Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-184

S4 184. országos Ülés deezember 8. 1876. tésének a nélkül, hogy erőszakhoz kellene folya­modni ; mert azt deeretálni, hogy valaki gyermekéi; magyar nyelvre taníttassa: erőszakkal nem lehet Az is tény, hogy a gyermeket a kisdedóvo­dákba kényszeríteni nem lehet. A jelentésben ez mintegy nagy akadály van felhozva. Ezt én sem akarom; hanem mutassuk meg az embereknek, hogy rni az a kisdedóvoda, és ha ezt megtettük: akkor az embereket nem kell majd kényszeríteni, mert meg vagyok róla győződve, hogy tehetsé­geikhez képest fizetni is fognak, hogy gyermekeik ott ápoltassanak. Csak meg kell velők ismertetni, és ha megismertettük, oda fogják adni gyerme­keiket, mert a munkás népnél az rettenetes baj. ha az anyának a nyári munka ideje alatt a kettő közt * kell választani: a munkát odahagyni, vagy a gyermeket elhanyagolni, ha dolgozni akar, mert nincs, a ki gondját viselje. Ez okozza azon nagy halandóságot, a melyet nálunk tapasztalhatunk és ezért igen nagyfontosságú ugy nemzetgazdászati, mini népesedési szempontból az, hogy a kisdedóvodák meghonosittassanak, minek egy igen nagy fontos­ságú következménye a magyar uemzetiség terjesz­tésében fog nyilvánulni, a mi igy terjeszthető oly módon, hogy sem erőszak nem gyakoroltatik, sem ellenszenv nem ébresztetik fel. Ha én azt mondom, hogy a szülő oda adhatja gyermekét, ha neki tetszik, mert kényszeríteni nem akarom, — igaz, hogy ottan magyarul tanul meg, de ez nem akadályoz sonkit abban, hogy meg ne tanítsa gyermekét tótul, ráezul, oláhul, a mi az ő anyanyelve; de tanuljon magyarul is azon okból, hogy a szomszéd községben is, a hol magyarul beszélnek, megértethesse magát: ennek hasznát minden ember be fogja látni, s azért nem is fog ellene szegülni. Árva megyében például a szülők gyermekeiket magyar vidékekre küldik a gymna­siumokba, hogy megtanuljanak magyarul és nem azért, hogy iskoláikat elvégezve, talán jogi pályára készüljenek ; hanem azért, hogy értsék a magyar nyelvet ós képesek legyenek kereskedést űzni ma­gyar_ vidékeken is. Száz meg száz fiatal ember van Árva vármegyében, kiket szülei magyar vidékre küldtek, hogy magyarul megtanuljanak. Ha ott magyar kisdedóvodák lettek volna: ezeknek szülei nem lettek volna kényszerítve gyermekeiket ma­gyar vidékekre küldeni, miért is itt nem fog sem ellenszenvvel, sem ellentállással találkozni az ily intézet behozatala. A nehézség csak abban van, hogy az egész országban ezt egyszerre létesíteni nem lehet anyagi körülményeinknél fogva ós ma­gam is azon nézetben vagyok, hogy e tekintetben sokat kell tennünk a socialis téren. Ez elérhető ; mert ennek nemcsak az állam veszi nagy hasznát, hanem az egyesek is, tehát ugy a szülők, a gyer­mekeket, mint azok, kik a szüléknek foglalkozást adnak. így például a nagyobb földbirtokosok, kik béreseinek gyermekei elláttatnak, ennek jótékony­ságát érezni fogják: mert béreseikben és béreseik nejeiben, kikről a szülői gond el lévén hárítva, jobb munkásokat fognak nyerni azoknál, kik gyer­mekeiket magukkal viszik a földekre, vagy a kik minduntalan haza szaladnak a munkából, hogy gyermekeiket ápolhassák. Ezek azután igen szíve­sen hozzá fognak járulni tehetségeik szerint ahoz, hogy ezen kisdedóvodák létesíttessenek, mert nagy szükségök van rá. Természetesen nem szükséges, hogy ezen óvodák aranyos tornyooskákkal fölépített házakba helyeztessenek el. Elégséges a legegy­szerűbb ház, svájezi minta szerint, csak épen annyi, hogy biztosok legyenek arról, hogy ott egy pár dajka van, a kikre a szülék rábízhatják gyer­mekeiket, hogy azok el fognak láttatni és jól gondjuk fog viseltetni, hogy ott semmi barbár bánásmódnak kitéve nem lesznek. Tehát a legegy­szerűbb, az egészségi szempont tekintetbe vétele mellett a lehető legolcsóbb helyiségek alkalmasok Brra. hogy kisdedóvodáknak berendeztessenek. Én tehát igen óhajtanám, hogy a t. ház ezen kérdést egyszer már méltóztatnék tüzetesen meg­vitatni és vizsgálat alá venni és azután utasítani a ministeriumot, hogy a népnevelési különö­sen a kisdedóvodák terjesztésével iparkodjék fej­leszteni. Nagy városokban ezen kis gyermek-mu­lattató helyek, a gyermekkertek, igen üdvösök, igen hasznosak és jók; de állami szempontból egyetlenegy fillér értékök sincs. De ha kisdedóvo­dák állíttatnak országszerte a községekben, melyek a magyar nemzet nemzetiségét ápolják, terjesztik: azok állami és közgazdászati szempontból a leg­nagyobb fontossággal, a legnagyobb értékkel bírnak. A népnevelési szükséglettel összeköttetésben egy másik indítványt terjesztett elő Molnár Ala­dár képviselő *ür. Ázt mondja a t. képviselő ur, hogy a b) alatt megkezdett ós folyamatban levő tankönyvek és tanszerek ellátására és kiadására előirányzott húsz ezer írtból tiz ezer levonatván, ez két felsőbb leánynevelő intézet segélyezésére fordittassék. No ez először is annyit tesz, hogy ezen budget-előterjesztés nem reális, hogy itt 20 ezer frt előirányoztatik oly czélra, melyre 10 ezer frt tökéletesen elég, és megvallom, hogy csodál­kozással láttam, hogy a minister ur ahoz hozzá­járult; mert ha ez áll, ha 10 ezer frt töröl­hető : akkor itt mindenesetre oly előirányzat áll előttünk, mely fölösleges; már pedig oly pénzügyi viszonyok közt nem vagyunk, hogy fölösleges elő­irányzatokat megszavazzunk. Ha ez a 10 ezer frt itt nem szükséges: akkor inkább töröltessék; ha pe­dig szükséges: akkor nem fordítható másra. (He­lyeslés a szélső balról.) A másik kérdés, mely az inditványnyal öszszeköttetésben előáll: az, a mit tegnap voltam bátor fölvetni. Először is ismeri-e a minister ur

Next

/
Thumbnails
Contents