Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-188
276 18S * orszá s° s w' és ( kifogásom ; de van egy másik része is, a mely a jelentésben foglaltatik, a mely a múltra vonatkozik. Erre nézve én a képviselőháznak határozott nyilatkozatát tartom szükségesnek. (Halljuk!) A képviselőházat némileg moraliter látom erre kötelezve ; mert midőn e vasútnak ügyei bonyolódni kezdettek : 1873. február 12-én a pénzügyi és vasúti bizottságot ezen ügynek megvizsgálásával bizta meg. E két bizottság 1875-ben egy terjedelmes jelentést terjesztett a ház elé, a melyben a vasút egész története előadva, abban minden gyanú, minden hiba, minden visszaélés csoportosítva, bonczolva és a képviselőház elé terjesztve van. A képviselőház ezen jelentés alapján utasította a kormányt egyfelől a hatáskörébe eső intézkedések megtételére, másfelől a hatáskörébe nem esőkre nézve javaslatok megtételére. Hogy a bizottsági jelentésben a ház mintegy kötelezve van a nyilatkozatra, mintegy oly praemissák vannak abban előreboesátva, a melyekből okvetlenül kell eonsequentiákat vonni: az előttem kétségtelennek látszik. Részletekbe bocsátkozni nem akarok, mórt a ház eléggé ismeri e vasút történetét; azonban véleményem indokolására kénytelen vagyok egy pár tételt felemlíteni, azért, hogy be legyen bizonyítva, miszerint itt a képviselőház illetékes bizottságai annyi gyanuokot halmoztak össze, annyi kételyt és hibát fedeztek fel a vasút történetében, hogy mintegy moraliter kötelezve látom a házat, hogy ne egyszerű tudomásvétellel, hanem határozathozatallal döntse el ezen ügyet. A vasúti és pénzügyi bizottság már magát az alapítást és az alakítást egészen hibásnak tekinti, kijelentvén, hogy az annyira szükséges óvatosság a keleti vasút alapítása alkalmával teljes mérvben nem volt meg; kijelenti, hogy nem tartja elég solidaknak a Waring testvéreket és szükségesnek tartotta, hogy azok is bele vonassanak a solidaritásba, a kik őket ajánlották; kijelenti, hogy az engedélyokmány és az alapszabály között határozott ellentét van; kijelenti, hogy a párizsi szerződés által egyfelől az üzieti költségek feloszlásával, másfelől a nnanczirozásban a vállalat megkárosittatik ; kijelenti hogy a kormány mulasztást követett el, a párisi szerződós a mennyiben a vasúti és építészeti bizottság véleményezése után hosszasan hevert, először a közlekedési ministeriumnál, azután a pénzügyi ministeriumnál és végre egész váratlanul a kormány illető szakközegei véleményt cseréltek és kijelentették, hogy ezen ügy csakis a vállalatnak magán ügye és azért a kormányra nem tartozik. Már pedig a vállalatnak épen ezen úgynevezett magánügye volt az, hogy a részvényekből és a kötvényekből a vasút építési költsége ki nem került. Ennek következése volt az, hogy a financzirozásnál, mint mondják — én illetékes e tekintetben egyáltalában nem vagyok — 8—9 millióig károsittattak meg a részvényesek ezen lecy.eniber 12. 1S76. szerződésből folyólag, a minek következménye volt az, hogy a vállalat a tervezett pénzösszegen felül ujabb kölcsönhöz volt kénytelen fotyamodni, s minthogy ezt az állam garantiája mellett érte el: ezen garantiából következett a másod prioritások kibocsátása és ezek kibocsátásából a részvényesek állítólagos megkárosítása és e károsodásból a mostani szerződés, mely szükséges arra, hogy a részvényesek követeléseikkel elhallgassanak s hitelünket a kölföldön ne rontsák. Még csak egy két tételt említek fel t. ház. A vasúti és pénzüg}d bizottság kijelenti, hogy egyátalában nem osztozhatik azon nézetben, melyet különben ugy látszik helyesel a királyi főügyész, hogy a financzirozás ós átalában az alapítás a részvényesekre, mint ilyenekre nem tartozik. Határozottan azt mondja, hogy tartozik annyiban: amenynyiben a pálya nem volt kiépítve. Más pályák hason esetei itt csak azért sem hozhatók föl: mert mint pl. a kassá-oderbergi és az északkeleti vasutak kiépített vasutak voltak, Hogy ha itt is az equivalenst a részvényesek megkapták volna: a kiépített pályában igen természetesen a financzirozással uem sokat kellene hogy törődjenek; de minthogy a pálya nem volt kiépítve, kénytelenek voltak bele költekezni s ebből származott a vállalat legnagyobb baja. Midőn ezek és hasonló gyanuokok, sőt egy helyütt még határozottan a csalás gyanúja is ki van fejezve a képviselőház bizottságai által: azt hiszem, hogy a képviselőház nem veheti ezt egyszerűen tudomásul, ós nem teheti egyszerűen ad acta; — hanem határozottan intézkednie kell. Ez a vélemény ki volt adva a kormánynak, a kormány megkérdezvén a királyi főügyészt, ennek véleménye alapján ugy találta, hogy sikerre kilátással e tekintetben semmi intézkedést sem tehet. 'Én megkülömböztetem itt a kölönvéleménynyel szemben a teendőket. En azt hiszem, hogy a különvélemény talán igen tul ment a kellő határon, a midőn tisztán és kizárólag a bűnvádi eljárásra utalta a kormányt, sőt némileg bírói teendőket is vindikált magának akkor, midőn kijelentette, hogy kiket kell perbe fogni. Én azt gondolom, hogy e.tekintetben más körülmények is merülhetnek föl. Egyfelől itt van a politikai felelősség, másfelől a disciplinaris, vagyis a kormány közegcinek állítólagos mulasztása, mely nem csak a „Bordereau regulateur'-nél fordul elő, hanem például előfordul épen azon követelések némelyikére vonatkozólag, amelyeket az igazgatótanács az állammal szemben formált, s a melyeknek részben való méltányosságát a kormány is elismeri. Illustratióul csak egyetlen tételt említek fel. Kivan mutatva az igazgatótanács memorandumában egy részletes tabellában, hogy a különböző vonalrészek tervei mennyi idő alatt vizsgáltattak felül. így van olyan vonalrész, melynek terve 12; — van olyan: mely 14, sőt olyan, mely 16 hó alatt
