Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-161

161. országos Illés október 6. 1876. 33 mellett a bevételek és kiadások mérlegelése formailag is a valóságnak megfelelőbbé tétetett. . Áttérve a költségvetés érdemére, az 1877. évi államköltségvetés kiadásainak túlnyomó része az 1876. évihez illeszkedik. Nagy eltéréseket ettől nem is mutathat fel, mert hiszen állami kiadásaink fokozását egy téren sem engedi meg a pénzügyi helyzet, nagy megtakarításokat pedig a kiadások keretében a múlt években történt aránylag jelentékeny költségapasztások mellett elérni lehetetlen, ha csak — a mit közöttünk bizonyára senkisem akarhat — az ország közigazgatásával, a rendes állami élettel, fejlődésének föltételeivel összeforrt fontos állami intézményeket és érdekeket pillanatnyi és fenn nem tartható költség-leszállitások kedveért oda áldozni nem akarunk. Ha rendre vesszük állami kiadásaink minden csoportját, a védelmi kiadásokon kezdve a közigazgatás minden ágazatán át: mindegyikét védi az ez idő szerinti további nagy reductiók ellen egy-egy fontos állami érdek, melyet ignorálni nem lehet. Mind e mellett arra irányoztuk e költségvetés összeállításánál törekvéseinket, hogy daczára annak, hogy a fejlődő élet az állami kiadásoknak nem egy ágazatában ujabb szükségleteket is tesz érezhetővé, a múlt években jelentékenyen leszállított költségek ne emeltessenek, sőt igyekeztünk a költségvetés minden részében minden lehetséges megtakarítást fenn is tartani ugy, hogy — a mi a fődolog - a közérdek megsértése vagy visszaesése mellőztessék ; sőt törekedtünk a múlt évben keresztül vitt leszállításokat még tovább is terjeszteni. Hogy e leszállítások ma már nagy összegekre nem mehetnek, az világosan kitűnik, ha az 1876. évi költségvetés végösszegét a megelőzött évek költségvetésével csak futólag is összehasonlitjuk. Már 3—4 év óta minden ujabb beruházás megkezdését jobb időkre halasztottuk, szorítkoztunk a megkezdettek befejezésére, az uj alkotásokat rendre szűkebb körre vontuk, sőt azokat a változott, vagy is inkább felismert pénzügyi helyzet keretei közé kívánván szorítani, majdnem rendre revisio alá vettük. A folyó évi költségvetés, mint a t. ház előtt tudva van, ez irányban kiállja az összehasonlítást az előző évek költségvetésével. Á mig ugyanis az 1876-ik esztendőt illetőleg az utólag megszavazott póthitelek nélkül az összes kiadások végsommája 232.796,328 frtot tesz: az 1875. évi kiadásoké 237.700,000, az 1874. évi 252.400,000, az 1873. évi az összes póthitelekkel 275.800.000 frtot mutat. E szerint 1876-ban ámult évekből származott nagy beruházási költekezésekkel együtt nagyon is terhelt 1873-ik évi költségvetéssel szemben, 42.000,000-val kevesebbre rúgott az, ob mit az állam összes szükségletei igénybe vettek; pedig 1876-ban oly költségek is foglaltatnak költségvetésünkben, a melyeket az előző évek nem ismertek: az kÉPV. H. NAPLÓ 1875.-78 Vili. KÖTET. 1873 óta megkötött kölcsönök kamatai és az azóta felszökött ágió-különbözet költsége a kamatbiztositásnak azóta sulyosodott és milliókkal szaporodott terhe, az uj kataszteri költség és több ilyféle költségek. Költségvetésben, mely oly állam háztartását foglalja magában, mely intézményeiben a fejlődés ós haladás szükséget élénken érzi, mely arról lemondani és visszaesni nem akar: nem oly könnyen megy évről évre, és annyi esztendőn keresztül megszorítani a szükségeseknek felismert kiadásokat. Mi pedig ezt az utolsó években, mióta felismertük pénzügyi helyzetünket, mióta komoly elhatározás vezet mindnyájunkat a kormányt és törvényhozást egyaránt, hogy az állami kiadásokat a lehetőségig restringáljuk: még is megtettük, mert — hogy csak egy adatot közöljek még eziránt, és nem érdektelen ezen adat: — a mig 1873-ban azon rendes kiadások, a melyek nem képeznek szerződésszerű kötelezettséggel vállalt terheket vagy rendkívüli költekezést, hanem rendes állami szükségletek fedezésére hivatvák és így egyedül esnek megtakarítások és reductiók lehetősége alá, 110 milliót tettek, 1876-ban már csak 89 miilóira rúgnak. Pedig — hogy csak egyet emeljek ki, — az ország közművelődési és gazdasági érdekeivel szoros kapcsolatban levő két kiadási ágazatban, a közoktatásügyi és a kereskedelemügyi tárczában és igy a productiv kiadásokban azon évek óta a kiadások változatlanul maradtak. Mindamellett is igyekeztünk az 1876. évi költségvetésben aránylag már tetemesen redücált költségeket az 1877-re még inkább apasztani, a mint arról a költségvetés majd minden egyes cziménél elért megtakarítások tanúskodnak. Figyelmen kivül hagyva két czimnél mutatkozó igen jelentéktelen különbözetet, emelkedés tulajdonkép csak egyetlen egy czimnél fordul elő, mert 4 czimnél van külömbözet, de 4 közül háromnál jelentéktelen és részben áthelyezés folytán áll elő: az országgyűlési rovatnál 26,000 írttal, a nyugdijak rovatánál reductiók következtében 83,000 írttal; a határőrvidéki beligazgatás rovata 100,000 írttal emelkedett. Az egyedül valódi és számbavehető emelkedés az államadósság rovatainál áll elő 1.789,979 írttal, a minek az az oka, hogy a folyó évben nagy arányokban emelkedett arany árfolyam különibözetet a jövő évi költségvetésben az 1876. évben felvett 12°|

0-ről 18%-tel vettem számításba, minek folytán az államadósságok szükséglete jelentékenyen emelkedett ezáltal, de növekedett ezenkívül az 1875. XLIX. törvényczikk alapján létesített, járadékkölcsön kamatainak nagyobb összegben történt felvétele által. Ezen czimeken kivül a többi mind kölcsön-apadást tüntet elő: még pedig az államszámszék 2000 frtot, a ministerelnökség 1860. frtot, az ő felsége személye körüli és horvát ministerium 1120 frtot, a beiügyministerium egy át-