Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-162

62 162. orsüiágos ülés október 1. 1876. országgyűlés: természetes azok, a kik itt maradtak, a kik nem voltak becsukva, a kormány eljárását tudomásul veszik, helyeselni fogják. (Derültség.) T. ház! A mentelmi bizottság még egy elvet állított fel, melyet éti egész kiterjedésében nem fogadhatok el. És ez azon elv, hogy a mentelmi bizottság, hogy az országgyűlés mentelmi esetekben meg nem bírálhatja az esetet, nem indíthat vizsgálatot, nem az ő köréhez tartozik felvilágosítást kérni. Hiszen én azzal egyetértek, hogy a mentelmi bizottság, az országgyűlés nem lehet bíróság, nem emelkedhetik tribunállá, a vétkes vagy nem vétkes kérdése nem az ő köréhez tartozik; de arra, hogy mi a zaklatás substratuma. a mentelmi bizottságot, az országgyűlést tökéletesen megilleti a vizsgálat. Én nem tudom, ha a mentelmi bizottság könynyen felvilágosítást nyerhet a fölött, hogy Miletics Svetozsár, a mint az egy tanú mondja, bizonyos vendéglőben volt, és ha lehet constatálni, hogy ő nem volt, hogy Eosztits nem is volt Belgrádban, hanem Oettinjében volt, sőt az illető tanú sem volt Belgrádban: akkor én nem tudom, hogy ezen fontos kérdésben, mint a mentelmi ügy, hogy a mentelmi bizottság miért nem tartotta szükségesnek felvilágosítást keresni? sőt a mentelmi bizottság Mileticset nem is akarta kihallgatni, a mi eddig szokás volt. De a mentelmi bizottságnak nem is kellett volna különben felvilágosítást keresni, magok az iratok constatálhatták volna a zaklatást. A ki a bűnügyek és bünszerekben egy kissé jártas, az mindjárt megkülönbözteti azon tanút, a ki autopsia alapján tanúskodik, azon tanutói a ki terv szerint tanúskodik. Hogy Bankovits terv szerint tannskodott, az minden sorból kitűnik. Ha a mentelmi bizottság felvilágosítást akart volna szerezni: szerezhetett volna az által, hogy meggyőződött volna, hogy a második tanú Timárkovits vallomását Belgrádban visszavonta. De magában abban, a mit Rankovits és a többi tanuk tanúskodtak: már a zaklatás bent van. Mert hogy Miletics azt mondta volna, hogy 20—30 ezer önkénytest szerez, és hogy lázadás fog történni Magyarországon: az valóban absurdum; mert az állam hatalom minden eszközeivel maga sem állithat fel a szerbek között 20—25 ezer katonát; és hogy Miletics Belgrádban azt mondta volna, hogy ő csinálni fog Magyarországon lázadást és akkor visszatér Magyarországra: az valóban megfoghatatlan. Nekem uraim, mint jogásznak a zaklatás esete tökéletesen világos. De azt lehet mondani, igaz, lehetséges, hogy ez zaklatás, de ezen zaklatás politikai szempontból nagyon kivánatos és nagyon szükséges. Miért szükséges! Azért, mert az a Miletics Szvetozár nagyon veszélyes ember. Már a mi az én véleményemet illeti t. ház, az államra nézve veszélyes embernek soha nem tekintem az agitátort, hanem a conspirátort. Miletits soha conspirátor nem volt és soha conspirátor nem lesz. De azt lehet mondani, a körülmények olyanok, hogy a kormány kényszerítve volt megszegni a mentelmi jogot. De épen ez. az, a mit én beszédem elején mondtam. Én épen azt tagadom, hogy Délmagyarországon olyan a helyzet, a milyennek azt képzelik. Hisz ott nincs egyetlen ember, a ki forradalomra, lázadásra csak gondolna is; hiszen mi szerbek és magyarok ott lent a legjobban ismerjük a polgáru háború borzadályait, hisz ott egész nemzedékek jóléte megsemmisíttetett az által, ós kinek volna azon gondolata, hogy ott forradalmat csináljon. De ez absurdum volna szerb szempontból, mert az azon kényes helyzetet, melyben Szerbia van: még kényesebbé tenné az által, hogy lázadás idéztetnék elő Austria Magyarországban. Ez nézetem szerint absurdum volna. (mozgás.) T. ház ! Politikai szempontból, ha van állam Európában, melynek ellenségeket kerülni, barátokat szerezni kell: az bizonyosan Magyarország. — Én nem hiszem, hogy Magyarországnak érdekében lehet magát Törökországgal identitícalni; én legalább mint Magyarországnak állampolgára ünnepélyesen óvást tennék az ellen, hogy hazám szövetségre szorul, olyan szövetségre, mint a milyenek a basibozuk és a cserkeszek. Nem uraim! Magyarország nem Törökország, hazánknak jövőjének kell lenni, Törökország pedig a történelemé. (Felkiáltások. A dologra!) A politikai helyzet épen most nagyon válságos. Épen most egy éve, hogy a teremben mondtam, hogy a situátió változni fog. mondtam, hogy a hármas szövetség kettős szövetséggé fog lenni. Ez bekövetkezett, ez tény. Gr. Andrássy Gyula külügy ér igen nagy illusióban ringatta magát, midőn azt hitte, hogy Németország Austria-Magyarországot Oroszország ellen fogja támogatni, igen, támogatta bizonyos határig a keleten; de mikor ez kellett volna, frontot csinálni: azt nem tette. A keleti kérdés uraim világtörténeti kérdés, annak megoldása cultnr-epochát fog képezni. A helyzet a keleti kérdésben tökéletesen más most, mint volt a krimi háborúban. Akkor Törökországot még reformképesnek tartották ; akkor a keresztény ügy mint orosz ügy tekintetett; most a helyzet egészen más. Nincs ember Európában, nincs állam, a ki azt gondolná, hogy Törökország reformképes és a keresztények ügye most nem orosz ügy, hanem európai ügy. Ebben van a nagy különbség. En alig hiszem, hogy lehetne nép, a mely magát a világtörténet előrehaladó kerekének elébe