Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-160

gg 160. országos ülés október 4. 1876. szem, hogy a tények sem egyeznek meg Ohorin képviselő urnák múltkor előadott azon nézetével ; hogy a múlt tavaszon folytatott tárgyalások alkalmával a ministerelnök ur ezen kérdés iránt egyáltalában nem nyilatkozott volna. Nyilatkozott és azt mondta, hogy a 80 millió kérdése, melyet mi egészen tisztának tartunk, a tárgyalásba be sem vonatott, mert tárgyalásának egyáltalában helye nincs." Megengedem, hogy a magyar kormány e tekintetben most is következetesen járt el, s hogy nem ő, hanem a túlsó fél kormánya hozta ezen tárgyalásokat szőnyegre A 80 millió kérdése iránt, mint átalában minden vitás kérdés iránt, mely két nemzet közt fenforog: nem vagyok ellensége a választott bíróságnak. Ha én azt állítom, hogy positive igazam van, és ellenfelem is ezt állítja: mi ketten nem vagyunk alkalmasak arra, hogy a kérdést barátságosan eldöntsük, hanem a leghelyesebb ut az — mert én sem kívánom, hogy a két nemzet háborúba menjen egymás ellen, — hogy kérjünk fel egy harmadikat. De meg kell jegyeznem, hogy ezen kérdés tárgyalása soha sem tartozott a két kormányhoz. A 80 milliónyi adósság kétségkívül a két országos bizottság elé terjesztett államadóssági lajstromban a 26-ik pont alatt benne foglaltatik, tehát a két országos bizottság által tárgy altatván, a két kormány által semmi változás alá nem kerülhet ; mert a mi ezen két országos bizottság által megállapittatott: az örök időkre és változatlanul állapíttatott meg. Tehát azon körülmény, hogy a két kormány ezen kérdés tárgyalásába bocsátkozott : nézetem szerint tul lépés volt a kormányhatóság körén ós helytelen eljáiás. Most visszajönnek az útra, melytől eltérniök soha sem lett volna szabad, s azt hozzák javaslatba, hogy két országos bizottság vegye tárgyalás alá a kérdést. Én beleegyezem abba, hogy ha a két országos bizottság megegyezni nem tud : az internationalis arbitrage, a választott bíróság módozata fogadtassák el. De más nézetben vagyok annak mikénti alkalmazására nézve. A ministerelnök ur nem terjeszkedett ugyan ki erre válaszában, de épen azon forrásból, melyből megtudtuk a többit, megtudtuk azt is, hogy a módozatra nézve is már megállapodtak olykép, hogy a magyar kormány választana egy bírót, és ez már meg is volt nevezve, a Lajthántuli kormány pedig a másik birót, kit szintén megneveztek, és ezek választanának egy idegen harmadik birót. Ezen eljárást helyesnek nem tartom, ón a választott bíróságnak előnyét ezen módozatban nem találom, fel. A mi biránk, bárki legyen is az. eltekintek tökéletesen a személytől, nem volna biró, hanem Magyarország ügyvédje; a lajthántuli tartományok birája pedig szintén nem volna biró, hanem a lajthántuli tartományok érdekeinek ügyvédje, tehát nem volna három biró, hanem csak egy. Ezt pedig oly fontos ügyben annál is inkább kikerülni óhajtom, mert ezen egyetlenegy biró, hosszabb időn át érintkezvén a másik két bíróval a paritás alapján, azaz birói eollegiális minőségben: igen természetszerűleg, az emberi természetből folyó lag, egyik vagy másik irányában több rokonszenvvel viseltetnek és akaratlanul is inkább hajlanék ennek persvasiójára, mint amazéra. Ebből a szempontból indulván ki, ón az ily arbitraget egyátalában helyesnek nem tartanám; hanem azt mondanám, hogy ha a két bizottság megegyezni nem tud : szóllittassék föl a szerencsétlen közösügyi viszonyunk mellett levő külügyi kormány, hogy mindkét féllel barátságos lábon álló valamely külállam szólittassék fel arra, hogy nevezzen ki egy 3 tagú bíróságot. Ezen háromtagú bírósághoz nevezhet akár a magyar kormány, akár a magyar országgyűlés, akár azon bizottság egy vagy több képviselőt, kik ott Magyarország érdekeit előadják, azokat védelmezik. Ugyanezt teszi a lajtántuli országok és tartományok országgyűlése vagy kormánya. Ezek összejővén, előadják azon 3 tagú bíróság előtt, a kit például mind a két állam közös fejedelmével rokoni viszonyban élő belga király, vagy a svájczi köztársaság elnöke, vagy Hollandia királya nevezne ki. Eu nekem tökéletesen mindegy, hogy melyik; de legyen olyan, a melyről föltenni lehet, hogy egyik iránt sem viseltetik részrehajlással. Ezek neveznének három birót. — Ezek előtt védelmeznék a mi delegátusaink a magunk álláspontját és az osztrákok is a magukét. De az ítéletet ugy a mi, — mint az osztrák delegátusok részvéte nélkül azon idegen állam által kinevezett három férfiú mondja ki. Ez volna az én nézetem szerint a helyes eljárás az arbitragera nézve, mint olyanra, melybe belenyugodni lehetne és melyre én még sokkal kritikusabb európai ügyeket is szeretnék rá bízni, épen azért, hogy elkerültessék a nemzetek közötti harcz ós háború. Ezek nézeteim a két kérdésre nézve, Azok lényegét illetőleg vitatkozni nem akarok, azt azonban constatálom, hogy a vám és kereskedelmi szerződésben a fölmondástól történt visszalépés, valamint a bank-kérdésben a 80 millió frtnyi bankadósság iránt tárgyalásba való bocsátkozás a kormány részéről visszalépés. E tekintetben a minister ur válaszát megnyugtató tudomásul nem vehetem; hanem kérem a t. házat, méltóztassék annak tárgyalására határidőt kitűzni. {Helyeslés a széh'ó baloldalon.) Chorin Ferencz: T. képviselőház! Az igen t. ministerelnök ur válasza folytán — kétségtelen, hogy a magyar kormány Magyarországnak kötelezettségét a 80 millió frtos bankadóssággal szemben el nem ösmerte ugyan, de beleegyezett abba, hogy e kérdés mint Magyarország és Ausztria