Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-161

m 161. országos Ülés október 6. 1876. Nagy György a zárszámadási bizottság előadója: Tisztelt képviselőház! Van szerencsém a tisztelt képviselőháznak benyújtani a zárszámadási bizottságnak jelentését az 1874. évi állami zárszámadások megvizsgálásáról a hozzácsatolt különvéleménynyel együtt. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentésnek a hozzácsatolt különvéleménynyel együtt leendő kinyomatását elrendelni, azt a t. ház tagjai közt szétosztani és annak tárgyalásáról bölcs belátása szerint annak idején intézkedni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, a ház t. tagjai közt kiosztatni és a ház határozata szerint annak idején napirendre kitüzetni. Következik most a napirend során az elnökségnek jelentése a nagy-bereznai és a brádi kerületek iránt. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a jelentést.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a jelentésben kifejezett azon véleményt, hogy a javaslattételre az igazságügyi bizottság utasittassék, melytől különben is Axente Szevér hasonló ügyében szintén jelentést vár, a t. ház, elfogadni? {ElfogndjnkV) Ugy hiszem, a t. ház elfogadni méltóztatik. Ezen jelentés javaslattétel végett kiadatik az igazságügyi bizottságnak. Pénzügyminister ur kivan szólani. Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt képviselőház! A mint a ház igen tisztelt elnöke tegnapelőtt bejelenteni szives volt, van szerencsém az 1877. évi államköltségvetés előirányzatát összes részletezésével bemutatni. A költségvetés összes mellékleteivel együtt ki lóvén nyomatva, a legközelebbi napokban a t. képviselő urak kezei között leend. Midőn egy évvel ezelőtt az 1876.évi költségvetést bemutattam, részletesebbb előterjesztéssel igyekeztem tájékozást adni a t. képviselőháznak azon pénzügyi politika irányáról, mely működésemben és javaslataimban vezet. Érintettem akkor és részben kifejtettem nézeteimet mindazon főkérdésekről, melyek mint tényezői minden gazdasági és pénzügyi politikának az ország pénzügyeinek vitele és az államháztartás rendezése körül főfontossággal birnak.Ma az átalános helyzethez vélek alkalmazkodni, midőn feladatomat csak abban keresem, hogy költségvetésem jellemzésére és az abban kifejezésre hozott pénzügyi helyzet megismertetésére szorítkozom és tartózkodom mindazon kérdések fejtegegetésétől, melyeknek kedvező és czélszerü megoldására a lehetőséget csak tisztább és nyugogtabb láthatár adhatja meg, mint a minő a mai. Pénzügyi és gazdasági politikánk a problémák egész sorozatát foglalja magában, a melyek szerencsés kezdeményezésének és megoldásának első feltétele az átalános politikai és pénzviszonyok jobbra fordulta, mert e kérdések azon műveleteknél fogva, a melyek által vagy a melyeknek kíséretében jelintézhetők: alkalmazkodni kénytelenek az átalános pénzügyi helyzethez és az adott viszonyokhoz. Mindenek előtt a költségvetés alaki részéről kívánok egy pár szót szólani. Budgetjeink hármas beosztását, melylyel 1872 óta birtak, ma már nem tartom többé helyesnek. Megszűnt az ok, mely e beosztást ezelőtt czélszerüvé tette. Nagy kölcsönalapok évenkénti "állásának tüzetes felmutatása külön rendeltetési fedezetükkel együtt volt ama beosztás a hitelmüveletek külön csoportba osztásának czélja. Ma e kölcsön-alapok kimeritvék, s egyedül egyes activákkal rendelkeznek. Elejtettem tehát e beosztást és a hitelművelet] részt a sorsolási kölcsönt, a szőlő-dózsma-váltsági tartozást ós az irtványföldek megváltása által eredő összegeket megfelelő fedezetükkel együtt beolvasztottam a rendes kiadások és bevételek keretébe. A rendkívüliek csoportját szintén megszüntettem és azon rendkívüli kiadásokat, melyek változó kisebb-nagyobb összegben, de évenként és előreláthatólag még hosszú ideig fognak költségvetéseinkben előfordulni: áthelyeztem a rendes szükséglet csoportjába. Ide tettem át például a kamatbiztositási előlegek összegét. Azon kiadásokat melyek az eddigi rendkívüli szükségletben valósággal gyümölcsöző beruházásokat képeztek és természetüknél fogva átmeneti jellegel birnak, külön csoportba foglaltam, megkülönböztetvén a valóságos, a gyömölcsöző beruházásásokat, a befektetéseket nem képező tisztán átmeneti kiadásoktól. így ezen költségvetésben csak két főcsoport van: a rendes szükséglet és a beruházások és átmeneti kiadások szükségletének csoportja. Azt hiszem, ezen módosítása által fölosztásában átlátszóbbá, könnyebben áttekinthetővé tettem a költségvetést és megszereztem a költségvetésnek, mint az állami háztartás képének egyik fokellékét, hogy a ki gondosan átnézi: tisztán, rendszeresen, egymásmellé esoportositva lássa maga előtt a pénzügyi szolgálat összes eredményeit. De e mellett e felosztás további előnye az, hogy formájában is reálisabbá és a valóságnak megfelelőbbé teszi a költségvetést, mert ez által elkerültetik az előbbi felosztás mellett elvállalt azon sajátságos eredmény, hogy rendes kiadásaink és bevételeink költségvetéseinkben nagy fölösleget mutattak, a melyet a rendkívülieknél előálló hiány nemcsak ellensúlyozott, de tul is szárnyalván, teljesen látszólagossá tett. Az által, hogy az államnak még hosszú ideig terhét képező minden kiadás össze van foglalva, a valóságos, a gyümölcsöző beruházásoknak és az átmeneti kiadásoknak, de csak ezeknek külön kitüntetése