Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-188
188. országos ülés deeíemfter 12. 1876. 185 Péchy Tamás közmunka és közlekedési mmister: Én nem ezt mondtam, hanem azt, hogy ezen okoknál fogva nem lehet zár alá venni. Simonyi Ernő: Azon ok, hogy egy vasút ügyei nem jól állanak, hogy nem képes kötelezettségeinek eleget tenni: azt hiszem, elég arra. hogy az állam beavatkozzék, s ha máskép az ügyet kerékvágásba® hozni nem tudja, a vasutat zár alá is vegye. Én ezt mindenesetre ép annyira indokoltnak tartom, mint a szomszéd államban történt a krako-osernoviezi vasúttal. Zsedényi képviselőtársam különvéleménye részletezés]' részében engem nem egészen elégit ki, inert azon egy-két visszaélési eset, melyet ő felhoz : távolról sem meríti ki azon bűneseteket, melyek nagy nyomatékkal birnak s melyek e vasút keletkezésekor elkövettettek. Én tehát sokkal jobban szerettem volna, ha azon utasítást, melyet a ház adandó volna a ministeriumnak a végett, hogy az engedélyeseket, vállalkozókat, igazgatótanácsosokat ós kormánybiztosokat a keleti vasút ügyében követett eljárásért, illetőleg mulasztásért a rendes itélő bíróság előtt feleletre vonhassa, és az államkincstár sérelmére okozott károk megtérítésére bíróilag szoríthassa: ha részletes hivatkozás nélkül történik; mert ezen dolgok, melyek itten felsoroltatnak, távolról sem foglalják magokban mindazon visszaéléseket, melyeket ezen urak elkövettek. De nem is csupán ezek voltak az egyedüli bűnösök e dologban. Zsedényi képviselőtársam azt mondja, hogy a ministerek hibáit ki lehet menteni, mert azon időben azok a vasutépitészetben tapasztalatlanok voltak. Én megengedem, hogy ennek is volt nagy része benne. De a felelősség terhe alól ezért a ministert soha felmenteni nem fogom. Én minden elővizsgálat nélkül, lelkem mély meggyőződéséből mondta mondom mindenkor, hogy én soha nem gyanúsítottam gr. Mikót, hogy ő egyetlen lépést is fett volna, a mi egy becsületes embernek legszigorúbb becsületével össze nem fér. Hanem azért őt, mint ministert: a felelősség alól föl nem mentem. Bárki tette is, az ő ministersége alatt őt illeti a felelősség. Ignorantia legis neminem exeusat ez általában elfogadott jogi elv ; ez annál kevésbbé ment egy ministert, mert egy minister hivatalára az ezzel járó felelősség teljes öntudatában vállalkozik, és ő felelős minden visszaélésért, a mi ministersége alatt történik. Hiszen ezen kérdésben nem maga gr Mikó volt az egyedüli ember, ki ebben eljárt, s hibákat és mulasztásokat követett el, s kárt okozott a nélkül, hogy bűnt követett volna el. Nem ő volt az egyedüli. De mindenik utána következett minister abban a körben, melyben eljárt, határozott: egyiránt felelős. A mi illeti a ministeri hivatalnokokat: azok is felelősek, igen terKÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. II. KÖTET. rnészetesen, csak azon különbséggel, hogy a minister felett a képviselőház vád alá helyezési határozata következtében a felsőházból választott bíróság ítél ; a ministeri hivatalnok felett pedig a közönséges bürifenyitő törvényszék ; de felelős ugy az egyik, mint a másik, felelős pedig ugy személyével mint vagyonával. Én tehát azt, hogy a ministerek a felelősség alól kivétessenek : egyáltalában nem fogadhatom el ; mert épen abban áll az alkotmányos ellenőrzés főgarantiája, hogy ha valamely minister kiirt okozott az államnak, akármi volt legyen annak oka is: ő azon kárért felelőssé tétessék ; hogy azután ez a felelősség mennyire von maga után büntetést, mennyire nem: ezt meghatározni és mérlegelni a bíróság dolga. Ha tekintetbe veszem t. ház az ezen keleti vasútnál eleitől fogva történteket, lehetetlen, hogy a kormányt a felelősség alól felmentsem. Először ug3^anis az egész társaságnak alakulása egyenesen a törvény megsértésével, a törvény kijátszásával ment végbe; az alapszabályok törvény ellenére nem a részvényesek által állapíttattak meg, hanem a vállalkozók által, a kiknek pedig ellenőrzésére voltak hivatva ós a kormány által, mely azokat felterjesztette király ő Felsége szentesítése alá és mint ilyenek azután a törvény világos rendelete ellenére foganatosíttattak. Ha már most uraim más körülmény itt nem volna is, mint az, hogy a ministerek a király személyét bele vonták ezen ügybe, mely annyira compromittáló mindenkire nézve, aki ezen ügygyei érintkezésben volt: már ez maga is megérdemli, hogy mindazon ministerek, kik abban részesek voltak, vád alá helyeztessenek. (Helyeslés a széhö baloldalon.) A király személyét ily dologban compromittálni nem szabad. Pedig itt a törvény egyenesen, ellenkezőt rendel. Hogy király sanctióját kérte ki a minister oly cselekményre, melyre nézve a törvény egészen más eljárást parancsol : ezáltal a király személye vonatott ez ügybe, s ez mindenesetre a királyi tekintély compromittálásával jár. De ha még volna is más magyarázata annak, ha lehetséges volna más indokot találni arra, hogy az alapszabályok mért hozattak ily tiltott módon és mért szentesittettek a király által — ha más okot volna valaki képes nekem mondani, melyet, mint plausibilist elfogadhatnék, mint azt, hogy lehetségessé tétessék a csalás : akkor azt mondom, elfogadom azon eljárás jogosultságát; de én a ministeriumot erre nézve ismételve felhívtam, méltóztassék nekem más lehetséges indokot mondani: miért jártak el igy, ha nem azért, hogy lehetségessé tegyék a csalást, én azt elfogadom ; de ha nem képesek más okot mondani: akkor méltóztassék megengedni, az ily cselekvényt büntetlenül hagyni és az ily cselekvóny irányában a felelősséget a ministerium irányában nem érvényesiteni, oly mulasztás volna, melyet a törvénvhozásnak elkövetni 24
