Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-180
180. országos ttié* deezember í, 1836. II leszámítva azokat, a kik eltávoztak vagy mégha- I íáloztak. S ugyanezen jelentés szerint kellene az országban még 7000 tanító, hogy a szükségletnek teljesen elég legyen téve. No, ha minden évben csak 12-vel tudjuk szaporítani tanítóink számát, akkor, midőn még 7000 uj tanítóra van szükség : akkor nem tudom mily megnyugvással remélhetjük megérni azon időt, melyben tanerőkben hiányt nem szenvedünk ; — vagy mikor a szükséglet csak 1 U részének elég lesz téve. (Élénk helyeslés.) Néhol ezen kimutatásban nagyobbak az iskola-szaporodások, mint a tanítóké. Hogy hogyan lehet tanítók nélkül iskolákat állítani: azt én nem tudom. (Tetszés.) Hogy uj iskolákat állithassunk, megfelelő számban kell tanítókat is előállítani. E czélra pedig szükséges volna azt is tudnunk, hogy évenként körülbelől hány tanitó hal el, tehát mily nagy azon létszám, a mely a mortalitás miatt pótlandó. Akkor tudnók azt is. hogy a tanitóképezdékben mennyi tanítót kell képezni évenként, hogy az évi halandóság következtében megüresedő helyek betölthetésén felül az uj iskolákra is bizonyos számmal maradjanak. Csak ily adatok alapján lehetne a közoktatás terén az eddigi foltozgatás helyett tervszerűen és épen azért átalánosabb siker biztosításával haladni. A tanítók számát illetőleg legyen szabad a t. ház figyelmébe egy igen érdekes adatot ajánlani, a mely nagyon bizonyítja azt, a mit évek óta bátorkodom itt ismételni, hogy nekünk nem bizonyos theoriák szerint, hanem a saját gyakorlati szükségünkhez képest kell cselekednünk. (Halljuk!) Az állami 16 fíuképezdében tanúi összesen 982 növendék, a 4 nőtanitóképző intézetben 486. Méltóztassanak itt a számarányt összehasonlítani és tessék fölvenni, hogyha oly arányban látogatnák a Üuképezdéket, mint a nőképezdéket: a 16 tanitóképí'zdében a mostani 38Ö helyett 1908, tehát ezerrel több tanitó képeztetnék az országnak ugyan annyi tanárral, ugyan annyi intézet kiadásaival, mint most. Nem mondom, hogy az aránytalanság egyedüli oka a női tanképezdékben való bennlakás: de mindenesetre ez is egyik nagy oka, az, t. i hogy a szegény növendékek ott biztos ellátást nyernek. Méltóztassék ezt megpróbálni a fin tanitóképezdókben is. A mi pedig ez esetben a költségek szaporodását illeti, tessék kiszámitani: mennyibe kerül most egy-egy tanitó kiképzése az országnak, mikor 16 fitanitóképezdét kell fentartani, annyi tanárral és 986 növendékkel, s mennyibe kerülne egy-egy tanitó, ha ugyanannyi tanerő és ugyanannyi tanintézet mellett 1900 tanítót lehetne nevelni. (Tetszés.) Azt hiszem, hogy akkor, midőn nekünk az idő oly drága, midőn a minister ur adatai szerint még 7U00 tanítóra van szükségünk: ez mindenesetre igen figyelembe veendő körülmény, és azon egypár ezer frtot, a melylyel az ország többet költene a lakásokra, bőven kifizetnék az eredmények. A másik szempont az, a melyet t. barátom Rónay István képviselő ur véleményem szerint igen ügyelemre méltó felszólalásában hangsúlyozott, és azt hiszem, hogy okoskodásának éle épen oda irányul, hogy ne csak az iskolák külső felállításáról és feszereléséről gondoskodjunk; hanem gondoskodjunk magának az oktatásnak rendezéséről és fejlesztéséről. Erre annyival inkább gondot kellene fordítani ma, mivel aránylag ehhez nem annyira pénz, mint inkább értelem kell, (a miben nem szenved szükséget a kormány) és erélyes akarat. En e tekintetben részletesen nem akarok szólani, mert ez ügyet minden évben volt szerencsém szóba hozni. Röviden csak arra legyen szabad ismét fölkérni a t. kormányt, hogy legyen szives mindenekelőtt egy, a gyakorlati szükségnek megfelelő tantervet megállapítani a népiskolák számára. Majdnem naponkint halljuk a panaszt a népiskolai törvény kivihetetlensége fölött. És ezen panaszok nagy része olyan, a melyeknél ha figyelembe vesszük: meglátjuk, hogy nem a törvényre vonatkoznak, hanem a törvény kivitelére és különösen a tanításra. Én nem akarok mostan a tanterv részletes bírálatába bocsátkozni ; jellemzéséül csak azt említem meg, hogy van benne olyan órarend, mely szerint egy osztályban egy-egy tantárgyat egy tanitó egy negyed óráig tanit; kérdem: mily sikere lehet annak a tanításnak, ha egy negyed órában az egyik osztályban, másik negyed órában a njásik osztályban, harmadik negyed órában egy harmadik osztályban kell tanítania egy falusi tanítónak ? (Helyeslés) A tananyagot s beosztását illetőleg nem tudom, hogy tudják azt faluhelyen eltanitani ; hanem azt tudom, hogy itt a fővárosban például előkészítő osztályokban, a hová nagyrészt képzettebb növendékek jönnek, mint faluhelyen, e tanterv teljesen kivihetetlen. E tanterv szerint a tizenegy éves falusi gyermekek geometria tanulása közben már épület-terveket készitnek és rajzolnak. Ha ilyen tanterv szerint tanítunk : igen természetes, hogy — a mint Rónay István képviselő ur mondotta — ha szorosan vizsgáljuk e dolgot: maga az oktatás nemcsak, hogy nem haladott, hanem sok tekintetben valósággal hanyatlott. Első szükség volna egy, a gyakorlati viszonyoknak tényleg megfelelő helyes tanterv megállapítása ós annak azután szigorú végrehajtása. (Helyeslés.)
