Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-180

10 180. országos Hlés deezeiuber 4. 1876. Iákra: akkor aztán, mint mondák, a kormány épít nekik palota-iskolákat, és a tanítókat is a kormány fogja fizetni, szóval megmenekülnek az összes iskolai költségektől. Nagyon természetes, hogy a szegény nép, az adók nagy terhétől kicsikarva, melytől alig lélek zethetik, a csáb-szónak engedve, sok helyen, a confesionalis oskolát megváltoztatták községi oskolára, most a törvény szerint megveszik rajtuk az 5°/

0-ot s mit tekintve az ottani tanitók csekély fizetését, megint csak a nép tartja fen az oskolákat. De már a tanítókat a kormány nevezi s pedig mily tanítókat. En már tavaly a budget-tárgyalás alkalmával, midőn e tekintetben szintén felszólaltam, azt mondottam, hogy miután tankönyveinket elkobozták, tanítóinkat elkergették: oda fogja a t. kormány vinni a dolgot, hogy maholnap tisztán román községekben a nép nyelvét nem értő idegen tanitók fognak alkalmaztatni. Ezen baljóslatom most már be is teljesült, mert Hunyad megyében kebelezett Beregszo, Bácsi, Rakosd, Puj, Keresztúr, Sólymos, Pertis, Zajkány s több tiszta román községekben neveztek oly tanítókat (Egyhang: Hisz ezek magyar községek!) Az ám ! csak tessék elmenni s megnézni, hogy mennyi ott a magyar; hanem hát önök a községek neveit is megjmagyarositották, én a román községek neveit magyarul beszélvén, magyarul nevezem. Hanem hát engedjék, hogy románul beszéljek, s akkor románul fogom nevezni. Mondom szándékosan, mint a bíróságoknál történik, neveztek ki oly tanítókat, kik egy szót sem tudnak románul. Most már képzelje a t. ház, mily nevelés lesz ott, a hol a tanitó a gyermekkel nem tud beszélni, mily kedvvel fogja a szülő iskolába küldeni gyermekét ? Mily kedvvel fog a gyermek oly oskolában menni hol a tanitóval meg beszélni sem tud? — s a szegény tanitó, ha becsületes ember, mily kedvvel fog tanítani"? Persze a szülőket pénzbüntetéssel kényszeritik, hogy gyermekeiket küldjék, de azért a gyermek elszökik s másfelé megy: mert mit keressen ott, a hol nem csak nem tanul semmit, de még beszélni sem tud a tanitóval, s a tanitó is bujában legtöbbnyire a korcsmában ül. (Élénk derültség.) Ezt nevezik önök azután népnevelésnek ! Ha pedig valamely község e tekintetben panaszt merészel tenni: akkor az illetőket bezárják, azt mondják hogy lázító. Szolgálok egy példával. Zsákány községben Farkas János tanítót nevezték ki, aki egy szót sem tud románul s ő kényszeríti a gyermekeket, hogy mikor haza mennek, szüleiknek e helyett hogy „buna dimineatia" azt mondják „jó reggelt kívánok." (Helyeslés.) Igen sajnálom, hogy találkoznak e házban képviselők, kik azt mondják, hogy ily törvénytelen eljárás is helyes s ha ez helyes: akkor azt kérdem, hogy ha jönne idő, hogy a magyar községekben muszka tanítókat neveznének s azok kényszerítenek a magyar gyermekeket, hogy a „jónapot kívánok" helyett azt mondják, „zdravstvujtye" ez is helyes volna-e? (Elénk derültség.) Már engedelmet kérek ; de igen sajnálom, hogy itt is, most is találkoznak, kik a törvénytelenségeket helyeselni tudják, s én azt vártam volna, hogy az ily törvénytelenségek itten roszaltassanak, s ne bolyeseltessenek. (Halljuk! Nagy zaj.) Mert méltóztassék elhinni, bogy ugyanazon jognál fogva, melynél elíenök ily törvénytelenség elkövettetik t. i. az erőszak és hatalom alapján, — idővel önökön is ily törvénytelenség megeshetik: majd akkor is mondják, hogy helyes az ily eljárás. Mondom, azon tanitó, nem tudván a gyermekkel még beszélni sem, annál inkább őket tanítani, ő maga is bujában — a mint már emiitettem is — a korcsmában tölti idejét, a község lakosai e tekintetben az iskolatanácshoz folyamodtak, hogy méltóztassék nekik más tanítót kinevezni, ki a népnek és a gyermekeknek nyelvét érti. Az iskola-tanács különös relatio mellett azon szegény folyamodványt a cultus minister úrhoz felterjesztette mint bűnesetet, — mire a minjster ur aztán meghagyta, hogy azon emberek ellen és különösen Pap Menassie lelkész és fia Pap Zacharie ellen közcsendháboritás miatt per indittassék. {Helyeslés.) ügy látszik, hogy bár micsoda törvénytelenség követtetnének el, s itten mint panaszok felhozatnak, a majoritás azt mondja reá: hogy helyes s a törvénytelenségeket sanctionálja Elnök: T. ház! ügy látszik, hogy a tanácskozás igen komoly, és azért kérem a t. házat, hogy tanácskozás közben ne méltóztassanak közfceszólani. (Elénk helyeslés: Derültség.) Borlea Zsigmond: Hogy a románok nem a magok urai, régtől fogva és pedig sem Erdélyben sem Magyarországban és mindég gyámság alatt állottak : azt mindnyájan tudjuk (Csatár Zsigmond, közbeszól: hát a román nemesség?) A t. képviselő ur most nemességről beszél, a melynek ma már nem is kellene léteznie, hiszen nem nemességről, hanem népnevelésről van itten mostan szó, (Hilljuk!) s előadásom valóságát ezen térkép melyet a t. minister ur készíttetett, megerősíti s meglátszik azon gyámság, mely alatt állottunk és állunk. Nekünk valóban nagyon mostoha gyámságunk van. Méltóztassanak csak kezökbe venni ezen térképet, és abból megméltóztatnak győződni állitásom igazságáról. Itt van például Déva Hunyad megyében. Nem lehet tagadni, hogy ezen megye a leggazdagabb megyék egyike, mind a mellett a legutolsó megyének van festve. Épen itt történt meg, hogy oly tanítókat alkalmaztak, melyekről felébb emlékeztem. Tessék utána mindjárt Körösbányát megnézni Zarándmegyében. Tudni fogja a t. ház, hogy Zaránd megyét sokkal sze-