Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-162

162. országos ülés október 7. 1876. 59 franczia forradalom kiütött: az angol kormány és a eonservativ körök féltek, hogy a forradalom hullámai" át fognak csapni a szigetre is. Ezen idő­ben sok irányszer volt, pl. a Muir-é, Palmer-é és ezen időben keletkezett azon híres, de egyszers­mind iszonyú mondata Lord Braxfield justice_ clerk-nak, a ki azt mondta: foglyokat aüiatok ne­,Jgflb"~J^^ A soeiety tor ^nslTűTionldinformation tagőF**ellen, kik tulaj­donképen csak reformerek voltak; de a kik forradal­mároknak tekintettek: az angol kormány épen a legnagyobb tévedésben volt. Én t. ház megengedem, hogy lehetnek oly idők, midőn egy kormány kénytelen hazafias in­dulatnál ós azon köteleségnél fogva, melylyel a haza, az ország, maga a törvényhozó testület iránt is tar­tozik, oly eszközökhöz nyúlni és rendkívüli intéz­kedéseket tenni, de mindenkor az a kérdés, hogy valóban olyan-e a situatio, hogy ezen intézkedések szükségesek. T. ház! Miletics Szvetozár képviselőnek el­fogatása nemcsak a mentelmi jogot érinti, hanem összeköttetésben áll egy nagy politikai situatióval. A keleti események nemcsak Európa egész figyel­mét magukra vonták, hanem oly természetűek, hogy Európa egész situatióját feszültnek csinálják V Oly körülmények között, midőn a mi határunkon véres harcz folyik: a kormánynak nem csak joga, hanem kötelessége is volt intézkedni, hogy Ma­gyarország biztonsága, hogy Magyarország bei­békéje biztosítva legyen. E tekintetben t. ház — azt hiszem —• véleménykülömbség nem lehet. Lehet Magyarországon sympathia a szerbek, lehet sympathia a törökök iránt; lehet antipathia a szerbek és lehet ismét antipathia a törökök iránt; de van valami, a mi azok felett is áll és ez a haza iránti kötelesség. (Helyeslés.) Legyenek meg­győződve, hogy mi szerbek ottan lent tudjuk ezen kötelességet, és azt sohasem fogjuk figyelmen kí­vül hagyni. Ha a magyar kormány ezen határt megtartotta volna: a situatio Dél-Magyarországon egészei) egyszerű lett volna; de a magyar kor­mány egy lépéssel s véleményein szerint egy tö­kéletesen indokolatlan lépéssel tovább ment. Azon sympáthiák, melyekkel a magyarországi szerbek a törökoszági fajrokonok iránt természete­sen viseltetnek, és azon cselekvények, melyek ezen sympáthiákkal összeköttetésben állanak, oly cse­lekvények, melyek a magyar törvény szerint nem tilosak, az internationalis jognál fogva pedig tö­kéletesen szabadok: a magyar kormány ezeket mint bűncselekményeket tekintette. A eislajtháni kor­mány egészen másképen járt el. Ez a sympa­thiáknak és azoknak, a mik ezekkel összekötte­tésben állanak, szabad folyást enged. Azért pe­dig Dalmatiában a helyzet nem roszabbult és a eislajtháni kormány nem restelli, hogy oly intéz­kedéseket nem tett, a minőket a magyar. Magyar­országban a, dolog máskép állíttatott elő. Azon el­lenszenv, melylyel a magyarországi szerbek Török­ország iránt viseltetnek: ugy állíttatott elő, mintha az a magyarok ellen is volna irányozva ; (Ugy van !) sőt mintha valami conspiratio, valami omladina conspiratio léteznék, a mely ugy Törökország. mint Magyarország ellen volna irányozva T. ház! Legyünk mér egyszer tisztában azzal az omladiná­val! (Halljuk! Felkiáltások: Ez jó leszi) Az omla­dina mikor még létezett: irodalmi társulat volt vándor­gyűlésekkel . Ezen társulatnak a magyar kormány által megerősített statútumai voltak. Midőn 1871­ben az omladina Verseczben vándorgyűlést tartott, a magyar kormány kérte és követelte, hogy sta­tútumaiban némi változásokat tegyen; de erre a gyűlés nem állott reá, s mivel nem engedelmes­kedett: a magyar kormány azt rendőri utón fel­oszlatta. Ezóta omladina nem létezik; nem existál. Le igen, vannak befolyásos emberek, kik a sajtó utján befolyást gyakoroltak a szerb politikára Bel­grádban és Oettinjóben, Br.,Miletics Szvetozár, mint a L , r Zastawa"-nak főszerkes ztője bizonyos befolyást gyakorol a szerb politikára Belgrádban és Oettin­jóben. Ha Miletics egyszer, vagy másszor levele­zőt küldött Belgrádba és Oettinjébe : akkor átalá­ban az a hír terjedt el, hogy az az omladina ágense és hogy ottan Magyarország ellen agitál. Én nem tudom, hogy milyen büncselekvény ez? Hiszen ha a magyar sajtónak befolyása volnaaz angolkormányra és oda egy levelezőt küldene, sőt ágenset: ké­pezne-e ez bűnös cselekvényt'? En tovább megyek. Ha Magyarországban valóbon léteznék, vagy léte­zett volna a törökök ellen conspiratio, mint a hogy nem létezett, kérdem: vannak-e magyar tör­vények, a melyek a conspiratiót idegen államok ellen eltiltják? Az ismeretes dolog, hogy minden állam törvényeket csak saját területére, saját alattva­lóira nézve alkot; arra, hogy valamely idegen államot akarjon egy állani saját törvénye által védeni: egy állani sem érzi magát hivatva, kivéve a szövetség esetét: de ennek akkor a törvényben világosan ki kell téve lenni, mint például az osztrák büntető­törvénykönyv a íölségárulást a német államok el­len felvette, de ez ott világosan ki volt mondva; ámde az uj büntetőtörvénykönyvi javaslatban se­hol sem találom, hogy a magyar törvény akar idegen államot saját területén védni. Erre azt hiszem, nem kell, hogy valaki nagy tudós legyen. Hiszen ismeretes, hogy III. Napóleon kérte An­gliát, hogy alkosson törvényt a franczia con­spiratiók ellen; de Angolország ezt visszautasította, csakis a gyenge Belgium volt köteles törvényt alkotni a franczia conspiratio ellen. Én t. ház, ezeket itt nem hoztam volna fel, mert ez az átalános büntető jog elveiből és a nemzetközi jog elveiből világos: ha nem léteznék

Next

/
Thumbnails
Contents