Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-162
162. országos ülés október 7. 1876. 59 franczia forradalom kiütött: az angol kormány és a eonservativ körök féltek, hogy a forradalom hullámai" át fognak csapni a szigetre is. Ezen időben sok irányszer volt, pl. a Muir-é, Palmer-é és ezen időben keletkezett azon híres, de egyszersmind iszonyú mondata Lord Braxfield justice_ clerk-nak, a ki azt mondta: foglyokat aüiatok ne,Jgflb"~J^^ A soeiety tor ^nslTűTionldinformation tagőF**ellen, kik tulajdonképen csak reformerek voltak; de a kik forradalmároknak tekintettek: az angol kormány épen a legnagyobb tévedésben volt. Én t. ház megengedem, hogy lehetnek oly idők, midőn egy kormány kénytelen hazafias indulatnál ós azon köteleségnél fogva, melylyel a haza, az ország, maga a törvényhozó testület iránt is tartozik, oly eszközökhöz nyúlni és rendkívüli intézkedéseket tenni, de mindenkor az a kérdés, hogy valóban olyan-e a situatio, hogy ezen intézkedések szükségesek. T. ház! Miletics Szvetozár képviselőnek elfogatása nemcsak a mentelmi jogot érinti, hanem összeköttetésben áll egy nagy politikai situatióval. A keleti események nemcsak Európa egész figyelmét magukra vonták, hanem oly természetűek, hogy Európa egész situatióját feszültnek csinálják V Oly körülmények között, midőn a mi határunkon véres harcz folyik: a kormánynak nem csak joga, hanem kötelessége is volt intézkedni, hogy Magyarország biztonsága, hogy Magyarország beibékéje biztosítva legyen. E tekintetben t. ház — azt hiszem —• véleménykülömbség nem lehet. Lehet Magyarországon sympathia a szerbek, lehet sympathia a törökök iránt; lehet antipathia a szerbek és lehet ismét antipathia a törökök iránt; de van valami, a mi azok felett is áll és ez a haza iránti kötelesség. (Helyeslés.) Legyenek meggyőződve, hogy mi szerbek ottan lent tudjuk ezen kötelességet, és azt sohasem fogjuk figyelmen kívül hagyni. Ha a magyar kormány ezen határt megtartotta volna: a situatio Dél-Magyarországon egészei) egyszerű lett volna; de a magyar kormány egy lépéssel s véleményein szerint egy tökéletesen indokolatlan lépéssel tovább ment. Azon sympáthiák, melyekkel a magyarországi szerbek a törökoszági fajrokonok iránt természetesen viseltetnek, és azon cselekvények, melyek ezen sympáthiákkal összeköttetésben állanak, oly cselekvények, melyek a magyar törvény szerint nem tilosak, az internationalis jognál fogva pedig tökéletesen szabadok: a magyar kormány ezeket mint bűncselekményeket tekintette. A eislajtháni kormány egészen másképen járt el. Ez a sympathiáknak és azoknak, a mik ezekkel összeköttetésben állanak, szabad folyást enged. Azért pedig Dalmatiában a helyzet nem roszabbult és a eislajtháni kormány nem restelli, hogy oly intézkedéseket nem tett, a minőket a magyar. Magyarországban a, dolog máskép állíttatott elő. Azon ellenszenv, melylyel a magyarországi szerbek Törökország iránt viseltetnek: ugy állíttatott elő, mintha az a magyarok ellen is volna irányozva ; (Ugy van !) sőt mintha valami conspiratio, valami omladina conspiratio léteznék, a mely ugy Törökország. mint Magyarország ellen volna irányozva T. ház! Legyünk mér egyszer tisztában azzal az omladinával! (Halljuk! Felkiáltások: Ez jó leszi) Az omladina mikor még létezett: irodalmi társulat volt vándorgyűlésekkel . Ezen társulatnak a magyar kormány által megerősített statútumai voltak. Midőn 1871ben az omladina Verseczben vándorgyűlést tartott, a magyar kormány kérte és követelte, hogy statútumaiban némi változásokat tegyen; de erre a gyűlés nem állott reá, s mivel nem engedelmeskedett: a magyar kormány azt rendőri utón feloszlatta. Ezóta omladina nem létezik; nem existál. Le igen, vannak befolyásos emberek, kik a sajtó utján befolyást gyakoroltak a szerb politikára Belgrádban és Oettinjóben, Br.,Miletics Szvetozár, mint a L , r Zastawa"-nak főszerkes ztője bizonyos befolyást gyakorol a szerb politikára Belgrádban és Oettinjóben. Ha Miletics egyszer, vagy másszor levelezőt küldött Belgrádba és Oettinjébe : akkor átalában az a hír terjedt el, hogy az az omladina ágense és hogy ottan Magyarország ellen agitál. Én nem tudom, hogy milyen büncselekvény ez? Hiszen ha a magyar sajtónak befolyása volnaaz angolkormányra és oda egy levelezőt küldene, sőt ágenset: képezne-e ez bűnös cselekvényt'? En tovább megyek. Ha Magyarországban valóbon léteznék, vagy létezett volna a törökök ellen conspiratio, mint a hogy nem létezett, kérdem: vannak-e magyar törvények, a melyek a conspiratiót idegen államok ellen eltiltják? Az ismeretes dolog, hogy minden állam törvényeket csak saját területére, saját alattvalóira nézve alkot; arra, hogy valamely idegen államot akarjon egy állani saját törvénye által védeni: egy állani sem érzi magát hivatva, kivéve a szövetség esetét: de ennek akkor a törvényben világosan ki kell téve lenni, mint például az osztrák büntetőtörvénykönyv a íölségárulást a német államok ellen felvette, de ez ott világosan ki volt mondva; ámde az uj büntetőtörvénykönyvi javaslatban sehol sem találom, hogy a magyar törvény akar idegen államot saját területén védni. Erre azt hiszem, nem kell, hogy valaki nagy tudós legyen. Hiszen ismeretes, hogy III. Napóleon kérte Angliát, hogy alkosson törvényt a franczia conspiratiók ellen; de Angolország ezt visszautasította, csakis a gyenge Belgium volt köteles törvényt alkotni a franczia conspiratio ellen. Én t. ház, ezeket itt nem hoztam volna fel, mert ez az átalános büntető jog elveiből és a nemzetközi jog elveiből világos: ha nem léteznék