Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-176

S32 176 ors/,ágo» illés november 29 1876 sitett munkát és az arra költött összegeket nagy részben illusoriusnak nyilvánítják s ujabb, sokkai költségesebb befektetéseket kívánnának A kérdés tehát nagyon fontos; de különösen fontos azon tekintetből, mert Magyarország fővárosának veszélyeztetése olyan kérdés, melyet semmiféle kormány a maga felelősségére elvállalni nem fog. En a mennyire lehetséges volt, megvizsgáltattam a régi tervekot, számításokat és az akkori véleményeket, valamint az ujabb véleményeket is és magam is, a mennyire lehetséges volt és a mennyire az én nem technikus ismereteim terjedtek : igyekeztem magamnak felvilágosításokat szerezni. Annyi áll, hogy minden esetre igen lényeges eltérések vannak azon kérdésekre nézve, melyek a fővárost izgalomban tartják. Az egyik vélemény azt tartja, hogy a soroksári gát veszélyes a fővárosra nézve ; míg a másik vélemény épen ellenkezőleg azt mondja, hogyha a soroksári gát nem volna : a főváros okvetetlenül viz alá került volna tavaly. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy II2 óv óta a legnagyobb árvíz a múlt évi volt Budapesten az egész Dunamentén és mégis Budapestnek a szabályozás által megvédett területei seholsem öntettek el : lehetetlen azt nem mondani, hogy a jelenlegi szabályozásnak mégis helyes alapokon kell nyugodnia s ezen szabályozás olyan, melyet csak ugy könnyedén megváltoztatni nem lehet. Méltóztassanak csak tekintetbe venni: miben áll annak a régi szabályozási tervnek megváltoztatása? Először a soroksári gátnak elhárításában az ottani vonalnak más helyre való helyezésében, a vasúti hidnak ós az egész medernek más helyre való áttételében és a Duna folytának keresztül zárásában állana; mindezt pedig méltóztassanak elhinni, nem merném 15 millió forinttal felvenni. E kérdést tehát minden oldalról meg kell gondolni. Ha tavaly a fővárosnak szabályozott része árvíz alá jutott volna : akkor igenis lehetett volna más bázisra fektetni a szabályozást; de azért, hogy egyes brochurek jelennek meg. melyek még más szakértők ezáfolatára várnak, ily munkálatot megsemmisíteni ós azért más munkát kezdeni, nem tartanám helyesnek s, azért a felelősséget magamra nem vállalnám. (Élénk helyeslés a középen.) Es azért méltóztassanak megengedni, ha én most az itt felvett összeg megszavazását kérem, annál is inkább: mert ezen összeg a Duna alsó részén lévő kotrásokra, illetőleg a Duna ottani medrének szabályozására fog legnagyobb részben fordíttatni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a Duna szabályozására 400,000 irtot megszavazni? (Igen!) Megszavaztatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa-.) A fiumei kikötő építésére 860,000 frt. Gr. Szapáry Gyula előadó: T. ház! A pénzügyi bizottságnak e czimre nézve észrevétele van Űgyauis e ezim három részből áll. Az egyik 800,000 frtot tesz s a kőhányásokra; a második pedig 30,000 frtot és a kőhányásoknál alkalmazandó felügyelőségekre fordítandó. Ezen eziin két első részére a bizottságnak nincs észrevétele ; hanem igenis van a harmadikra, mely 30,000 írtból áll és a Fiúméban építendő dockra volna fordítandó. A pénzügyi bizottság nem látja be ennek szükségét és nem tartja helyesnek, hogy ma, az ország jelen pénzügyi viszonyai közt, oly munkálatok kezdessenek meg, a melyekről senki nem tudhatja, hogy azoknak befejezése mily öszszeget fog igénybe venni : miért is a bizottság ezen 30,000 írtnak fel nem vételét indítványozza ós én részemről bátor vagyok a t. háznak ajánlani, hogy e czimen 830,000 frtot méltóztassék a költségvetésbe felvenni. Elnök: Elfogadja a t. ház a pénzügyi bizottság pénzügyi javaslatát'? (Elfogadjuk]) Ennélfogva a fiumei kikötő építésére 830,000 frt fog felvétetni. Beőthy Algernon jegyző: A budapesti összekötő-hidra 1.000,000 frt. Elnök: Elfogadja a ház! (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző: A brassó-tömösi vasútra 1.000,000 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző: A bánréve-nádasdi vasútra 11,542 frt, Elnök: Elfogadja a i. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző: A magyar kir. államvasutak 1877. évi üzletelőirányzata. Bevételek 8.000,000 Irt, kiadások 5.109,470 frt. ' Ragályi Nándor: T. ház! bátor vagyok a mélyen t. elnök úrhoz azon kérdést intézni, hogy szabad-e a vasutakhoz szólanom: mert félek, hogy rósz helyen találok beszélni. (Derültség.) Elnök: Méltóztassék szólani. (Derültség.) Ragályi Nándor: Azt hiszem, hogy a t. ininister urnák tudomása van arról, hogy azon aezél-sinek, a melyek az évenként elromlottaknak kicserélésére szükségesek, rendesen külföldön vásároltatnak. Kétségbevonni nem lehet t. ház, hogy a vastermelők mostani helyzete olyan, hogy még a szalmaszálba is kapaszkotlnának. Tudjuk mindnyájan, hogy minden mázsánál 16 krtól 1 frtig terjed a veszteség. Ez különösen áll az állami olvasztókra nézve és én annak kifejezésére alig tudok szavakat találni, hogy mi akkor, midőn a vasat csaknem a bukásig menő áron vagyunk kénytelenek eladni: a saját szükségletünk kielégi-