Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-189
200 189. országos ülés deczember IS. 1876. nyugszik és igy az állam nem képes rajta segíteni. Már kérem ezen kérdésnél itt látom az alkalmat arra nézve, hogy igenis ha ily szerződés előttünk van: segítsünk a bajon, és annyival inkább segítsünk rajta; mert az igen t. kormány és különösen az igen t. minister ur előterjesztése szerint épen a keleti vasútnál van egy tekintélyes megtakarítás kilátásba helyezve, s erre a t. minister ur a törvényjavaslat elfogadását illetőleg, nem kevés súlyt méltóztatott fektetni. Már ha a szerződések, melyek azt hiszem szintén tetemes összegbe kerülnek, jövőre fentartatnak: nem vagyok képes belátni, miként fog e megtakarítás létesíthetni. Ennek folytán midőn Lichtenstein József képviselőtársam előterjesztéséhez ragaszkodom : bátor vagyok e tágyban egy indítványt beterjeszteni, melynek elfogadását kérem. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az indítványt, mely igy szól:) „A 8-ik szakasz 1. pontja hagyassák el s helyette vétessék fel az uj pont: A kormány az összes személyzetet a vasút szolgálatában megtartja, díjazása iránt a létező dijosztályzat szerint intézkedik." Péchy Tamás közmunka és közlekedési minister: T. ház! Az esetben, ha netán e pont elfogadtatnék: az egész szerződés dugába döl (Mozgás); miután ez tulajdonkép ugyan oda megy ki, a hol állunk ma; mert a fizetéseket meg kellene kapniok a hivatalnokoknak, legfelebb egyetlen egy szerződés van tudtommal, mely bizonyos kielégítési jogot ad, s ez mint minden vasútnál az igazgató-é. A mint tehát mondom, ha e módositvány elfogadtatik, akkor az egész szerződós dugába döl. Almássy Sándor: T. ház! Azt hiszem, hogy nem hivatalnokokat és tisztviselőket vásároltunk meg, hanem megvásároltuk a keleti vasutat, (Felkiáltások : a szélső baloldalon, ügy van!) s mégis azt mondja a t. minister ur, hogyha a hivatalnokokra akként intézkedik a ház, hogy azon fizetést kapják, melyet ádáz állam a többi vasutaknál: akkor dugába döl az egész. A beadott indítvány nem változtat semmit, hanem követeli, hogy a hivatalnokok akként dijjaztassanak, mint a többi államhivatalnokok. Azt is mondja a minister ur, hogy nyugdíjra is jogosítva vannak a hivatalnokok, mert minden társulatnak meg van a maga nyugdijalapja; hanem felvilágosítást szeretnék nyerni az iránt, hogy megvan ez a nyugdíj alap, és hol van: mert erre nézve felvilágosítást sem az indokolásban, sem másutt nem találok ; szeretném tudni, hogy talán abban a terhekben foglaltatik ez a nyugdíj alap, melyeket az állam átvett, vagy pedig valamely pénztárban van letéve? Péchy Tamás közmunka és közlekedési minister: T. ház / Mintán kérdés intéztetett hozzám, a nyugdijalapnak kezelése iránt, kénytelen vagyok arra vonatkozólag nyilatkozni, hogy a vasúti nyugdijakat az állam nem kezeli és az nagy szerencse: mert történetesen el is költhetné ; (Derültség) jobb tehát, ha az illetők maguk kezelik egészen autonomice az állam felügyelete alatt. Erre nézve tehát méltóztassanak megnyugodni, hogy nem az állami pénztárt terhelik-e nyugdijak; hanem a társulat nyugdijalapját. Különben azt hiszem, ha valakinek a fizetése 800 írtban volt megállap'tva: annak joga van ezen fizetését követelni, átalában nem is nagyobb fizetésekről van itt szó, mint a mennyire hasonló munka mellett bárki igényt tarthat. Miután pedig, ha itt változtatás történnék, uj szerződést kellene kötni: én újból kérem a t. házat, méltóztassék a szöveget változatlanul elfogadni. (Elfogadjuk!) Hegedüs Sándor: T. képviselőház! Én e tekintetben egészen megnyugtatva nem vagyok, és azért bátor vagyok a t. minister úrtól fölvilágosítást kérni. A szerződés 8-ik pontja és az indokolás egyik pontja között ellentétet látok. A szerződésben ugyanis meg van ígérve az átveendő személyzet számára minden kikötött végkielégítés és más mindenféle fizetés teljesítése. Másfelől azonban azt mondja az indokolásban a t. minister ur, hogy a keleti vasútnak egész központi igazgatása mintegy 140 ezer írtba kerül évenkint. és ebből meg fog takaríthatni legalább 100 ezer Irtot. Én tehát azt vagyok bátor kérni a t. minister úrtól, hogy miiven utón lesz megtakarítható a 100 ezer frt? Móricz Pál: T. képviselőház! Méltóztassék a dolgot ugy venni, a hogy van; (Derültség) igenis ugy a mint van. és nem ugy a mint itt némelyek felfogják. (Halljuk!) Ugyanis a t. minister ur egy egyességet köt a keleti vasuttársulattal és a vasutat átveszi. Ha már mi most a szerződést megakarjuk változtatni: akkor legalább egy ülést kell még tartanunk; mert a hol szerződés van, melyet két szerződő fél kötött, ott a szerződésnek egy pontja sem változtatható meg egyoldalulag önkényesen. (Helyeslés.) Én azért a minister ur javaslatát elfogadom. (Elfogadjuk!) Zsedényi Ede: A tekintetben mégis szükségesnek tartom fölvilágosítást kérni a minister úrtól, hogy miként fogja tehát a minister ur az indokolásban emiitett és kilátásba helyezett 100,000 frtnyi megtakarítást elérni, miután csakugyan az mondatik az indokolásban, hogy „a keleti vasút központi igazgatása mintegy 140,000 frtba kerül évenkint, a melyből legalább 100,000 frt volna évenkint megtakarítható. E tekintetben kérek tehát fölvilágosítást. Péchy Tamás közmunka és közlekedési minister: Kérem a t. képviselő ur jártas "lévén a vasúti dolgokban, befogja ismerni, hogy én
