Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-176

328 176. országos ülés november 29. 1876. A Budáról Vácznak vezető ut is ilyen. Szé­gyeltem magamat akkor is, midőn a t. ház elha­tározta ezen útvonalnak államköltségen való fen­tartását; mert hogy a Duna és a vasút közt pa­ralel menő országút is fentartassék államköltségen: ez oly eset, mely nem hihetem, hogy a legke­vésbbé müveit államban is előfordulhatna és ez nem egyéb, mint a más vidéki polgárok pénzének a maguk javára való elpazarlása. Én azt sem látom át, miért ne lehetne ezt is a minister urnák meglevő hatalma mellett a me­gyei utak vonalai közé sorozni. Azután nem tudom az okát annak sem, hogy a budapest-gréczi útvo­nal mért soroztatnék az államutak közé? vagy talán csak azért: mert egy időben Vasmegye oly szerencsés állapotban volt, hogy nem volt elég neki a vasút; hanem még államutat is építettek neki. Hát már Vasmegyének azon kiváltságos állása most is fennálljon, hogy kőntait az ország többi polgárai, az ország pénzével tartsák fel? Van Vasmegyének annyi ereje, hogy a maga kő­utait fentartsa. Ne méltóztassék a minister urnák nézni, hogy kik ott a megyében birtokosok, hogy a megyében micsoda hatalmas birtokokon megy keresztül azon utvonvonal; hanem méltóztassék a fenálló törvények értelmében a közmunkát szigo­rúan megkövetelni és meg fog arról győződni, hogy azon kőutak, a melyek a vasutakkal paral­lel mennek: a megyék erejét meg nem haladják és azokat feltarthatják. Ezt tanúsítja Komárom­megye. Ott Szőnytől Győr felé épen azért, mert a Duna és a vasút közt volt az államnak szintén a vasúttal parallel vezető uta: ezen darab az állam­utak sorából kiszakittatott. Ha tehát nem volt aggodalom Komárom megyére nézve a tekintetben: vajon képes-e feltartani kőutait, vagy nem? azt hiszem, más megyékre nézve sem lehet e tekin­tetben aggodalom, csak szorítani kellene rá, pa­rancsolni kell s meg fog történni. Kérjen a minister ur minden megyétől oly közmunka összeállítást, mint a minőt a mi me­gyénk szokott évenként jóváhagyás végett beter­jeszteni, és jótállok érte, hogy nem csak ezen parallel kőutakat fentarthatják a megyék; hanem még számtalan más sok utvonalokat is képesek lesznek építeni és fentartani. így levén a körülmények, ón egy óráig sem vagyok hajlandó igazságosnak találni azt az eljá­rást, hogy az oly kőutak, a melyek a vasutakkal parallel mennek; az állam pénztárából az ország költségén tartassanak fel. Ezen oknál fogva én a költségvetésnek ezen részét nem fogadhatom el. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula előadó: T. ház! Az előt­tem szólt két képviselő ur nézetét nem fogadhatom el nem fogadhatom el először is Mocsáry képviselő ur azon nézetét, hogy egy — a minister ur által kiadandó rendeletben, vagy egy, a törvényhozás által ho­zott törvényben utasíttassanak a megyék a kőutak jó karban tartására : mert erre felfogásom szerint nem elég a rendelet vagy törvény; hanem szük­séges főleg több munkaerő és pénz; ezt pedig sem rendelet, sem törvény által meg nem adhat­juk. Megadja igenis a közmunka-törvény, a me­lyet a minister ur majd a törvényhozás elé fog terjeszteni. De nem győzött meg engem azon lelkes szó­noklat és a meggyőződésnek melege sem, a mely­lyel Paczolay képviselő ur szólott a dologhoz arról, hogy a közmunka-bizottságra ruházzuk a közutak jókarban való fentartásának ellenőrzését. Hogy az utak jókarban való fentartásának ellen­őrzését csakugyan gyakorlatilag is megtehessék : erre a kellő eszközökről is kell gondoskodnunk, én pedig nem vagyok abban a nézetben, hogy a ma fenálló közmunka-törvény elégséges lenne arra, hogy a megyék az állami kőutakat fentartsák. A megyéknek ugy is megvannak a magok utai, a melyeknek fentartása elég áldozatokim kerül. Igenis megszüntethetjük a vasutakkal pa­rallel menő állami kőutakat, vagyis átadhatjuk azokat a megyéknek akkor: ha módot adunk a megyei hatóságoknak arra, hogy eziránt intézked­hessenek; de addig, sem én, sem a pénzügyi bi­zottság, — a melynek nézetét én magamévá tet­tem — nem tartjuk lehetségesnek, hogy ez utak fentartása a megyékre bizassék. Azért kérem a t. házat, hogy méltóztassék szorgalmazni a kormány­nál, — a mint azt a kormány kilátásba is he­lyezte, — üogy a közmunka-törvényt minél előbb terjessze elő; de addig, mig ez meg nem törté­nik: a törvényhatóságok nincsenek azon helyzet­ben, hogy ezen feladatnak eleget tehessenek. Ezek alapján kérem, hogy méltóztassanak az előirány­zatot a javaslatba hozott összegben megszavazni. (Helyeslés.) Péchy Tamás közmunka és közleke­dési minister. T. ház! Paczolay képviselő ur azon figyelmeztetéssel fordul hozzám, hogy ne néz­zem, hogy melyik megyében, kik a birtokosok és lakosok; hanem az igazság érdekében töröljem azon utakat, melyek nézete szerint állami költsé­gen fön nem tartandók. Ha ón vettem volna be ezen utakat a költ­ségvetésbe: akkor mondhatná a t. képviselő ur, hogy talán egyik-másik egyénre való tekintetből tettem azt; de ezen utak ugy, a mint vannak, a mióta magyar kormány megvan, évről-évre a költ­ségvetésben ben voltak. Hogy egyik vagy másik vidék birtokosai iránt milyen érzelemmel viselte­tem: az semmiféle befolyással erre nem lehet. Ezt a t. képviselő ur azon megjegyzésére. Az, hogy ezen utak adassanak által a megyék­nek: jogosult kívánság; de méltóztassanak megen-

Next

/
Thumbnails
Contents