Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-162

60 162. országos Illés október 7. 1876. egy ministeri rendelet, a mely épen ellenkező el­véket állit fel. A t. belügyminister ur egy, folyó évi június 30-án kelt rendeletével a szerb állam ­kölcsönben való részvételt és a szerb-törökhábo­ruban való részesülést bűnös cselekvényeknek nyil­vánítja, melyek fogságot vonnak maguk után. Én nem tudom t. ház, ha talán rósz jogász va­gyok, nem tudom, — de alig hiszem, hogy ilyet ren­delet utján kimondani lehetne. Ugy látszik, hogy maga a miníster ur is, nem annyira a törvényekre hivatkozik, inert hivatkozik ugyan törvényre, de nem nevezi meg, melyik azon törvény, a mely ezt eltiltaná. Én hiába kerestem a Corpus-Jurisban, vajon lehel-e oly törvény, mely eltiltaná az ilyen államkölcsönben való részvételt, vagy önkéntesen az ily háborúban való részesülést; én ezt nem ta­láltam. Maga az 1622. XlX-ik t.-oz. mely azt mondja „ut pax cum turcis sancita inviolabiliter custodiatur", nem lehet ezen esetekre alkalmazni, mert ez az akkori Bocskay-időkre vonatkozik és azért hozatott, hogy a törökök Magyarországba való invasiójamegakadályoztaattssék. De ugylátszik, hogy a ministerolnök ur valami átalános nemzet­közi elvből indul ki, mert ezen rendelet eleje igy szól: tekintettel arra, hogy egy állam sem tűrheti el, hogy ellenkezőleg határozott politikájának sa­ját fiai egy vele békében élő állam ellen intézett tizelmekben vagy harezban részt vegyenek. Ez, t. ház, egészen uj; mert ennek következ­tében most Angolországban a protest-meetingek, azon számos meetingek, melyek átalában nem ér­tenek egyet az angol politikával, ezen meetingek mind bűnös cselekmények volnának. T. ház, hogy a nemzetközi jog, a mire t. minister ur hivat­kozik : ezt nem tiltja: azt a ministerelnök urnák egy egész bibliothekával bebizonyíthatom a nem­zetközi jogból. Már Miletics hivatkozik Bluntsch­Jira; de én egy nagyobb tekintélyt idézek, és ez Hefíter, a ki világosan kimondja, hogy szabad az, amit a ministerelnök ur eltilt, Heffter ezeket mondja: Es kann keine Regierung, den Fali aus­driicklicher Vertrags-Verbindlichkeit ausgenommen, dafür verantwortlich gemacht werden, wenn ein­zelue ihrer Unterthanen freiwillig in der einen, oder anderen Weise an einem fremden Kriege Theil nehmen, wenn sie sich mit einer Kriegs­partei in Lieferungs und Darlehen-Geschafte ein­lassen. oder in die Truppenreihen derselben ein­treten, einem kriegerischem Drange oder beson­deren moralishen Interessen an der Sache dieser, Partei nachgehend. Ez világos. De Magyarországon s főkép a magyar sajtóban nagyon furcsa fogalmak vannak a neutrálitásról, melyet minden állam tartozik kö­vetni Igaza van a minister urnák; a neutrális államnak mint olyannak nem szabad támogatni egyik vagy másik hadakozó felet; de hogy a magán egyénnek sem volna szabad: az nem léte­zik a világon sehol. Mert ha ez állna: a kormány elnyomná az egyéni szabadságot, eltilthatná a kivándorlást, eltilthatná az öngyilkosságot; mert nem tudom, mi köze van ahoz a ministerelnök urnák, ha valaki a törökök által agyon akarja magát lövetni. Nagyon furcsa fogalom uralkodik a neutrá­litásról. Múltkor, midőn az oroszok átvonultak, a magyar sajtó lármát ütött, s az mondatott, hogy Magyarország megszegte a semlegességet Török­ország irányában. Sőt egy igen tekintélyes lap, gondolom a „Pesti Napló", idézte Wheatont is. Szerencsére nálam meg van ez a könyv, s ebben épen az ellenkezője van annak, a mit azon magyar lap állított. A nevezett iró azt állítja: „les hostilités ne peuvent étre loyalement exereées dans la juridic­tion territoriale de l'Etat neutre, qui est l'ami commun des deux parties. Oette exemption s'étend au passage d'une armée, ou d'une flotté dans les limites de la juri­diction territoriale. qui ne peut étre aisément con­sideré comme un passage innocent, tel qu'une nationaíe droit de le demander á l'autre. Et mérne sí c'était un pareil passage innocent, c'est un de ces droits imparfaits dönt l'exercice dópend du consentement du propriétaire, ct qui ne peut étre forcé contre sa volonté. 11 peut étre accordé ou refusé au gré de l'Etat neutre.'' Tehát azt mondja, hogy egész fegyveres seregnek nem volna szabad átvonulni a neutrális államon, de egyesekről szó sem lehet. És ha "az államseregnek az átvonulást meg is engedi: a neutrálitás nincs megszegve: mert ő azt mondja, hogy ez „droit imparfait", nem egészen perfeot jog. De a mi a neutralitást illeti, nem kell idéz­nem tekintélyeket. A történelemből tudjuk, hogy mily köteles­sége van a neutrális államnak. Az amerikai sza­badságharez alatt Francziaországból csaknem sere­gesen mentek Amerikába; a görög függetlenségi harczba szintén igen sok önkéntes ment egész Európából. Most is van Szerbiában a Mae-Iver legiója, van olasz légió, vannak németek Ham­burgból, Achenból stb. ós senki nem vonja két­ségbe az illető állam neutrálitását. Tehát a mi az egész világon szabad volna: az egyedül Ma­gyarországon nem volna szabad. Utoljára az állami hatalom tehet a mit akar, tehát alattvalói­nak eltilthat valamit, ezt nem tagadom; de a mit én nem engedhetek meg: az, hogy ily ministeri rendeletet visszahatolag lehessen alkalmazni azokra nézve is, kik ezen rendeletet nem is tudták. Mi­letics Szvetozárnak elfogatása nem történt felség­árulás, vagy nem tudom milyen más okból ; hanem épen azon okból, melyből Joannovich elfogatása

Next

/
Thumbnails
Contents