Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-180
14 180. orsíáges ülés deezember 4. 1876. Mig egyfelől nincs pénzünk, másfelől abban a hibában vagyunk, hogy ha valamely oktatási ágra pénzt adunk: azt gondoljuk, hogy azzal mindent megtettünk. Nagyon jól tudom, hogy az oktatáshoz mindenekelőtt pénz is kell; de magával a pénzzel nem adunk ismereteket s eredményes oktatást, éhez kell szakszerű berendezés és helyes vezetés is. (Helyeslés.) Ujabb időben kétségkívüli örvendetes dolog, hogy habár az ipari, a kereskedelmi szakoktatás nincs is még rendezve ; de valami tétetett e ezélra, a mennyiben legalább a népiskolák körében egyes intézetek fölállittattak és erre pénz fordíttatott. Volt alkalmam egy pár ilyen intézetet látni és bámulattal tapasztaltam, hogy pénzt ugyan adott a kormány : de sem tanrendet, sem tantervet nem, és a tanítás is azután valósággal tervtelen és alap nélküli. Méltóztassanak rendezni ezen dolgot, hogy igy azon pénz, melyet kiadunk: a kellő eredményt meghozza. (Helyeslés.) Az által, hogy itt-ott van ipariskolánk vagy gazdasági iskolánk: még az ipari vagy gazdasági ismeretek terjesztésére nem tettünk eleget: hanem csak akkor, ha a czclszerü tanítás által az iparosoknak, a földműveseknek szakértelmét fejleszszük, a mi csak czélszerü oktatással eszközölhető. Méltóztassék tehát az ipar és az alsó fokú gazdasági szakoktatás rendezéséről ezélszerü gyakorlati tanrendet megállapítani. (Helyeslés.) Ennekelőtte bátor voltam kérni a t. házat, hogy bizonyos összeget méltóztassék megajánlani a felsőbb nép-iskolákkal összekötendő gazdasági szaktanitásra. Természetes, hogy itt nem olyan szakoktatásról szólok, a hol szakemberek képeztetnek : hanem a hol gazdasági szakismeretek tanittatnak azoknak a fiuknak, a kiknek életfoglalkozása a gazdálkodás lesz, különösen azokról van itt szó, kiket Magyarországon a telkes gazdákat neveznek. Ezek nem fogják 3 — 4 évre a földmives iskolákba adni gyermekeiket; de ha otthon a népiskolákban bizonyos elméleti és gyakorlati ismeretet e téren megszereznek: nagyobb lendületet adunk ezzel földmüvelésünknek, mint azon 12—14 hu kiképeztetésével, kik a földmives iskolákban tanulnak. A törvényhozás kegyes volt megszavazni az e ezélra kért összeget; de ezen felső iskolába agy illesztetett a gazdasági tanfolyam, hogy a törvény-rendelte 3 éves tanfolyam tetejébe állíttatott. Ennek, mint én a t, minister urnák előre megmondtam, az lett a következése, hogy a 4-ik és 5-ik évben alig egy-két tanulónak taníthatja a külön e ezélra ott tartott szaktanító a gazdasági ismereteket; holott az alsó 3 osztályban még 30—40-nek taníthatná. Igen természetes, ott a mi falusi gazdáink a 3 éven felül 15 éves fiukat nem iskoláztatják még i—2 évig. Ezért a gazdasági ismeretekből tanítani kell, a mit a 3 első év alatt lehet a 12—15 éves fiuknak: mert azontúl nem taníthatni semmit. (Helyeslés ) Most néhány ily intézeten tartunk fel drága pénzen ily szakoktatást, melyben azonban csak 1—2 növendék vesz részt a négy osztályban; mig 40—50 növendék is tanulhatna, ha csak három osztályú beosztás mellett. Tudom, hogy itt is azon elméletből indultak ki, hogy a gazdasági ismereteket sikeresebben lehet tanítani idősebb, érettebb fiuknál. En nem is vonom kétségbe, hogy a 16 — 17 éves gyermekeknek jobban és többet lehet tanítani, mint a 12—15 éveseknek ; azonban azt hiszem, hogy inkább tanítsunk keveset a 12 — 15 éveseknek, mint a 15—16 éveseknek semmit. (Helyeslés?) Ilyen kiadásunk a közoktatás terén több is vau. Meglehetős nagy összegeket adott ki az ország és ha méltóztatnék kimutatni a minister ur, hogy az egyes osztályokban hány tanuló van: attól lehetne félni, hogy a t. ház nem szavazná meg többé ezen költségeket. Pedig e czél jó, csak czélszerüen kell az eszközöket felhasználni. (Elénk helyeslés,) Végül a népiskoláidat illetőleg arra vagyok bátor a t. minister urat kérni: méltóztassék ma már a törvény hatályba léptének 8-ik évében intézkedni, hogy az elemi iskolákban 6 osztály állittassék fel, a mi még eddig a fővárosban Budapesten sem történt meg. Tudom, hogy vannak polgári iskolák; de méltóztassanak csak arra is tekinteni, hogy a 9-ik osztályból kikerült növendékeknek hány %-ka lép a polgári iskolába, s hány °; 0-ka lép ki az életbe! ugy hogy többet nem tanult volna. Pedig a négy osztály alig elégséges arra. hogy a növendékek az irás, olvasás s .számolás elemeit megtanulják ; az életre szükséges némi reál-ismeretet azon utolsó 2 esztendőben, illetőleg 2 osztályban lehetne tanítani, mely még nincs felállítva. Budapesten is ez eljárás káros következése abban áll, hogy mig a polgári iskolákba csak kis °/ 0-ka lép be az elemi iskolát végzetteknek: a nagy többség kimegy 4 osztályból s többé semmiféle iskolába nem megy. (Igaz! Iqaz!) E tekintetben egyszerűen a törvény azon rendeletének végrehajtása szükséges, hogy az elemi iskolák hat osztályúvá tétessenek. (Helyeslés.) A t. minister ur azt monda, hogy a népiskolák kellő móltatása mellett a közép és felsőiskolákra helyez legnagyobb súlyt. Kétségkívül e körben elismerésre móltókat is mivelt. Azonban bocsánat, nem hallgathatom el, kivált, miután egy idő óta ezen tan látszik nálunk irányadónak, hogy meggyőződésem szerint gyakorlatilag tekintve egyik legtévesebb nézet az,
