhatnám, hogy sokkal kisebb, mint a milyennek itt felvéve van; mert itt is a maximum van felvéve. Osudálkozom, hogy a t. képviselő ur most akarja kötelességévé tenni a kormánynak, hogy a leszámolást eszközölje. Hiszen e nélkül ilyenj>ontot ide bevenni nem is lehetett volna. (Élénk helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a szerződós 2-ik pontját elfogadni ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 3., 4., 5., 6., 7. pontot, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 8. pontot.) Liehtenstein József: T. ház! Bocsánatot kérek a t. háztól, hogy ismét kénytelen vagyok a t. ház figyelmét igénybe venni, de e pontra nézve egy rövid megjegyzést akarok tenni. E 8-dik §. szerint a kormány megtartván az összes személyzetet a vasút szolgálatában, a társulatnak a személyzet irányában fennálló jogait és kötelezettségeit általveszi, nevezetesen biztosítja a személyzet irányában annak szerződésszerű jogait. T. ház ! Én nem akarom kétségbe vonni, hogy ez bizonyos mértékben a méltányosság által is kívántatik; de azzal alig látom özszeegyeztethetőnek azon czélt, melyet a vasút kezelésének költségeinél megtakarítás által elérni kellene. Ha ezen §. egészen ugy marad: akkor azt hiszem, hogy a központi költségek tetemesebb mértékben nem lesznek leszállíthatok. Azonban ezen körülmény nekem alkalmat nyújt annak kijelentésére, hogy azt hiszem, hogy ezen megvétel következtében külön igazgatóság nem igen lesz szükséges: ez lehet egy ügy osztálya a magyar államvasutaknak; mert ha csakugyan keresztül kívántatik vitetni a kiadásokban! megtakarítás : akkor ezen §. mellett, a melyszerint ezen egész személyzet mostani fizetésében megkagyatik, alig lesz az keresztülvihető. Én tehát csak annyiban kivánok felszólalni, hogy bátorságot veszek magamnak a minister urat arra kérni, hogy vajon ezen szerződési jogokban, melyek ellen nem nyilatkozom, mert bizonyos méltányosság kívánja, hogy az elfogadtassák: nincsenek-e terhes szerződések is? Tudomásom szerint a vasutaknál meglehetős nagy fizetések szoktak adatni és ezen nagy fizetések mellé kielégetési összegek is szoktak megállapirtatni. Vajon ily szerződés nem áll-e útjában annak, thogy a szükséges reductió történjék oly mértékben, mint az ügy érdeke megkívánja"? Ezekre vagyok bátor a t. minister úrtól felvilágosítást kérni. (Helyeslés.) Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Itt az áll, hogy a jelenleg alkalmazásban levő személyzetet a vasúttal együtt át veszi az állam és a mely jogai azon személyzetnek a társulat irányában vannak: azon jogokat természetesen respectalni kell. Ez minden vasútnál a világon, a midőn az változást szenved és eladatik sőt minden társaságnál igy szokott ez történni. Ebből valami nagy teher nem származhatik az államra: mert a személyzet nagyon csekély része szokott olyan lenni, itt pedig specialiter tudtomra csak egy van, kinek elbocsátása esetére szerződése van. A társulatnak pedig magának van nyugdíj alapja, a mire az illető hivatalnokoknak joguk van. E nyugdijakat ők a társulati alapból kapják, a melyhez járul minden társulat és az állam is; de ezen nyugdijalap nem fog specialiter szerepelni az államköltségvetésében, mert ez a társulatnak nyugdijalapja. A dolog természete szerint ^a vasúttal a személyzetet is átvesszük ; de abból nagy terhek az államra nem származhatnak. A mi azt illeti, hogy a jövő kezelése a vasútnak milyen legyen: az a t. háztól fog függni. A midőn a költségvetés a vasútra nézve a ház előtt lesz, megfogja határozhatni: nőkép kívánja kezeltetni a vasutat; de a mostani szerződés azzal semmi összefüggésben nincs. (Helyeslés.) Kérem tehát a t. házat méltóztassék a törvényjavaslatot ugy, a mint van,^, elfogadni. (Helyeslése) Meczner Gyula: T. ház! "'Én pártolom Liehtenstein képviselő ur felszólalását, a mennyiben az igen t. minister ur előterjesztése által nem vagyok kielégítve. A költségvetés tárgyalásánál épen ily körülmény folytán volt szerencsém az igen t. minister úrhoz egy kérdést intézni több igazgatónak magas fizetése iránt: akkor azt tetszett válaszolni, hogy biz az sajnálatos, de szerződésen