Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-175

302 !?&'. orsságes ttl-ée november 28. 1876. Egy körülményre vagyok bátor a t. minis­tm- ar figyelmét felhívni. Többször hangsulyoz­tatott e házban, hogy adjuk el a magyar állam­vasutakat, többet fognak jövedelmezni, vagy ad­juk azokat bérbe. Ennek ellenében érvényesíthető volt, és nézetem szerint igen helyes azon nézet, hogy a magyar állam-vasutakat sem eladni, sem bérbe adni nem lehet azért: mert ez az egyedüli versenyképes erő, a mely az ellenünk támasztott és táplált ellenséges tendentiák ellenében hatályo­san tud coneurrálni, és illetőleg azt meggátolni. Mi történt t. ház? A cartelt megkötötték, a ma­gyar állam-vasut letette a fegyvert, coneurrálni nem képes ós igy egyszerűen capitulált. Elejtet­tük azon feladatot, a mely a magyar állam-vasutak­nak természetszerű hivatása. Ez azon fő momen­tum, a miért én a cartelt perhorrescálom. Igenis ha a cartel oly vasutak közt köttetik, a me­lyek subventionáltafnak: az egész jövedelmi több­let az államkincstárt illeti: ©z az, a mit nem tud­nék ellenezni; de ily esetben, mint a mostani, épen nemzetgazdászati szempotból az említett intézke­dést helyeselni egyáltalában nem tudom. Ezeknek előrebocsátása után bátor vagyok szintén a magyar államvasutak központi igazga­tására nézve némely megjegyzést tenni. En a múlt évben hasonló alkalommal voltam szerencsés a t. minister úrhoz néhány igen érdemleges kérdést intézni, s a t. közlekedési minister ur épen az előttem fekvő naplónak egyik lapján szíves volt az álta­lános vitánál megígérni, hogy az általam kórdet­tekre majd a részletes tárgyalásnál a felvilágo­sítást megadja. Ezen felvilágosítás azonban sajná­latomra mindez ideig elmararadt; nem kétlem azonban, hogy a minister ur most szavát csak­ugyan be is fogja váltani. En jelenben azt va­gyok kénytelen constatálni, hogy a magyar állam­vasutak igazgatóságának reorganisatiója teljesen elmaradt, a magyar állam-vasutak administratiója ma is ugy történik, mint azelőtt, t. i. nem léte­zik absolute semmi utasítás, a mely a központi szolgálatot szabályozná. En a minister ur igazság­szeretetére hivatkozom, a mely szerint kétségte­lenül befogja látni azt, hogy ez tarthatlan állapot. Felemlítem ezt azért: mert azt hiszem, hogy ez oly kezdeményezés a mely előtt a minister ur kitérni nem fog. Ezúttal reflektálni kívánok Mecz­ner Gyula t. barátom azon állítására, mintha a magyar állam-vasutak igazgatója 1874. vagy 1875-ben 23,000 frt lett volna; a dolog voltaké­pen ugy áll, hogy a magyar államvasutak igaz­gatója bir 6,000 frt fizetést, 5,000 frt működési pótlékot ós megfelelő mértföldpénzt, és azon év­ben, melyre a t. képviselő ur hivatkozni méltóz­tatott: nem annyit, de 22,152 frtot húzott. Ez oly körülmény, melyen elismerem, a t. mi­nister ur egyelőre legalább nem változtathat: mert e tekintetben szerződés által meg van kötve; ha­nem, ha van ez ügy méltányosabb szabályozá­sára helyes mód: ezt a minister, ur megfogja két­ségtelenül találni; de szabad lesz talán ez irány­ban némi eszmével járulni a t. minister ur elé. En azt hinném, hogy talán nem lenne czól­szerűtlen a rendszeres működési ós mértföldpénz­rendszertől eltérni és talán a tantieme-rendszert behozni, illetőleg az állam-vasutaknál beállandó tiszta jövedelemnek egy részét a szakközegek kö­zött majdan kiosztani. A mi pedig az államvasutak fedezeti részét a 2.600,000 frtot illeti: én részemről ma is azon véleményben vagyok, hogy ezen előirányzat nem lesz elérve; a múlt óv jövedelmét pár ezer frt külömbséggel előre voltam bátor megmondani és ez évben is 2 millió frtra lenne tehető a tiszta bevétel; de sokkal tetemesebb összeget előirányozni a jövőre som vélnék helyesnek: mert a jövedel­meknek oly rohamos emelkedését én reméleni nem tudom. Egyébiránt a költségvetést nagyban és egész­ben elfogadom. Péchy Tamás közmunka- és közleke­dési minister: T. ház! Méltóztassék megen­gedni, hogy azokra, a miket itt hallani szerenesés voltam, válaszoljak. (Halljak! Halljuk!) Legelőször is Helfy t. képviselő ur azt mél­tóztatott mondani, hogy ő ezen tárczát fölösleges­nek tartja és ezt azzal indokolja , hogy a vasúti ügy körülbelül be van fejezve." Itt mindenekelőtt meg kell jegyeznem kettőt: egyik az, hogy e tárczát igy egy költségvetési vita alkalmával megszüntetni nem lehet : mert e tárcza törvény szerint van igy rendezve, ós igy a ministeriumok alkotásáról szóló 1848-iki tör­vényt kellene először megváltoztatni és csak azután lehetne erről szó; másodszor meg kell je­gyeznem azt, hogy igen csalódik a t. képviselő ur, ha azt hiszi, hogy e ministerium csupán vas­úti ministerium; mert e ministerium nemcsak a vasutak felügyeletére, ellenőrzésére, esetleg építé­sére, egyszóval mindazon ügyeknek, melyek a vasutakra vonatkoznak, intézésére van hivatva, mint a mely teendők csak egyik ágát képezik ezen ministeriumnak; de nem kizárólagos foglal­kozását ; mert ezen ministeriumnak legalább is annyi, sőt véleményem szerint sokkal több, nem­zetgazdászatilag fontos más feladata lesz: t. i. a vizek szabályozása, a mennyiben Magyarország mindaddig, inig vízi utjai szabályozva nem lesz­nek : virágzó állam nem lehet. (Helyeslés.) Tehát azt mondani, hogy e ministerium a vasúti ügyek befejeztével feladatát teljesítette és ebből azt a következtetést vonni, hogy ezen ministerium ez idő szerint fölösleges: igen nagy tévedés volna. (Helyeslés a középén.)

Next

/
Thumbnails
Contents